Somogyi Ujsag, 1934. április (16. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

1934 április 1 SOMOGYUJSXD A hadirokkantatt zászlaja Írta: Gimesy Ferenc dr Az együvé tartozásnak, különösen, ha az csoportban, tömegben való ,megjelenésben mutatkozik, minden időkben és minden népeknél legismertebb jelzője a zászló, ami megmaradt ennek a szimbólumnak a mai napig is. Elég talán Olaszországra és Németországra hivatkozni csak, ahol szinte zászlóerdőklatt vonulnak fel a katonaság és a hazafias egyesületek napjainkban is. Valóságos zászlókultusz van ezekben az országokban. A másik érdekes és minden népnél azonos jellemző vonás, hogy a zászló használata szorosan kapcsolódik a katonai erények és hazafias érzések kifejezéséhez, kidomborításához, mondhatni ezeknek elsősorban való hangsúlyozását jelenti, ezeknek jelképe. Hogy miért van ez így, talán sokfélével lehetne megmagyarázni, talán azzal is, hogy már velünk születik valami érzés, ami lelkesedik bennünk, ha valamilyen szent cél, közös gondolat, vagy egyazon sors ősze hozott bennünket, sok embert és előttünk van a zászló, ennek az összetartozásnak jelvénye. Ne szégyeljük megvallani, mi felnőtt emberek sem, hogy bizony hangosabban dobogott a szívünk és lelkesedés fogott el bennünket, valahányszor felemelt fejjel mentünk a zászló után, akár mint kisdiákok, akár, mint felnőttek a hazafias ünnepségekkor, vagy más ilyen alkalomkor. Bizonyos, hogy a zászló rém puszta külsőség, nem élettelen jelvény, mert érezzük magunkban, hogy megben Ilünket, élő kifejezője annak, hogy azok, akiknek egy a zászlójuk, összetartoznak valamely oknál fogva. Ezt az összetartozást jelképezi a zászló, de ébren is tartja állandóan az összetartozás érzetét, nem engedi, hogy az csökkenjen, örök mécses vannak. Ez a mindnyájunkban élő természetes érzlés kíván tetőt ölteni a hadi’ rokkantaknál is, amikor somogyi megyei csoportjuk elhatározta zászló beszerzését és annak nyilvános ünnepélyes keretek között való felavatását. Nézzük jóakaratú megértéssel ezt a szánalékukat és támogassuk őket ebben. Ne vegyük tőlük rossznéven, hogy még nem felejtették el a régi hős időket, amikor nemcsak itthon lelkesedtek velünk együtt a haza megvédéséért, velünk, akik talán itthon maradtunk,, hanem el is meritek a »hősök mezejére«, a galiciai sárba, volktiméi mocsarakba,, a varancei halálhegyre, a Klarszt kopár szikláira ás Isten tudja még hova, mindenhova és nem maradt csak szájukon a hazfa védelme, hanem verekedtek azért egész testen és lélekkel és hazajöttek csonkán, bénán. És nézzük el nekik és értsük meg őket, hogy még most is, annyi és olyan súlyos évek után is büszkék erre. Istenem, nem kis dolog megtenni, akit megkövetel az a litri és talán az is valami, hogy legszebb réveik múltak el sárban, fagyban, éhezve, kultúra nélkül, de állták a harcot, állták, míg karjuk bírta fogni a puskát, míg lábuk vitte fáradt testüket és szemeik látták az utat. És hagyjük el nekik azt is, hogy ők a háború rokkantjai, még most is úgy érzik, mintha katonák volnának, hogy egymáshoz tartoznak, öszszehozta őket a szent déj,a harzh védelme és összetartott őket a közös sors, rokkantságuk. Azt akarják ők, hogy amikor a mostani nemzedék és a nyomába készülő ifjúság hazafia,v érzése mellett felvonulva hitet tesz, ott lássa maga előtt azokat akik már cselekedtek is, akik vért, épséget áldoztak a hálájáért. És lássák meg ezekben a még most is élő lelkesedést, hogy kének újból odaadni a hazának megmaradt cson Passiójáték Irta: Helyey József A passiójáték tulajdonképpen a középkori vallásos élet maradványa. A keresztény misztériumból fejlődött ki, az egyház liturgikus szertartásainak hatása alatt. A nagyhétmindmai napig különleges helyet foglal el liturgiájával az egyházi évnek a miseáldozatra és szent beszédre épült, meglehetősen egyforma, rendszeres istentisztelet-cselekményeiben. Jézus kínszenvedése történetének énekkarral való ünnepélyes előadása, a virágvasárnapi kör(hrenei, a litániai ájtatosságok, Jeremiás siralmai, a nagycsütörtöki és nagypénteki szertartások, a kérészet felmagasztalása, a sírbatétel, a szentségi emiádás, mind-mind a megszokottnál nyomatékosabban tereli rá a hívők figyelmét és áhítatát a megváltás isteni tényének földöntúli nagyszerűségére, csoda-e, ha mint ez az elaprózott cselekmény Jiézus személye körül egységbe szilárdulva kikívánkozott a templomi keret hátteréből a szabadba, a templom előtti vagy körüli térre, később egyes falvak és a közelükben fekvő valamely hegy nagy magaslat nagyobb, levegősebb távlatába, hogy ennyivel inkább is hű utánzata lehessen a világ legszörnyűbb és egyben legfertségesebb tragédiájának mrhely ott játszódott le Jeruzsálem fala között és a Golgota ormán? Így jöttek létre idővel a világhirti oberamrbergaui, tiroli, hertzi és mikófilvai passiójátékok, amelyek óriási tömegeket vonzottak és valóságos tradícióvá váltak. Évekig tartó előkészületek előzték meg ezeket a hatalmas és megrázó látványosságokat; a rendezőka gondosságban annyira mentek, hogy a főszereplőket a legnagyobb körültekintéssel válogatták ki és valósággal ránevelték őket a szerepük eljátszására. Állandó felügyelet, elenőrzés alatt állottak, a legbensőségesebb vallásos életet kellett élniük,hogy méltók lehesseneka bibliai hősök megszemélyesítésére és alkalmiasak az események korhű, realisztikus lejátszására. Bátran elmondhatjuk, hogy ilyen módon a Szentírás elevenedett még a nézők előtt és olyan tükörbe nézhettek, amelyben a saját lelkük arcát pillanthattákmeg. A passiójáték azonban ezen a fejlődési fokon sem állhatott meg. Miért? Először azért,miért nagyon körülményes volt a játék is, de megtekintése, átélése is. Eleinte ugyanis csak nagyhetén rendezték meg a passiót és pontosan követték időkben és eseményekben a Szentírást, így hát napokig tartott, amíg a végére értek és szereplők és nézők testileg-lelkileg egyaránt kimerültek. Csak később tértek át az egész eseménysorozatnak egy nap alatt,, egyhuzamban való lejátszására. Ennél is fontosabb ok volt azonban, hogy csak a kiváltságosak: a gazdagok, a ráérők, az időnagytulaj i dánosok utazhattak el e passiójájékok szinterére és lehettek résztvevői, csodálói a nagy látványos- Ságoknak. Természetszerűen adódott tehát annak szüksége és gondolata, hogy a passiót színpadra is alkalmazni kell, mert ilyen módon a világon mindenütt előadható és megtekinthető. Így került hét évvel ezelőtt filmbe is Jézus élete, kínszenvedése és a »Királyok királya« cím alatt bejárta mind az öt világrészt. II . A színpad magától értetődően helyhez és időhöz rögzítő korlátokat állít a bibliai események hű és pontos lejátszása elé és csak mintegy primitív szépségében és maggasztosságában, lerövidítve, letörni áilva tudja bemutatni Jézus egyéniiségének íj és istenéletének utoljára fellobbanó fényözönét. Hét jelenetet ad végzetesen beteljesülő életének Utolsó napjaiból. Elénk vetíti a Jeruzsálembe való bevonulást, az utolsó vacsorát, az olajfák hegyén való elfogatást, a papi tanács ítéletét, Pilatus könyörtelen pálcatörését, a Kálvária útját és végül a keresztfán haldokló istenember örök szeretetpéldáját. Megrázó, fenséges színjáték ez, amely Végül égi méreteivel túlnő a földön, színpadon, felhőkárpitokon és Isten felé röpíti a megváltott, bűnbánatban megtisztult emberi lelket. Ilyenkor érzi az ember, — egy szempillantás alatt rádöbben, — hogy minden dráma, minden tragédia lényegében a szeretetnek, a jóságnak, a tisztaságnak hiábavalósága, elbukása, keresztrefeszítése is valójában ott kezdődött, ott zajlott le először a Golgotán, Jézus engesztelő áldozatában. A passiójáték — bár vannak derűisebb jelenetei is — nemi szórakoztatni, nemi gyönyörködtetni akar, hanem öntudatos, vallásos életre inteni, tanítani. Ezért mutatják be kizárólag húsvét táján, ezért nemi attrakció, hanem hódolat, igehirdetés, istenimádat. És ezért való csupán vallásos lelkületű tömegeknek. "Férfi és nő, fiatal és öreg, tanulatlan és művelt ember egyaránt okulhat belőle, mert nemcsak a szívnak szól, hanem az értelemnek is. Eseménye a legkomolyabb, igaz, megtörtént valóság, főszereplője, szenvedő főhőse Jézus, az isteni Megváltó, aki k a testüket, de teljes szívüket és lelküket. És ennek az érzésnek és készségnek jelképe a zászló, mely összegyűjti, összetartja őket, állandó táplálója hazafias érzéseiknek és egy közös palástjuk nekik, akiknek nincs formaruhájuk, de akikre mégis figyelnünk kell, mert ők ,s azok közül valók, akik hitet akarnak tenni haza■JfiJas érzékük mellett, akiktől lehet példát venni, mert a példaadásra hivatottak is, akik szegényes és különféle ruháikban mégis ugyanazokn ők a hadirokkantak. Áldoznunk mindnyájan erre a zászlóra, az a zászlószög, amit megveszünk, a haza oltárának egyik szöge lesz. . . . 3 Gazdák figyelmébe! Árjegyzék kivonat: Pengő 1 kg. kátrány —’26 1 n carbolineum —36 1 , halzsír — 82 1 , gépolaj, vékony ~'52 1 w gép olaj, vastag —88 1 „ motorolaj 128 1 » traktorolaj 1*16 1 „ henger olaj —88 1 » gép zsír, nehezékmentes —‘68 1 „ kocsikenőcs, sárga , . vagy kék úszó —'44 1 „ bőr zsír 1 kg.-os dobozokban * dil 1 kanna cca fél kg. „Izsák“ szerszámolaj 108 1 kanna cca 1 kg. „Izsák“ szerszámolaj 1*86 Pengő 1 kg. takarmány mész, porított ‘08 1 „ takarmánymész, darabos —’Hl 1 „ rézgálic (kékkő) —’58 (100 kg. vásárló sán&l engedmény 1 „ kénpor —’42 1 „ raffia 1*28 1 „ káliszappan permetezéshez ’46 1 „ kreolin —78 1 „ formaldehid 144 1 „ vaslakk —98 1 tekercs, 10 m. fedéllemez, 200 as 4‘50 1 liter petroleum —’32 Az összes növényvédelmi szerek kaphatók! IZSÁK JÓZSEF RT. VEGYÉSZETI GYÁR Magyarország legnagyobb festékkereskedelmi vállalata Központja: BUDAPEST, V., Pozsonyi ut 13. 32. sz. fiók Kaposvár, Kossuth-tér 5. — Tel. 628.