Somogyi Ujsag, 1934. február (16. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-01 / 25. szám
XVI. évfolyam » 25. szám Ara 8 fillér Kaposvár, 1954. február 1. csütörtök Előfizetési árak! Negyedévre .... 6 pengő. ........ Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára : flasák millimétersoronkint 10 fillér. — Szövegrészben 15 fillér. Hivatalos hirdetések millimétersoronkint 15 fillér. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkestő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORONA UTCA 7. SZÁM Interurban telefonszám: 5 Bethlen István és a pengő Bethlen István debreceni beszédében igen alaposan foglalkozott azaktuális gazdasági kérdésekkel és megállapította a kormányzat gazdaságpolitikájának eredményeit. A legtöbb kérdésben ugyanaz a gazdaságpolitikai felfogása, mint a kormányé. A mezőgazdasági válságokait és gyógyítási módjait fejtegetve, felvetette azt az eszmét, vájjon nem volna-e helyénvaló, ha a pengő belföldi és külföldi értékeelése közötti különbözetet la Jegy.) blank hivatalosan is elismerné. Ettőlugyanis azt várja Bethlen, hogy a gazdaközönség az exportált agrárcikkekért nagyobb árhoz jut. Bethlen István e javaslatának közelebbi magyarázatát adta másnap, rá közzétett nyilatkozatában. Ebben kijelenti, hogy a pengőre vonatkozó javaslatát csak kellő előkészítés után lehet megvalósítani, de szó sincs arról, hogy máról holnaprai életbe lehetne léptetnia pengő átértékelését. Pontosan megállapítja Ifigylainis, hogy ehhez előbb négy előfeltételt kell megvalósítani, amelyek nélkül a pengő átértékelése be nem következhetik, mert ez igen veszedelmes bonyodalmakkal volna kapcsolatos. Ez a Bethlen által felsorolt négy előfeltétel a következő: először az államháztartás egyensúlyának teljes biztosítása. Máodszor a külkereskedelmi aktívum álandósítása. Harmadszor a Nemzeti Bank deviza- és aranykészletének megfe-lelő alátámasztása és negyedszer a külföldi hitelezőkkel való végleges megállapodás. Bethlen ezt a négy előfeltételt már debreceni beszédében is felsorolta, utóbb közzétett nyilatkozatában pedig újból kihangsúlyozta. Ezzel maga is leszögezte, hogya pengőérték megváltoztatása nem tartozik az aktuális politikai feladatok sorába, mert hiszena négy előfeltétel teljesülése még hosszabb időt fog igénybe venni. Mindamellett, hogy Bethlen István maga is előfeltételekhez kapcsolta a pengő átértékelését és hogyaz ő felfogása szerint sem kerülhet tehát most még a sor erre az intézkedésre, s a kormány mégis szükségesnek látta, hogyebben a kérdésben határozottan és minden kétséget kizáró módon leszögezzea maga álláspontját. Ez pedig az, hogy szilárdan kitart a pengő értékének változatlan fenntartása mellett, mert eza pénzpolitika bízót nyúlt eddiga leghelyesebbnek és ennek köszönhető, hogy gazdasági életünkben a nagy nehézségek ellenére is megvan a stabilitás és a szilárd kalkulációs alap. A kormány nem teheti ki az ország és az egyes egyének gazdálkodását és megélhetését a pénzérték változásával feltétlenül kapcsolatos meg- rendülésnek és rázkódtatásoknak. A Bethlen István által felsorolt négy előfeltétel megvalósításárt a kormány igenis kezdettől fogva a legnagyobb céltudatossággal dolgozik. Helyre akarja és fogja állítani a költségvetés egyensúlyát,amihez Betlen István tanúsága szerint is mia már közelebb állunk, minta kormány hivatalbalépésének időpontjában. A kivitel fejlesztése történ ,ezért sikereket Tyler éppúgy nyugtázza, mint Bethlen István. A Nemzeti Bank deviza- és aranykészletének alátámasztását célozzák a bevált devicapolitikai rendelkezések. A külföldi hitelezőkkel pediga kormány állandósan tárgyal, sőt már jelentős eredményeket is ért el a kamatmérséklés ésa hitelek meghosszabbítása terén. De ha a négy pontban teljes is a megegyezés a kormány és Bethlen István felfogása között, viszont a kormány e kívánatos nagy cél elérése után sem szándékozik a pengő értékéhez hozzányúlni, mert meggyőződése szerint rajt előfetételek teljesedése esetén minden hasonló valutapolitikai intézkedés önmagától feleslegessé válik. A pengő értékelésében tehát semmi változás nem történik. Akinek pengője van, vagy akinek betéte van, az nyugodtam alhatik. A „Somogyi Újság“ eredeti tárcája Fáy Szerének Irta: Noszlopy Aba Tihamér Ezer kil encs zánzhiuszon kilenc nyatón a parádi Károlyi-kastély alatt elhúzódó romantikus völgyben egy évszázados öreg tölgy árnyékában estefelé hármasban üldögéltünk Fáy Szerénával és Vízvári Mariskával, a Nemzeti Szóház örökös tagjaival. Fedák Sáriról beszélgettünk, akiről elismertem, hogy nagy művész,nő, de megállapítottam róla, — mint a közönség — hogy a forradalmak alatti feltűnő szereplésével és álandó önreklámozásával sokat ártott régi, patinás hírnevének. Fedák mind önmagát játssza és sohaseni a szerepét — mondottaml. Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház, már Jászai Mari után a legnagyobb klasszikus művésznője csendesen fekit: — A színész egészen más ember, mint az, aki nem a kulisszák között él, tehát máskép kell ítélkezni fektte. Én nagyon szeretem Fedákot, s az az én egyéni véleményem, és Szeretem minden sznészkollégámat egész szivemmel, minden jó érzésem, mel Szeretem a nagyok ta dicsőket, elmerengek a színészet viharos múltján és kiragadom onnan a magyar színjátszás úttörőinek emlékét, szeretemaz élőket, a jókat, a rosszakat, szerettem őket erényeikkel, hibáikkal együtt. Kollégáimnál jobban csak azt a galamboszfejű kedves kis őre,glet szeretem, aki ott jön felénk a réten át! És jött a riefben, át a forrón szeretett, hófehérhajú, szerény, örökké mosolygó kis ember,■ a nagy úr, a kúriai tanácselnök. Simay Gyula, a művésznő férje, fiatalosan, ruganyos léptekkel, gyors járással. Fáy Szeréna, a nagynevű művésznő, a tipikus magyar nagyasszony két héttel ezelőt súlyosan megbetegedett. Nem tudta megtartani az loráit a Színművészeti Akadémin. Betegágya mellett állandóan, aggódó szeretettel ott tartózkodott a kedves »kis ember«, a jól, a hűséges férj s a szerető gyermek. Az orvosi tudomány azonban lehetetlen volt a halálos betegséggel szemben. A nagyasszony nem tudott táplálékot venni magához és szervezete egyre gyengült úgy, hogy szombaton, január 27-én elköltözött az élők sorából. Az elmúlt tíz esztendő nagy pusztítást vitt végbe művészi értékeinkben: Blaháné, Jászai Mar, Gyenes, Pethes, Bakó László, Hegedűs Gyula, Varsányi Irén mindmegannyi pótolhatatlan kincsek a nemzet kulturéletében. Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színművészeti Akadémia tanára az aradmegyei Erdőhegyen született, ahol atyja orvos volt. Korán elvesztette édesapját s akkor családja a fővárosba költözött. Nagyszerű előadási készsége, kitűnő orgánuma feltűnt Jókay Mórnak, aki a tizenkétéves kis Szerénát bepártfogolta az Országos Színészeti Iskolába, melynek abban az időben Szigligeti Ede volt az igazgatója. Tizenötéves korában a Nemzeti Színház tagjainak soraiba szerződtette. Laborfalvy Róza kedvence volt, Paulay Ede pedig nagyra értékelte a fiatal művésznő tehetségét. Főleg a klasszikusokban tűnt fel kiforrott tudásával. Legnagyobb sikere az Ember tragédiájának Égájában volt, melyet 265 estén játszott a Nemzetiből a közönség tomboló lelkesedésétől kísérve. Művészi munkásságának híre ,ele jutott a külországokba is. A bécsi Volkstheater szerződtette is, de honvágya hazahozta egy év múlva Fáy Szeréna, a hagyományos, nagy dámai stílus első reprezentánsa hazáikban. Elsősorban klasszikus hősnő volt, de szívesen és sok sikerre játszott modern zsánerszerepeket is, sőt újabban mint komika, ezirányú tehetségének is többízben adott frappáns kifejezést. 1918-ban lett örökös tagja a Nemzeti Színháznak. A proletárdiktatúra idején a »Szó Zat« védelmében összeütközésbe került a színészet kommunista vezetőségével Rendkívül elszánt és bátormagatartást tanúsított úgy, hogy a forradalmak lezajlása után miniszteri elismerésben részesült. Kevesen tudják, hogy Papp.Váry Elemérné a magyar Hiszekegyet egyenesen Fáy Szerénának ajánlotta. 1920-ban ünnepelte színészi munkásságának negyvenéves jubileumát Hatalmas emlékalbumot nyújtottak át neki, a hálás közönség tízezreinek aláírásával. Elsőnek József kr. herceg írta be nevét az emlékkönyvbe. 1926-ban lett a Színművészeti Akadémia tanára. 1930-ban a III. Richard előadásainak keretében ötvenéves művészi jubileumán a kormányzó elismerésének látható jelvényét, a Signum Laudist kapta s ez alkalommla a közönség tüntető ovációkban részesítette. Fáy Szeréna nemcsak igazi, vérbeli művésznő volt, hanem kitűnő háziasszony is. Vendégszerető, kedves, meleg otthonában lebilincselő kedvességgel fogadta vendégeit, tisztelőit, hódolóit. E kedvességében s a szives vendéglátásban sznte versenyzett vele Simay Gyula, a férje., Medáliák, koszorúk, szalagok és plakettek, a művészi s két megannyi diadalmas jelvénye között aludt el örökre a magyar drámai színjátszás kiváló művésznője, a nagy tragika, a hírneves jellemszínésznő, a kedves komika. Az egész magyar művészvilág, a nemzeti sajtó s a magyar közönség, megrendülve, levett kalappal áll mág feterén a koporsója mellett, érezve, hogy a könyörtelen halál pótolhatatlan veszteséget okozott nemzeti szint művészetünkben. Megyegyűlés, számonkérőszék és kisgyűlés lesz február hó 5-én Póttárggyal bővül a kisgyűlés tárgysorozata Kaposvár, január 31. Somogyvármegye képviselőtestületét február 5.ére hívta össze az alispán, hogy a vármegye februári évnegyedes megyegyűlését megtartsák. ■Minthogy ugyanezen a napon dl.előtt fél főre összehívták a kisgyűés tagjait is előreláthatóan az eddig 14 pontból álló tárgysorozat póttárggyal fog bővülni, de — ha napirend előtti, vagy más lényegesebb felszólalás nem lesz — még így sem tart tovább a közgyűlés 30 percnél. A számolnkényszék tagjait február 1.ére, csütörtökre hívták össze a főispán hivatalos helyiségébe. Maúgy határoztak, hogy a számonkérő* szék ülését is hétfőre teszi át, hogy me kelljen a tagoknak kétszer befáradni Kaposvárra, így a számomkérőszék tagjait ma telefonon értesítették, hogy az ülést hétfőn reggel 9 órakor tartják meg.