Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

2 S4MOGHQM3 1935 július 2 Fényes keretek között avatták fel a jubiláló iparosság selyemből szőtt gyönyörű zászlaját A kaposvári Ipartestület szomba­ton délelőtt avatta fel tiszta selyem­ből készült gyönyörű zászlaját a reálgimnázium udvarán. A zászlót reggel 9 órakor szent­mise keretében a belvárosi plébá­niatemplomban szentelte meg Hoss József dr apátplébános megható szavak kíséretében, majd a szent­mise után a zászló alatt vonult fel a gimnázium udvarába az iparosság a zászlóavatási ünnepségre. A feldíszített emelvényen elhelye­zett széksorokon ott láttuk Harsá­ny­ Gézánét, mint zászlóanyát, vi­téz Igmándy-Hegyessy László főis­pánt, Tallián Andor ny. alispánt, Kaposváry György dr polgármes­tert, László Sándor dr kir. törvény­­széki elnököt, Russay Géza dr ren­dőrtanácsost, Kiss Kálmán dr árva­széki elnököt, Fonai Vilmost, a Ke­reskedők Egyesülete elnökét, Feste­­tich Domonkos gróf országgyűlési képviselőt és még sokan másokat. I első számként az Iparosdalárda a Himnuszt intonálta, majd Harsá­nyi Géza mondotta el szép és lel­kesítő zászlóavató beszédét: — Sivár jelenünkben csak a jövő ígérete erősítheti meg akaratunkat, — mondotta többek közt, — mert a jövőt bizakodó szívvel és tör­hetetlen erővel kell akarni, hogy felépítvén annak pilléreit, va­lóra válthassuk egy ezredéves múlt történeti igazságaiból táplálkozó ál­mainkat. — Az elmúlt századok szent ha­gyományaihoz híven avatjuk fel te­hát a kaposvári iparosság egységé­nek Isten nevében megáldott zász­laját, mert csak az a nép s az a társadalmi osztály érdemli meg s vivhatja ki szebb jövőjét, amely megbecsülve múltját s okulva an­nak tévedésein, látó szemmel tekint a jövőbe. — Egyesítse e zászló a kapos­vári ipartestület sorsközösségben élő valamennyi tagját, legyen az iparosegység igazi szimbóluma, ve­zesse a testület tagjait az istenféle­lem, a haza és emberszeretet jegyé­ben a szebb jövő, a magyar feltá­madás óhajtva várt időszakában! A nagy tapssal kísért beszéd után Harsányi Gézáné, mint zászlóanya átadta a zászlót szép szavak kísére­tében. Vitéz Verhás Jenő ipartestületi al­­elnök vette át ezután a zászlót, majd Soltész Emil zeneigazgató ve­zetése mellett a Himnuszt énekelte el az Iparosdalárda, amely után megkezdődött a zászlószögek be­­verése. Harsányi Gézáné, Igmándy-He­­gyessy László, Kaposváry György dr., Festetich Domonkos gróf, Tal­lián Andor vertek be zászlószöget. A lengyeltóti ipartestület nevében Szentes János, a somogyszili ipar­testület nevében Szakály János, míg Kéthely és vidéke iparosságának nevében Bene József, a különböző egyesületek, testületek és magáno­sok helyezték el a zászlószögeket. Végül a koszorúslányok felszala­gozták a zászlót és az ünnepi kö­zönség felvonult az Iparosszékházba. Szőke Szakáll és Piccaver legbá­­josabb filmje Lidós kaland Elsőrangú élmény, nagyszerű film Fél 7-kor félhelyárakkal talt, megérdemelték az ünneplést. Végül a buzsákiak mutatták be a „buzsáki lakodalmat“, amely a sza­badtéri bemutatónak a csattanója volt. Szép sikert aratott a libegős-, a kopogós-, a csattogós-, a kanász- és a körtánc A közönség lelkesen ünnepelte a derék buzsákiakat és vezetőiket, Szakács Béla főjegyzőt, Kollár Péter szövetkezeti ügyvezetőt és Miseta Ferenc segédjegyzőt. A szabadtéri népviseleti és nép­szokásbemutató óriási sikert aratott és ez a legszebb elismerése a bok­réták vezetői mellett Siposs Kálmán városi gazdasági tanácsnoknak, aki a „Virágos Kaposvár Ünnepi Nap­­j­ait“ s így a bokréták bemutatóját s fáradságot nem ismerve meg­szervezte. Felejthetetlen élmény: a „Karádi Rozmaring** Vasárnap délután 4 órakor zsu­­­lt nézőtér előtt szerepelt a Városi Színházban a „Karádi Rozmaring“, amelynek minden képe, színe és dala felejthetetlen emléke marad mindazoknak, kik végignézhették. A zsúfolt nézőtér feszülten várta a bíborfüggöny felgördülését és a megye páholyában már helyet fog­lalt vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán és neje, valamint Stephaich Pálné, míg város páholyában Ka­posváry György dr. polgármester és neje ültek, de ott láttuk Józsa László tábornokot, a helyőrség parancsno­kát is és a város egész úri társa­dalmát. Első számként Prieszter István dr. főjegyző Karád község rövid törté­netét ismertette, amelyben meleg szavakkal adózott Karád volt földes­urának, a jelenlegi főispánnak, Ig­­mándy-Hegyessy Lászlónak, akit a közönség nagy tapssal ünnepelt. Utána a Városi Dalárda Kodály Zol­tán letétjében, Soltész Emil vezény­lete mellett, karádi nótákat énekelt nagy sikerrel. Ezután következett a „Karádi Rozmaring“ szereplése. Dél­ceg, mokány legények, színes, csil­logó ruhás menyecskék és lányok napbarnított arcán ragyogott az egészség és ajkukról fr­issen, jóízűen hangzott az ének. Bemutatták a „Kullogót“, a „Kérőt“, a „Kéz­fogót“, a „Lakodalmas játékot“, a „Pinceszert“ és gyönyörködtették a közönséget szebbnél-szebb táncok­kal. Pattogtak a világot jelentő deszkák a kanásztánc, a seprütánc, a sarlóstánc, a háztömés, a libegés és a rezgős ritmusai alatt Különö­sen nagy sikert aratott a megujrá­­zott seprűtánc és a kanásztánc Sok tapsot kapott a „lenézés“, a „kocsi­­kala“ és a „bujós“, amelynél a szí­nek zuhatagán fürdött a tekintet és langyos melódiák andantéja hul­lámzott át a lelkeken. A szereplők méltán megérdemlik a legőszintébb dicséretet. A legna­gyobb elismeréssel kell adózni Preiszter István főjegyzőnek és Hopp József igazgató-tanítónak, akik a híres „Karádi Rozmaring“ megte­remtői és irányítói. A miniszterelnököt éltette jubiláris díszközgyűlésén az 50 éves kaposvári ipartestület Fennállásának 50 éves jubileumát fényes keretek között ünnepelte meg a kaposvári ipartestület A zászlóavatási ünnepség után az ünneplő közönség és az iparosság zsúfolásig megtöltötte az Iparos­székház dísztermét, ahol lefolyt a nívós díszközgyűlés. A díszközgyűlésen megjelent Ka­posváry György dr. polgármester, Nagy Antal az Ipartestületek Orszá­gos Központjának és a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Fonai Vilmos, a kaposvári Kereske­dők Egyesületének elnöke és még sokan mások. A díszközgyűlést Harsányi Géza elnök nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy az Ipartestület fennállásának 50, míg az Iparosdalárda működé­sének 10 éves jubileumát ünnepli. Nagy Antal beszélt ezután, boncol­gatva az 50 évet, amelyre mármint szép emlékre néz vissza a kapos­vári iparosság. Kaposváry György dr. beszédé­ben elismeréssel adózott a város iparosságának. — Ebben a város­ban — mondotta a polgármester — mindenkor mindent helyi iparos végzett el, amiért elismerést is szer­zett. Arra kérem az Ipartestület min­den egyes tagját, hogy azzal a szor­galommal és megértéssel dolgoz­zon továbbra is, mint eddig és akkor a város hivatott vezetősége mindenkor meleg szeretettel visel­tetik irányában. Fonai Vilmos mondott ezután üdvözlőbeszédet, melyben hangsú­lyozta a város iparosságának nemes és értékes munkáját. Ezután Vajthó Jenő ipartestületi jegyző mondta el színes képekben az Ipartestület 50 éves múltját és megemlékezett a legrégibb kaposvári iparosokról. Ez az iparosság tanúságot tett arról, mondotta — beszéde végén — hogy élni akar és élni is fog. Legyen ez a nap az iparosságnak a vissza­­emlékezés napja, de egyben a jövő reménykedésének kiindulása is. Szulimán Ferenc az Iparosdalárda elnöke a dalárda 10 éves múltjáról számolt be szép felolvasással, amely­ből kicsillant az a nagy és nemes munka, amit a dalárda végzett és amelyekért szép elismerésekért ka­pott. Végül Harsányi Géza elnök a díszközgyűlésnek bejelentette, hogy az Országos Magyar Dalosszövet­­ség díszoklevéllel tüntette ki Ka­posváry György dr. polgármestert, Szulimán Ferenc a dalárda elnökét. Oklevelet kaptak a dalárda tagjai is. A díszoklevelek kiosztása után Nagy Antal a budapesti Kereske­delmi és Iparkamara elnöke indít­ványára táviratilag üdvözölték Göm­bös Gyula miniszterelnököt, Bor­nemisza Géza kereskedelmi minisz­tert, vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkárt, Éber Antalt a buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, az IPOK elnökét és Kru­­china Károly báró államtitkárt. Az Iparosdalárda ezután a Him­nuszt énekelte el és ezzel a dísz­közgyűlés véget ért, amely után fél két órakor diszebéd volt. A disz­­ebéden elsőnek Kaposváry György dr., Festetich Domonkos gróf, Nagy Antal, Fonai Vilmos, Waldmann La­jos dr. és Sebők Jenő mondottak beszédet. Az ünnepi napok zamatét a bokréták adták meg A Virágos Kaposvár Ünnepi Nap­jai egyik legkiemelkedőbb esemé­nye volt az a népviseleti felvonulás, amely vasárnap délelőtt 9 órakor folyt le a Fő utcában. Öt somogymegyei községnek: Szennának, Buzsáknak, Kéthelynek,­­ Törökkoppánynak és Karádnak bok­rétái vonultak végig Somogyország szívében, hogy hirdessék és büsz­keséggel mutogassák az ősi vi­seletét. A színes, tarka, vidám, énekkel és zenével fűszerezett felvonulást óriási tömeg nézte és kisérte végig útján. Legelői a szennaiak jöttek kocsi­kon, felpántlikázva, kurjongatva, a férfiak kezében borosüveg és rajta a „lukas kalács“, utánuk a buzsá­­kiak következtek kettőssorokban, majd a kéthelyiek, azután a török­­koppányiak és végül a karádiak sa­­át cigányzenekarukkal. A várme­gyeháza elé vonultak a bokréták, ahol az erkélyen megjelent vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán, Stephaid Pálné és Kaposváry Györgyné előtt tisztelegtek és aka­ Vasárnap délelőtt 10 órakor a KTSE sportpályán felállított szabad­téri színpadon a népviseleti és nép­szokás bemutató volt, amelyen a karádiak kivételével az összes bok­réták szerepeltek szép és nagy kö­zönség előtt. A kéthelyiek, akiket Daán Mik­lós főjegyző és neje vezetett, nyi­tották meg a műsort. Bemutatták a csibetáncot, a csattanóstáncot, a rádiak nevében Harangozó Lajos helyettesbíró üdvözölte a főispánt. Utána a karádiakat fogadta dolgo­zószobájában Igmándy - Hegyessy László és átvette az ajándék, a bu­­za-rozs-zab- és árpakalászokból font koszorút, zsebkendőtáncot, a lepentőstáncot és a nagy sikert aratott cséptáncot. A törökkoppányiak az „egyezséget“ (eljegyzést) mutatták be a „csókpo­­hárköszöntővel“ és a „köröcsárdás­­sal“ is nagy tapsot kaptak. Vezető­jük Molnár Lajos főjegyző volt. A szennaiak egy egész lakodalma mutattak be, attól kezdve, hogy a menyasszonyt hazakisérik. A szerep­lők ügyesek és fegyelmezettek volt Szabadtéri népviseleti és népszokásbemutatók — Most vásároljon Lampart zománcedényt Geiszler János és Fia vaskereskedésében, Fő­ utca 15. Szőke Szakáll és Piccaver legbá­­josabb filmje Lidós kaland Elsőrangú élmény, nagyszerű film ! Fél 7-kor félhelyárakkal

Next