Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
2 S4MOGHQM3 1935 július 2 Fényes keretek között avatták fel a jubiláló iparosság selyemből szőtt gyönyörű zászlaját A kaposvári Ipartestület szombaton délelőtt avatta fel tiszta selyemből készült gyönyörű zászlaját a reálgimnázium udvarán. A zászlót reggel 9 órakor szentmise keretében a belvárosi plébániatemplomban szentelte meg Hoss József dr apátplébános megható szavak kíséretében, majd a szentmise után a zászló alatt vonult fel a gimnázium udvarába az iparosság a zászlóavatási ünnepségre. A feldíszített emelvényen elhelyezett széksorokon ott láttuk Harsány Gézánét, mint zászlóanyát, vitéz Igmándy-Hegyessy László főispánt, Tallián Andor ny. alispánt, Kaposváry György dr polgármestert, László Sándor dr kir. törvényszéki elnököt, Russay Géza dr rendőrtanácsost, Kiss Kálmán dr árvaszéki elnököt, Fonai Vilmost, a Kereskedők Egyesülete elnökét, Festetich Domonkos gróf országgyűlési képviselőt és még sokan másokat. I első számként az Iparosdalárda a Himnuszt intonálta, majd Harsányi Géza mondotta el szép és lelkesítő zászlóavató beszédét: — Sivár jelenünkben csak a jövő ígérete erősítheti meg akaratunkat, — mondotta többek közt, — mert a jövőt bizakodó szívvel és törhetetlen erővel kell akarni, hogy felépítvén annak pilléreit, valóra válthassuk egy ezredéves múlt történeti igazságaiból táplálkozó álmainkat. — Az elmúlt századok szent hagyományaihoz híven avatjuk fel tehát a kaposvári iparosság egységének Isten nevében megáldott zászlaját, mert csak az a nép s az a társadalmi osztály érdemli meg s vivhatja ki szebb jövőjét, amely megbecsülve múltját s okulva annak tévedésein, látó szemmel tekint a jövőbe. — Egyesítse e zászló a kaposvári ipartestület sorsközösségben élő valamennyi tagját, legyen az iparosegység igazi szimbóluma, vezesse a testület tagjait az istenfélelem, a haza és emberszeretet jegyében a szebb jövő, a magyar feltámadás óhajtva várt időszakában! A nagy tapssal kísért beszéd után Harsányi Gézáné, mint zászlóanya átadta a zászlót szép szavak kíséretében. Vitéz Verhás Jenő ipartestületi alelnök vette át ezután a zászlót, majd Soltész Emil zeneigazgató vezetése mellett a Himnuszt énekelte el az Iparosdalárda, amely után megkezdődött a zászlószögek beverése. Harsányi Gézáné, Igmándy-Hegyessy László, Kaposváry György dr., Festetich Domonkos gróf, Tallián Andor vertek be zászlószöget. A lengyeltóti ipartestület nevében Szentes János, a somogyszili ipartestület nevében Szakály János, míg Kéthely és vidéke iparosságának nevében Bene József, a különböző egyesületek, testületek és magánosok helyezték el a zászlószögeket. Végül a koszorúslányok felszalagozták a zászlót és az ünnepi közönség felvonult az Iparosszékházba. Szőke Szakáll és Piccaver legbájosabb filmje Lidós kaland Elsőrangú élmény, nagyszerű film Fél 7-kor félhelyárakkal talt, megérdemelték az ünneplést. Végül a buzsákiak mutatták be a „buzsáki lakodalmat“, amely a szabadtéri bemutatónak a csattanója volt. Szép sikert aratott a libegős-, a kopogós-, a csattogós-, a kanász- és a körtánc A közönség lelkesen ünnepelte a derék buzsákiakat és vezetőiket, Szakács Béla főjegyzőt, Kollár Péter szövetkezeti ügyvezetőt és Miseta Ferenc segédjegyzőt. A szabadtéri népviseleti és népszokásbemutató óriási sikert aratott és ez a legszebb elismerése a bokréták vezetői mellett Siposs Kálmán városi gazdasági tanácsnoknak, aki a „Virágos Kaposvár Ünnepi Napjait“ s így a bokréták bemutatóját s fáradságot nem ismerve megszervezte. Felejthetetlen élmény: a „Karádi Rozmaring** Vasárnap délután 4 órakor zsult nézőtér előtt szerepelt a Városi Színházban a „Karádi Rozmaring“, amelynek minden képe, színe és dala felejthetetlen emléke marad mindazoknak, kik végignézhették. A zsúfolt nézőtér feszülten várta a bíborfüggöny felgördülését és a megye páholyában már helyet foglalt vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán és neje, valamint Stephaich Pálné, míg város páholyában Kaposváry György dr. polgármester és neje ültek, de ott láttuk Józsa László tábornokot, a helyőrség parancsnokát is és a város egész úri társadalmát. Első számként Prieszter István dr. főjegyző Karád község rövid történetét ismertette, amelyben meleg szavakkal adózott Karád volt földesurának, a jelenlegi főispánnak, Igmándy-Hegyessy Lászlónak, akit a közönség nagy tapssal ünnepelt. Utána a Városi Dalárda Kodály Zoltán letétjében, Soltész Emil vezénylete mellett, karádi nótákat énekelt nagy sikerrel. Ezután következett a „Karádi Rozmaring“ szereplése. Délceg, mokány legények, színes, csillogó ruhás menyecskék és lányok napbarnított arcán ragyogott az egészség és ajkukról frissen, jóízűen hangzott az ének. Bemutatták a „Kullogót“, a „Kérőt“, a „Kézfogót“, a „Lakodalmas játékot“, a „Pinceszert“ és gyönyörködtették a közönséget szebbnél-szebb táncokkal. Pattogtak a világot jelentő deszkák a kanásztánc, a seprütánc, a sarlóstánc, a háztömés, a libegés és a rezgős ritmusai alatt Különösen nagy sikert aratott a megujrázott seprűtánc és a kanásztánc Sok tapsot kapott a „lenézés“, a „kocsikala“ és a „bujós“, amelynél a színek zuhatagán fürdött a tekintet és langyos melódiák andantéja hullámzott át a lelkeken. A szereplők méltán megérdemlik a legőszintébb dicséretet. A legnagyobb elismeréssel kell adózni Preiszter István főjegyzőnek és Hopp József igazgató-tanítónak, akik a híres „Karádi Rozmaring“ megteremtői és irányítói. A miniszterelnököt éltette jubiláris díszközgyűlésén az 50 éves kaposvári ipartestület Fennállásának 50 éves jubileumát fényes keretek között ünnepelte meg a kaposvári ipartestület A zászlóavatási ünnepség után az ünneplő közönség és az iparosság zsúfolásig megtöltötte az Iparosszékház dísztermét, ahol lefolyt a nívós díszközgyűlés. A díszközgyűlésen megjelent Kaposváry György dr. polgármester, Nagy Antal az Ipartestületek Országos Központjának és a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Fonai Vilmos, a kaposvári Kereskedők Egyesületének elnöke és még sokan mások. A díszközgyűlést Harsányi Géza elnök nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy az Ipartestület fennállásának 50, míg az Iparosdalárda működésének 10 éves jubileumát ünnepli. Nagy Antal beszélt ezután, boncolgatva az 50 évet, amelyre mármint szép emlékre néz vissza a kaposvári iparosság. Kaposváry György dr. beszédében elismeréssel adózott a város iparosságának. — Ebben a városban — mondotta a polgármester — mindenkor mindent helyi iparos végzett el, amiért elismerést is szerzett. Arra kérem az Ipartestület minden egyes tagját, hogy azzal a szorgalommal és megértéssel dolgozzon továbbra is, mint eddig és akkor a város hivatott vezetősége mindenkor meleg szeretettel viseltetik irányában. Fonai Vilmos mondott ezután üdvözlőbeszédet, melyben hangsúlyozta a város iparosságának nemes és értékes munkáját. Ezután Vajthó Jenő ipartestületi jegyző mondta el színes képekben az Ipartestület 50 éves múltját és megemlékezett a legrégibb kaposvári iparosokról. Ez az iparosság tanúságot tett arról, mondotta — beszéde végén — hogy élni akar és élni is fog. Legyen ez a nap az iparosságnak a visszaemlékezés napja, de egyben a jövő reménykedésének kiindulása is. Szulimán Ferenc az Iparosdalárda elnöke a dalárda 10 éves múltjáról számolt be szép felolvasással, amelyből kicsillant az a nagy és nemes munka, amit a dalárda végzett és amelyekért szép elismerésekért kapott. Végül Harsányi Géza elnök a díszközgyűlésnek bejelentette, hogy az Országos Magyar Dalosszövetség díszoklevéllel tüntette ki Kaposváry György dr. polgármestert, Szulimán Ferenc a dalárda elnökét. Oklevelet kaptak a dalárda tagjai is. A díszoklevelek kiosztása után Nagy Antal a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke indítványára táviratilag üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt, Bornemisza Géza kereskedelmi minisztert, vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkárt, Éber Antalt a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, az IPOK elnökét és Kruchina Károly báró államtitkárt. Az Iparosdalárda ezután a Himnuszt énekelte el és ezzel a díszközgyűlés véget ért, amely után fél két órakor diszebéd volt. A diszebéden elsőnek Kaposváry György dr., Festetich Domonkos gróf, Nagy Antal, Fonai Vilmos, Waldmann Lajos dr. és Sebők Jenő mondottak beszédet. Az ünnepi napok zamatét a bokréták adták meg A Virágos Kaposvár Ünnepi Napjai egyik legkiemelkedőbb eseménye volt az a népviseleti felvonulás, amely vasárnap délelőtt 9 órakor folyt le a Fő utcában. Öt somogymegyei községnek: Szennának, Buzsáknak, Kéthelynek, Törökkoppánynak és Karádnak bokrétái vonultak végig Somogyország szívében, hogy hirdessék és büszkeséggel mutogassák az ősi viseletét. A színes, tarka, vidám, énekkel és zenével fűszerezett felvonulást óriási tömeg nézte és kisérte végig útján. Legelői a szennaiak jöttek kocsikon, felpántlikázva, kurjongatva, a férfiak kezében borosüveg és rajta a „lukas kalács“, utánuk a buzsákiak következtek kettőssorokban, majd a kéthelyiek, azután a törökkoppányiak és végül a karádiak saát cigányzenekarukkal. A vármegyeháza elé vonultak a bokréták, ahol az erkélyen megjelent vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán, Stephaid Pálné és Kaposváry Györgyné előtt tisztelegtek és aka Vasárnap délelőtt 10 órakor a KTSE sportpályán felállított szabadtéri színpadon a népviseleti és népszokás bemutató volt, amelyen a karádiak kivételével az összes bokréták szerepeltek szép és nagy közönség előtt. A kéthelyiek, akiket Daán Miklós főjegyző és neje vezetett, nyitották meg a műsort. Bemutatták a csibetáncot, a csattanóstáncot, a rádiak nevében Harangozó Lajos helyettesbíró üdvözölte a főispánt. Utána a karádiakat fogadta dolgozószobájában Igmándy - Hegyessy László és átvette az ajándék, a buza-rozs-zab- és árpakalászokból font koszorút, zsebkendőtáncot, a lepentőstáncot és a nagy sikert aratott cséptáncot. A törökkoppányiak az „egyezséget“ (eljegyzést) mutatták be a „csókpohárköszöntővel“ és a „köröcsárdással“ is nagy tapsot kaptak. Vezetőjük Molnár Lajos főjegyző volt. A szennaiak egy egész lakodalma mutattak be, attól kezdve, hogy a menyasszonyt hazakisérik. A szereplők ügyesek és fegyelmezettek volt Szabadtéri népviseleti és népszokásbemutatók — Most vásároljon Lampart zománcedényt Geiszler János és Fia vaskereskedésében, Fő utca 15. Szőke Szakáll és Piccaver legbájosabb filmje Lidós kaland Elsőrangú élmény, nagyszerű film ! Fél 7-kor félhelyárakkal