Somogyi Ujsag, 1935. december (17. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-01 / 274. szám
2 a Meinl Gyula r.. csokoládét, bonbont, süteményt és minden egyéb jót készített elő. Tekintse meg kirakatainkat,az üzletben még nagyobb a választék ! Az Idő A Meterológiai állomás jelenti nov. hó 28-án. Az elmúlt 24 órában a hőmérséklet maximuma -104, minimuma — 32 fok volt. Ma reggel 7-kor — 15 fok. A légnyomás 753 . Talajmenti hőmérséklet — 52 fok, csapadék 0-0 mm. volt. Hócipő, sárcipő Ózd&Ca cipő áruházban. Szőnyeg bouole, magyarperzsa, torontáli Föggönykelme csipkeszövet, gittertüll, indanthren Divatújdonságok női és férfi szövet, selyem, szőrme Kertész Manó vászon-, szövet-, szőnyeg- és divatáruüzletében szerezhetők be. Kaposvár, Fő utca 13. — a megyeházzal szemben A Hermes-család írta: Tábori Pál Nemrégiben megkérdezték az egyik híres, nemzetközi sportvezértől, az olimpiászok rendezőbizottságának elnökétől, hogy melyik sportágat, melyik versenyszámot tartja a legértékesebbnek, melyikben van szükség a legnagyobb kitartásra, küzdőképességre, ész- és izomerőre., Azt felelte: a maratoni futásban. Mert száz méteren át nem nehéz minden izmot megfeszíteni, minden akaratot összeszedni. De negyvenezer, méteren át küzdeni az elernyedés ellen, negyvenezer méteren keresztül tartalékolni az erőt, beosztani a lélegzetet — ez »férfimunka« Most, hogy Hugh Walpole, a híres angol író Herries-tetralógiája itt fekszik előttem, önkéntelenül is ez a nyilatkozat jut eszembe. Nem minthaazt akarnám mondani, hogy minden nagyterjedelmű »maratoni« regény jobb, mint a rövidebb munkák — de ha valaki négy hatalmas krónika-részen át meg tudja tartani a»tempot«, komoly érdeklődést tud kelteni és ébrentartani, ez feltétlenül bizonyságtétel tehetségének rendkívülisége mellett. Hugh Walpole négyes regényciklusában az események mellett elsősorban az emberek, a figurák ragadják meg figyelmünket. A négy résznek egy-egy név ál az élén: Francis Herries, Judith Paris, Adam Paris és Vanessa Herres. Francis Herries talán az utolsó lovag Angliában, északra tévedt Don Quixote, cumberlandi Peer Gynt. Örök nyugtalanság és örök dac kergeti és gyötri. Első házassága nemboldog, gyermekeit idegennek találja. Sokszínű életében bizony inkább a komor árnyalatok uralkodnak mint a vidám, játékos színek. Kiáll egy elnyomott, semmibe vett ember becsületeiért; karjába fogni a boszorkánynak tartott s komiszul meggyilkolt öreg parasztasszony testét, féktelen bánatba és határtalan ujjongásba merülni — valóban a goethei »himmelnuch jauchzend, zum Tode betrüct«-lélek áll előttünk ebben a figurában, akit a környék népe »hóbortos Hermes«-nek nevez el. S kevés finomabb, mélyebb és fájdalmasabb érzést írtak le a világirodalomban, mint Francis Herries és Mirabell, a cigánylány késői szerelmét. S azok az oldalak, ahol a későn lelt boldogságot festi szerény szavakkal az író, bátran nevezhetők halhatatlan értéknek.. Judith Paris a hóbortos Herries és a cigánylány gyermeke. Kettős örökséget hordoz magában: a józan Herries-vért és a féktelen csavargóösztönöket. Kettősarcú az ifjúsága is. Tom Grintry stoneendsi agglegény-kúriájában hangos cimborák és vad italozások között él, míg féltestvérének, David Herries-nek uldalei házában a polgári, illedelmes Anglia szelíd békéje és fegyelme veszi körül. Égés: életén végigvonul ez a kettősség. A szerelem csak egyetlen, bíborszínű szárnycsapással hajol életébe: Georges Paris, minden idők és könyvek egyik legrokonszenvesebb csirkefogója, szenvedést és ujjongást, révülést és gyalázatot egyformán ad gyermek feleségének., S a másik szerelem, amely gyermekét, Adam Parist adja Judithnak, halk, csaknem kísérteti érzés egy halálraítélt, szinte árnyékférfi karjában. Adam Paris már teljesen korának gyermeke. Nem sokáig bírja az uldale-i élet korlátait — a nagyvilágba vágyik, hogy az emberiséget szolgálja. Londonba szökik és a chartista mozgalom zászlóvivője lesz Adam Paris az elvont eszméknek résztvevően dobbanó szívet, makacs lelkesedést és kitartó munkát ajándékoz. Úgy érezzük, megérdemli a jutalmat, amikor a chartisták révén találja meg a nagy szerelmet és boldogságot. Bölcs és nagyon rokonszenves alak Adam Paris figurája s mikor elbúcsúzunk tőle — tűzvész katasztrófájában pusztul el — úgy érezzük, hogy jóbarátot szakított el tőlünk az élet. Vanessa Hermes, Judith Paris unokája, Adam Paris leánya., Ő már a viktoriánus kor alkonyához tartozik. A nagy szerelem sehol sem tölt be olyan végzetes szerepet, mint az ő életében. A körülmények, a jellemvonások elválasztják attól a férfitől, akit szeret — egy józan, hűvös házasság fagyos poklába kényszólták. Walpole mesterien ért hozzá, hogy ennek a háromszögnek minden szereplőjét rokonszenvessé és érthetővé tegye. Még Elisi Herriest is, a szerencsétlen férjet, aki kétségbeesetten vágyódik melegség után,, de aki csak hideget, jeget tud árasztani magából És Vanessa Herries miután elköltözött az élők sorából, tovább él, tovább munkálkodik szeretteinek életében. Sally, Vanessa és Benjie leánya már az új, mai világot építi egy vak francia férfi oldalán — a békéért és a nemzetek megértéséért küzd. Benjamin Herries, akibe talán a régi hóbortos Herries lelke költözött, visszatér Borrowdale-be, Francis Herries otthonába Hugh Walpole tetralógiája most vált teljessé. A magyar olvasóközönség számára új világot tár fel, amelyet mindenkinek be kell járnia, aki a szépet, érdekeset, értékeset szereti . A művet a Singer és a Wolf név Irodalmi Intézet adta ki s minden könyv, kereskedésben kapható. / SOMOGH UJSaűQ 1935 december 1 STRADIVARI Szántó György regényének bemutatója alkalmából Irn: PAÁLJÓB Budapest, 1935. november 30. Ötszáztizenhét oldal terjedelme van Szántó György Stradivari című regényének. A film pedig mindössze másfél óráig pereg a vásznon. Bolváry Géza ez a zseniális filmrendező másfél óra szűkreszabott keretei közé volt kénytelen összepréselni azt amit Szántó György ötszáztizenhét nyomtatott oldalon írt le.. A film, amit zsúfolt nézőtér előtt mutattak be Budapesten és mutatnak be most Kaposváron, tökéletes alkotás. Szántó György írói zsenije szakasztott úgy érvényesül benne, mint Bolváry Géza utolérhetetlen rendezői tehetsége. * Az előadásról ennyit: Moziban még soha nem volt akkora sikere légy darabnak, mint a Szántó György Stradivari-jának., Ritkaságszámba megy, hogy a mozi közönsége tapsra verje össze anyered és éppen ezért túlontúl nagy sikert könyvelhetünk el a Stradivan javára, ha hírül adjuk, hogy amikor vége volt az előadásnak, akkor az a publkum, amelyik máskor meg se várja az utolsó jelenetet, hanem ott tolong az ajtónál, hogy első legyen a ruhatárban hagyott kalapjánál vagy ernyőjénél, most ülve maradt, senkinek nem jutott eszébe, hogy siesne az emberek feledve mindent, ami odakinn várja őket az életben, a ragyogó film hatása alatt állottak, olyan tapsvihar tört ki, mint egy sikerekben gazdag premieren s fel kellett húzni a fehér vásznat és a taps még frenetikusabb lett, amikor a vászon mögött megjelent elegáns frakkjában Szántó György, az író, hogy mélyen meghatóban megköszönje a közönség tetszésének ezt az egyedülálló kitörését. 1 . A premierek előkelő közönsége ül a mozi páholyában. Bethleni Margit grófnő Hatvani Lillyvel, József Ferenc főherceg a parancsőrtisztjével. Ott láttam Hóman minisztert, Németh Antalt, a Nemzeti Színház igazgatóját, vitéz Somogyváry Gyua képviselő vezetésével a rádió egész vezetősége, a Budapesten akkreditált követségek valamennyijének sajtóittaséja, írók, művészek és mindenki meleg szeretettel, de meggyőződéssé tapsolt a darabnak, a szerzőnek, a rendezőnek és a szereplőknek. A másfél órába összesűrített film története tele van romantikával és az élettel., A regénytől annyiban kelönbözik, hogy amíg a regényben a fő szereplőt Szántó György Kurt von Thiessen-nek nevezi, addig az a fő szereplő neve: Teleky Sándor. A béke utolsó évének felejthetetlenül szép ragyogásával, igazi pompájával indul el útjára a história.. Az első jelenet elméül csak ennyi jelenik meg a Viászinba: Margitsziget, 1914. Béke. És ebben a három szóban benne van minden, öreg platánok a világ legszebb virágoskertjében, fedőtlen, gondok nélküli homlokok, jókedv, pajzánság, szerelem, hajnali muzsikaszó és a békének az a sok-sok áldása, amiből egyedül talán a Margitsziget tudott megmenteni valamit szomorú kérünk még szomorúbb fiai számára. Egy hegedű története: ez a témája a darabnak. A jelenetek nagy része: fotomoritage. Nagyszerű technikával elkészítve. Emberek élete, szerelme, szerencséje és szerencsétlensége kapcsolódik szorosan hozzá a hegedűhöz, amelyet Antoniusz, Stradivari, Amati maestro legkedvencebb tanítványa faragott ki világilatban gazdag tavaszi éjszakákon és aminek tokján a Mediciek ősi círe árulja el az első gazda nevét. Amikor Antonius Stradivari az Amati Beatrice ,nevének kezdőbetűjétfaragta, bele éles kés hegyével a hegedülő nyakába, akkor csókolózott a Beatrice egy tarkaköntösű lovaggal, ezen a napon átkozta meg Antonio a hegedűt és azokat, akiké a világnak akármelyik részén kezükbe veszik egykoron ezt a muzsikáfát.. ... És elindult útjára a Stradivári hegedűje, hogy megássa a koporsóját azoknak, akiknek sorsául rendelte a végzet ezt a hegedűt., Évszázadokon át visz magával egész légiója a történeteknek, lovak vágtatnak harctereken, bomba robban a szentpétervári palota dísztermében, vékony sugárban kiszivárgó pár cseppnyi vér árulja el haloványra vált emberi arcokon, hol távozott el örökre, az élet, •mozgósítást, plakátokat ragasztanak ki az utcán, fellobogózott vonatokon dalolva indulnak a tömegsírok felé annyi sok nyelvet beszélő népei vén Európának, fedezéket ásnak a Piave mellett és itt sír fel újra Antonur. Strad’vari hegedűjének húrján a nótája annak a feketehajú olasz lánynak, — egyetlenegy a hosszú lányon —, akinek boldogságot hozott a megátkozott nótafa.. ... Talán mert olasz volt... talán mert a hegedű visszatért újra oda, ahonnan három évszázaddal kinakés ötté elindult hányatott útjára... Ez a darab meséje. A mese aztán telis tele van szőve olyan jelenetekkel, amik a lelke mélyéig meghatják azokat, akik a nézők részére rendelt sorokban ülnek. — Legyen előfizetőnk és egy fillér nélkül biztosítjuk balesetre és halálesetre.