Somogyi Ujsag, 1934. szeptember (16. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Kaposvár, Korona­ utca 7. — Interurban telefon: 5­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő, egész évre 24 pengő POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZÖLLŐSY FERENC Kaposvár, 1934. szeptember 1. szombat , XVI. évfolyam 0 197. szám rtt a pp lures ............................. t .■— HIRDETÉSEK ÁRA: Hasáb mm.-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a leg­kisebb apróhird. 80 fill. Notic soronként 60 fillér. Ipari kivitelünk az utóbbi időben örvendetesen emel­kedik. Ezt igazolja az a most meg­jelent statisztika, amely kivitelünk áru­csoportok szerinti megoszlását mu­tatja. E kimutatás adataiból a ma­gyar ipari kivitel állandó és gyors emelkedéséről győződhetünk meg. Az ipari cikkek exportja egész kivi­telünkben egyre növekvő helyet fog­­la­­l, és ez az ipari kivitel aránylag­ nagyobb mértékben emelkedik, mint a mezőgazdasági export. Az adatok szerint a múlt év első hét hónapjá­ban összes kivitelünkből még csak­ 19,8 százalék, a folyó év első hét hónapjában már 22,8 százalék esett az ipari cikkek kivitelére. Az őster­­­melési ipar kiviteli arányszáma pedig­ 4,3-ról 5,6 százalékra emelkedett, ami­ben a legnagyobb rész a liszt és a cukorkivitel emelkedésére esik, tehát közvetve a mezőgazdaság hasznára válik. A folyó év első hét hónapját, Ihan "összes "kivitelünk értéke 25,1 millió pengővel volt nagyobb, mint az előz­ő évben és ebből az emelke­désből 11,4 millió pengő j­ut az ipar­cikkek kivitelének növekedésére. Az ipari kivitel tehát külkereskedelmi eredményünket már ugyannyiva­ nö­velte, mint a mezőgazdasági termé­nyek kivitele, amelynek értéke ebben az évben ugyancsak 11,4 milió pen­gővel vett nagyobb, mint a múlt eszt­­endő hét hónapjában. Állatkivite­­lükk értéke a csökkenő árak folytán — sajnos — a m­últ évihez képest csökkent, mert míg az előző esztendő első hét hónapjában összkivitelink értékének 37 százalékát szolgáltatta az állattenyésztés, addig a folyó év­be­n az állattenyésztés az első helyről 27,4 százalékos arányszámával a má­sodik helyre szorult. Az állattenyész­tési kivitel csökkenéséért azonban az ipari kivitel emelkedése kárpótlást nyújtott. A magyar ipari kivitel meg­növekedését abban kell megtalálnunk, hogy a mezőgazdasági export támo­gatásán és fejlesztésén kívül figyel­met kell fordítanunk az ipari kivitel fejlesztésére is. A­­mezőgazdaságnak is haszna származik abból, ha búza helyett magyar liszt, nyers gyümölcs­­helyett gyümölcsbefőtt és konzerv, élőállat helyett feldolgozott husán, nyers főzelék helyett főzelékkonzerv megy ki nagy mennyiségben a kül­földi piacokra. A gazdasági élet szem­pontjából ez azért is nagyon fontos, mert a feldolgozott termékek érté­kében munkabér is foglaltatik. Még fokozottabb mértékben érvényesül ez a nagy szociális tedél az ipari féli­és készgyártmányok mentői nagyobb kivitelében. Nagy szerep vár ipari ki­vitelünkre, amelynek révén az ipari lakosság fogyasztó- és vásárlóké­pessége megnövekszik és ezzel a mezőgazdasági termelés belső piaca és értékesítési feltételei is bővülnek. Ipari kivitelünk jelentőségének ez a fokozása teljesen igazolja Fabinyi ke­reskedelemügyi miniszter felfogását. Egy bandita 168 ezer dollárral akarta megzsarolni Rooswelt feleségét A bandita kézrekerült Amerikában csak nem akar vége­­szakadni a zsarolási láznak és a gyer­­m­ekrablók nap-nap után csak elő­­bukkannak. Az egyik ilyen bandita mért me­rész lépésre határozta el magát és névtelen levelet írt Roosvelt elnök fe­leségéhez. A levélben a bandita 168 ezer dollárt kér az elnök feleségétől nyolc napon belül és figyelmezteti Roosweltnél, hogy ha ezt az összeg­ nem kapja kézhez, úgy unokáit is­­teszi láb alól. A levél természetesen nem került az elnök­ feleségének kezébe, mert a Fehér Házban felbontották és amit­kor látták, hogy mit tartalmaz, visz­­szatartották. Közben maga Roosvelt elnök is ka­pott ugyanettől a banditától levelet, amelyben ugyancsak a 168 ezer dol­lárról és az unokákról van szó. A k­ét levél között csak annyi volt a különb­ség­, hogy az elnökhöz intézett levél hangja erélyesebb volt és több fe­­nyegetést tartalmazott. A rendőrség pompás nyomozása folytán a tettes körül hamarosan szo­rult a hurok és néhány napra a levél megérkezése után el is fogták. A band Síitát Warner Franklinnak hívják. Az­ amerikai titkosrendőrségnek rövid idő alatt ez a második sikeres fogása Somogy vármegyében 10 év múlva nem lesz analfabéta Csak az imbecillis születésűek nem tudnak majd olvasni és írni 14 éves a népművelési bizottság A világ legkisebb analfabéta arányszámát Finnországban talt­juk. Itt 1 százalék­­az analfabéták sze­áma. Hazánkban a legmagasabb arány­­­szám Szabolcs és Ung megyékben vann 20 százalékkal, a legkisebb arányszámot Sopron vármegye tartja 4,1 százalékkal. Sopron városában 2,2 százalék az analfabéták száma é­s országos átlagban ez a legkevesebb A rekordot ezen a téren Baja vá­rosa tartja az országban, ahol 6 szá­zalék az analfabéták száma. Vármegyénk helyzete az országos analfabbétizmu­s tükrében nem ag­gasztó. A középen állunk 8,8 szá­zalékkal. Ezelőtt tíz évvel ez a szám­­még 15 százalék volt. Somogy vár­­megye 385.636 lakosából a 6 évnél idősebb analfabéták száma tehát 10 év alatt 53.000-ről 35.719-re esett vissza. Ha nézzük ezeket az eredménye­ket, vizsgáló szemünk előtt törté­nelem pereg le, élet a zúgó óceá­non.­­ A vihar pergető szele: a népek kulturharca s a­­győztes az a nemzet marad, aki ezt a harcot si­kerrel tudja megküzdeni. Micsoda pompás Himnusz Zug bennünket kö­rül ha a számrengetegben lapozó kezünk odamutat a statisztika apadó t­zámjaitra s a grafikon süllyedő völgy­­­oszlopjaira. Előttem itt fekszik 14­­év munkája ebben a harcban So­­ímiogyország ősi földjén. Micsoda kép vonul el Szemünk előtt: a do­bogón ott áll e­gy ember, a padok­ban csizmás, kentényfejű magyarok ülnek és az a, b, c-t tanulják. Temp­lom épül­ itt, ezekben a pusztai is­kolákban: a »népkultúra, a nemzeti művelődés fenséges temploma«. So­mirg­y vármegye területén az elmúlt évben 6881 népművelési elő­adás volt. Ez évben tartották a VE analfabéta tanfolyamot 500 órában. Az összes tanfolya­mnok 17.152 mun­ka,egységet adnak 6371 munkaegy­séggel többet a múlt évinél. Ebben a munkába résztvett 1135 népműve­lő, ebből 406 tanító, 53 tanítónő, ,116 orvos, 110 jegyző,­­129 pap, 56 tartár, 5 tanárnő, 25 ál­atorvos, 5 ügyvéd, 4 mérnök, 35 tisztviselő, 4 földbirtokos, 27 gazdatiszt­, 2 ke­reskedő és 158 egyéb foglalkozása. Az 1934-35. év Az elkövetkező év­­ ezerfonala: meg­­ismerni és megszeretni a nép lel­két. Ez azt jelenti, hogy a népmű­vészet, a néphagyományok ápolása, nemzeti öntudatának fejlesztése, ér­zületének finomítása és nemesítése s ezzel a nemzeti, lelki egység meg­teremtése jegyében zajlik le az 1934—35. évi tanév. De szerepel a sfj munkatervben: az analfabéta okta­tás, a leventenevelés és a gyermek­­szórakoztatás inten­tivitásának eme­lése is. Itt van azután­ a népkö­nyv­­tárhálózat, az irredenta szellem, a revíziós vágy ébrentartásának szent gondolata is. Felkerestük Felczán József nép­művelési titkárt és elbeszélgettünk vele, főleg az analfabetizmus kér­désről. Lelkes munkája ő már 1929 óta is vármegyei népművelésnek, az ő legfőbb érdem­e a munka meg­szervezése és annak kiváló eredmé­nyei.­­ — Mi lesz 1944-ben — vetettük fel az első kérdést. Gondolkodva felel: — Hogy írni lesz 10 év mulv­a, ki tudhatja. Annyi bizonyos, ha a mun­kánkban anyagi és más erők hiánya nem akaszt meg bennünket. Somogy­vármegye területén nem teszi anal­fabéta. Azaz, hogy nem jól mon­dom. Mert hisz­en analfabéta min­denütt van és­ mi sem lehetünk ezen a téren csodaország. Az imbecillis születésűek, a csökkent értékűek, a bénák és a gonosztevők ,mindeneset­­re analfabéták maradnak. . — Mondjon titkár úr valami szép emléket abból a harcból, amit az­­analfabétizimns elleni küzdelemben talált. Megrebben a vizsgáló szerp — benne ül a pedagógus minden izgalma­ és kutatása — s mosolygós arccal válaszol:­­ — Volt 40 éves analfabéta tanít­ványunk is. Amikor megtanult írni és olvasni szépen, az­ első volt, hogy Vett egy imakörtvvet. — A másik kedves emlékem­ szinte­tén az analfabéták világából van. Volt egy katonám, akinek első dolga volt, ahogy megtanult írni, szép rózsaszínű levelet írt haza a feleségének. Az asz­­szony nem akart hinni a szemének, azonnal vonatra ült és eljött megnéz­ni a­z urát, nincs-e Valami baja, hogy ennyire megváltozott. Árpikor beszélni kezdtünk, fátyol­­szerű hal­vány fellegek cicáztak oda­kint az égen. Most a most olv­art tiszta odakint az ég, s a lelkünk­­így fürdik a fénylő az úrban. Sot­­mogy megyében 10 év múlva nem lesz analfabéta. Fonyó István Szeptemberben összeül a gazdasági kisantant Nagy előkészületek folynak Belgrádban a szeptemberben meg­tartandó gazdasági kisantant kon­ferenciájára. A kongresszus időpont­jául szeptember 24-ikét tűzték ki. Pályázzon a „legvirágosabb ablak és erkély" pályázatunkon!

Next