Somogyi Ujsag, 1936. augusztus (18. évfolyam, 176-199. szám)

1936-08-01 / 176. szám

2 szempontból. Város egészségügyet is szolgálunk az­al, ha a piacra hozott nagyobbrészt nyers fogyasztásra ke­rülő gyümöcsök tisztaságát ellenőriz­­zük. Mert bizony e téren balkáni állapotok dühöngenek a kaposvári gyümölcspiacon, egy pár tiszteletre méltó kivételt leszámítva. Ellenőrizni kell­­a gyümölcsökéit növényegészségügyi szempontból is. Egy-egy ilyen piacon a gyümölcsfa­­betegségeknek tömegleit lehetne ösz- vizeskedni Különös figyelmet kell szentelni­­a legveszed­elm­esebb gyü­mölcsfa kártevőre, a California r pajzs­­tetűre. A m­ai napon Zselickisfaludr­ól hoztak be californiai pajzstetűtől fer­tőzött almákat­­és ringlókat. Ezeket­­a termesztőket az ilyen gyümölccsel nem volna szabad beeresztani a piac­b­a. Van Kaposvárott elég gyümölcs­­betegség, nincs szükségünk még több­re. Külön gyümölcspiac kijelölése kor­szerű fejlődése lenne a kaposvári piacnak, az egészségügyi ellenőrzés­sel tartozunk a magunk és a kapos­vári fák egészségének. Dobos Lajos vm. gyt. intéző. Nagysikerűnek ígérkezik a MISE sportnapja A marcali ISE vasárnap, augusz­tus 2-án rendezi meg a harmadik nagysikerűnek ígérkező sportnapját. Az egésznapos programból a reg­gel 7 órai zenés ébresztőn kívül kiemelkedik a délelőtt 11 órakor a város utcáin rendezendő zenés fel­vonulás. Délután 2 órakor nagysza­bású népünnepély lesz a sportpá­lyán MISE szépségkirálynő válasz­tással egybekapcsolva. Ekkor bo­nyolítják le a járási sakkversenyt is. Délután lesz a Nagykanizsai TE—MISE futballmérkőzés. Este 9 órakor pedig a megválasztott MISE királynő udvarhölgyeivel lampionos felvonulást tart. Utána a város fő­terén szabadszínpad, majd reggelig tánc. Egész nap a balatoni halászok által a helyszínen főzött halászlé a MISE halászcsárdájában filléres ára­kon kapható. A sportnap iránt az egész környéken nagy érdeklődés nyilvánul meg. — Uj cséplési mázsakönyvek kaphatók a Somogyi Újság könyvesboltjában. A kaposvári m. kir. pénzügyigazgatóság 18.077/ V.—936. sz. rendeletével megálla­pított és hitelesített cséplési mázsa könyvek 2.— P-os árban kaphatók a Somogymegyei Nyomdában, Ka­posvár, Korona­ utca 7. Heti-betét osztálynak július hó 1-én megnyílott 61 jb. számú ciklusára elő­jegyzése».«. elfogadunk Folyósítunk váltó, kötelezvény és folyószámla kölcsönöket. Takarék- és heti-betéteket a legelőnyösebben kamatoztatjuk Kaposvári Kereskedők és Ipa­rosok Takarékpénztára Rész­vénytársaság 4711 Kontrássy és Zárda utca sarkán. sö Moemnsase 1936 augusztus 1 Emeletnyi magasság­ból az udvar kövezetére zuhant egy villanyszerelő Belső zúzódásokkal a kórházba szállították Ma délelőtt 11 óra után néhány perccel a kaposvári mentőikért a Koro­na a­utója 3. sz. alá hívták telefonon, ahol az udvarban egy villány­szerelő emeletnyi magasságból a sátra tete­jéről az udvar kövezetére zuhant. Farkas Ferenc 45 éves víz- és vil­lanyszere a Korona­ utca 3. sz. alatti lakos hosszú létrát támasztott a fal­hoz, hogy az első emeleti erkélyért tpm****m**+im*m+»»*wvm*mnM**„ javítást végezzen. A létr­a a téglán megcsúszott és Fark­as Ferenc a létra tetejéről az udvar kövezetére zuhant A mentők percek alatt megérk­eztek és a sik­erén esetlen villanyszerek­et a kórházba szakították,­­ahol megálla­pították, hogy az esés következtében súlyos belső férf­i külső zúzódásokat szenvedett. Rövidesen nehezebb lesz megőrletni a búzát, mint aratással megkeresni A szerkesztőség címér­e ma­jat­ alant! panaszos levél érkezett, amelyet köz­érdekű voltára való tekintettel szó sze­­rint közlünk: Kedves Somogyi Újság! Egyszerű altatómunkás vagyok, nincs­e­­n­k elsírnom panaszomat, hogy meghallják, akiket illet, csak a maguk újságja útján. Nem is az én panaszom az, hanem biztosan így panaszkodik mindenki, aki­­aratómunkával kereste meg családjának a télirevalót Hát ott kezdődött, hogy lefogyott az aratás, H­asinálták a részkerese­tünket a szomszéd falu uradalmában. De bizony mire elmasináltak, hát el­fogyasztottuk n­agy családommal a­z­ utolsó darab kenyeret is, alig vártuk, hogy az uj kenyérből szeletelhessünk. Boldogan vittem a hátamon az­­Szen­­áldott a keny­ér magolt a malomba, hogy minél­­előbb haraphassunk, belőle. A malomban Szakot­an látvány fogadott. Felháborodott, mérgesarcu emberek mindenütt. A molár, mint valami fis­kális, jegy asztal mellett ült belfetyé­­rítetkezve irataiba s panaszkodott, hogy megőrül, ha ez tovább is úgy me­gy. A malmot már egy hete nem látta, mert neki írnia kell, megtanulni a »rendeleteket«. Az én búzámat sem őrölheti meg, pedig hát szomszédom és jó barátságból megtenné, de min­dennap megsuhogtatják feje felett a 300 pengős rendbírság ostorát, hát nem teheti.­­ Az én arcomba is több vér szökött a kelleténél. Otthon az asszony azt mondta, várjak meg egy sütet lisztet, mert éhezeje a gyerekét. De itt a mol­nár szomszéd mást beszél. Menjek a jegyzőhöz, ott kapok egy Írást, csak azután jöhetek. Délutánra járt az idő, hát másnap reggel beállítok jaj jegyző úrhoz az Írásért. Kapok ott egy üres, számozott lapot a­zzal az utasítással, hogy menj elő a szomszéd faluba, ahol arattam, ott írassam alá az Intéző úr­ral, azután hoztam vissza. Dél elmúlt, mire az intéző úrhoz értem, délután két órakor visszajöttem a jegyzőségre. Ott várt rám a legnagyobb meglepe­tés. Már-már azt hittem, hogy vége a kálváriámnak, de itt elvették tőlem a sokat meghurcolt Trást, hogy majd né­zzek be érte holnapután, talán ak­korra készíTM lesz, mert nem tudni, mikor vetődik erre­­ó malormellmőr, kinek ezt még alá kell irni. Nohát erre már megfordult bennem az epe, a bicskám kezdett kinyílni a zsebemben. Hát otthon éhezik a csa­lád, a gyerek sir­­a kenyérért, amit annyi verejtékkel valahogy megebrtds­­zü­nk, mégsem tudok adni nekik be­lőle! De lelevettem a jobbik r eszemet: a jegyző urkn­ak panaszoltam csak el bajom­at. — Nem tehetünk róla, Sándor báty­­jya, — volt a válasz. — Éppen teg­nap volt itt a malomfellenőr, akinek én is­­elmondtam ezeket­­a bajokat, de ő azt válaszolta: a rendelet — rende­let! Tudja-e Sándor bácsi, hogy hány rendeletit kell áttanulmányozni, amíg magán­ak kiadhatjuk ezt a bizonyít­ványt? Hát bizony magán­ak elég vol­na egy évre olvasnivalónak: 15 kü­­lönböző időben megjelent 2—3 oldal terjedelmű rendelet szabályozza annak a kis bazán­ak a m­egörlését, amit ma­ga keresett az aratással!!! Hát mélyen tisztelt Szerkesztőség, tessék már megírni azoknak, akik Ezt a sok vacakot­ csinálták: ha így halad­nak, akkor jövőre már nehezebb lesz megőrülni a búzámat, mint a forró napsütésben, aratással megkeresni. Kiváló tiszteletijei: Ostor Sándor, arató. A kaposvári cukorgyár megkezdte paradicsom­konzerv gyártmányainak árusítását. Kap­ható minden fűszer és csemege­üzletben. Nekrológ leghívebb barátunk sirkantja felett — Teljesen kipusztult a bolha — A heidelb­ergi egyetem 20 már­kát utal iá­t a Német Birodalmi Bank en­gedélyével mindenkinek, aki élő em­berbolhát küld el az egyetem szá­mára. Onnan tudtam­­ezt meg, hogy hó­napokkal ezelőtt ,Triesztben járva, ta­lálkoztam egy bicegő honfitársammal, aki Isztria falvait azért látogatta meg, hogy ott bolhák után vadásszon. Szo­morúan mondta: — Az utolsó hetekben alig van sze­rencsém. Pm hónap előtt még itt is, ott is találtam négy-öt bolhát, sajnos, ezek legtöbbje is bírta el vattába cso­magolva a hosszú utat­ Heidelbergig, mostanában azonban hiába költök ren­geteget az útra, a legszorgosabb ku­tatás mellett sem tudok bolhára akad­ni. Ha mégis szerencsém van, akkor is a legtöbb lelelben kiderül: a komisz emberek becsapnak, hamisítják a bolhát. Kutyáról szedik le és emberbolhának adják el. Persze, Heidelberg­ben nyom­ban rájönnek és ilyenkor husz márka helyett goromba levelet kapok... Ki hitte volna, hogy lesz még idő, amikor leghívebb barátunkért, a bol­háért húsz márkát fizetnek darabon­ként... , ■ ~ 1 Pedig­ így van. Magam se­­akartam hinni, de meg­győződtem­­róla, hogy trieszti bará­tjunknak igaza van. Négy évvel ezelőtt kezdődött­ a nagy bolhavadászat. — Eleinte pár pfenniget adott a heidel­­­bergi egyetem a bolhák tucatjáért, aztán, hogy­­egyre kevesebbet szállí­tottak belőle, lass­an kint felmentek az árral. A végén már húsz márkában szabták meg az árat és a Német Biro­dalmi Bank — amely hallatlanul szi­gorúan bánik a márka kiviteli enge­délyével — olyan fontos importcikk­nek találta­­a bolhát, hogy a heid­eber­­gi egyetemnek generális engedély­t adott a bolhákért fizetendő összegek átutalására. A bolhának ez a karrierje nem új. Fiatal koromban a lapok sokat írtak arról a bolond Rotschildról — ma is él és pár ével ezelőtt láttam őt Pes­tein a Gellért szállóban, ahol öt fillér borravalót adott mindig a pincérek­nek, tehette, hiszen­ Rotschild — aki expedíciót szervezett a Spitzbergák­­hoz a fehér róka bolhájáért. Ez a Rotschild bolhákat gyűjtött és gyűjte-m­ményében ott volt már az ember bol­hája mellett az elefántnak, a kenguru­nak és a struccnak a bolhája is, egye­dül a fehér rókáé hiányzott. Ha ami­kor ez volt a legritkább, m­a a mi bolhánk a paritás... Ahitattlal és levett kalappal állunk m­eg leghívebb és legkitartóbb bará­tunknak, a bolhának sirkantja felett és búcsúzunk tőle. Mert: a bolha ki­pusztult. Miért? A háború ölte meg. Először is a háború alatt életbe léptetett szgorú fertőtlenítési processzusok­­jelentették számára a­­véget. Aztán: valamilyen halálos kór kezdett terjedni Bolhaor­­szágban. A tudósok se tudják, hogy miféle­­­volt­­ez a kór, éppen ezt ku­tatja a heidelbergii egyetem, ahoval manapság már nagyon gyéren érkez­ének a bolh­aszállítmányok... Üveg alatt, vattába bugyolálva Heide­bergben akad még néhány bolha. Vigyáznak rájuk, dédelgetik őket, és nemsokára börtön­nel büntetik majd azt az embert, aki két körme közé men venni ezt a vi­dám, ugrándozó barátunkat. Nem mondom, van bolhja másutt is. Külö­nösen mozik és színházak zsöllyéiben húzódik meg. De — ugy­e, tetszjne tudni — mindig kevesebb lesz az •emberbolha?! Kipusztult a bolha­­és vele együtt •eltűnt egy darab a békevilágból... Padi Jób — Vasárukat, háztartási cikke­ket, szerszámokat csak Geszter vas­­­kereskedésében vásárolván. Fő­ utca 15.

Next