Somogyi Ujsag, 1937. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
lom Kaposváron az ipari szakiskolát, amely Kaposvár és Somogy megye derék iparosságának a fejlődést biztosítja és Kaposvár forgalmát emeli. Gondoskodás gyárakról __Ugyancsak a kormány segítségével és Bornemisza Géza miniszternek, Kaposvár képviselőjének támogatásával gyárvállalatok kaposvári létesítését óhajtom megvalósítani. E téren jelenleg bővebb felvilágosítással nem szolgálhatok, azonban bízom az eredményben. Vegyvizsgáló állomás ... Új intézmény lesz a vármegye és a földművelési kormány támogatásával megvalósuló vegyvizsgáló állomás, amely szintén a város jelentőségét fo A második gimnázium . Nagyon jól tudom azt, hogy a kaposvári egyetlen fiúgimnázium már teljesen képtelen befogadni az összes jelentkezőket és a vármegyéből nagyon sok család gyermeke a szomszédos megyék városaiba kénytelen eltávozni, hogy gimnáziumi tanulmányait folytathassa. Kaposváron a második gimnázium felállítása most már sürgetően szükséges és ezt az évet arra használom fel, hogy — ha csak lehet — biztosítsam egy szerzetesi kézben lévő gimnázium létesítését olyként, hogy azzal kapcsolatban internátus is létesüljön, amely a vidékiek bentlakását lehetővé tegye. Teljes polgári légoltalom __ Az új évben Kaposvár megvalósítja a légoltalmi berendezkedést. Az előzetes és még jóvá nem hagyott tervek szerint ez 30.000 pengőnél is többe kerül, miután azonban ebből a közüzemek közel 20 000 pengőt magára vállalt, a költségvetésben is szerepel már bizonyos összeg, azt hiszem, hogy az egész kiadás 2 százalékos pótadóval elintézést nyer. Megnyugtathatom a város lakosságát, hogy a polgári légoltalom terén Kaposvár kötelességét maradéktalanul teljesíti, amely megnyugtathat mindenkit, hogy bármilyen körülmények közt is ennek a városnak lakói életüket és vagyonukat a lehetőségek legtelesebb mértékéig biztosítva tudhatják. Városrendezés — A megalkotott törvény értelmében lekészíttetem a városrendezés tervét, amely aztán megszabja és egyúttal elmozdítjaennek a városnak fejlődését. Útépítés mindenfelé Az utak kiépítésére nagy súlyt szed s mert nemcsak jobb, hanem vntartás tekintetében gazdaságos, nemesebb burkolattal látjuk Árpád-, Szent Imre- és Ezredévkiépítjük a Rippl-Rónai-utcát, nányi-utca másik oldalát is, folyó Szigetvári-utca burkolását,zzük a gyalogjárókat a Cserbe több más helyen. Építkezések, átalakítások A vármegye a belgyógyászati vszfelépítésével jelentékeny munkámat teremt, amelynek kedvező hav Kaposvár egész lakossága megér- Ugyancsak a vármegye renováltatja.OOO pengő költséggel a Baross-laktanyát( míg a város 25—30.000 pengő költséggél) átalakítja és renováltatja a közüzemek központi épületét. Az ünnepi napok __ Az év folyamán megrendezzük az ünnepi napokat is. Természetesen legfeljebb 2—3 napról lehet szó, amennyiben azonban kívánságok merülnének fel olyan ünnepi hét rendezését illetően, mint 1929-ben, máris kijelentem, hogy a város azt támogatni hajlandó, azonban rendezését az érdekeltekrebízná. Befejezik a plébániatemplom átalakítását . A belvárosi plébániatemplom freskófestése is befejezést nyer. Az év, föl- SOMOffllUKM_ ___1937 január 1 lyamán elkészül a két oldalhajó hátsó talállakó freskója, a főhajó diadalívének nyolc boldogság és a főbejárat felett kívülről a na - freskó s ezzel a templom átalakítása teljes menésben befejezést is nyer. Megkezdik a mélyfúrást — Megkezdjük a mélyfúrást, hogy egyrészt rendezzük a strandfürdő kérdését, másrészt pedig amennyiben megfelelő hőfokú melegvizet találnánk, úgy azt fedett uszoda mellé gazdasági célokra is felhasználhatnánk, ami nagyjelentőségű lenne. Országzászló — Az országzászló felállításához szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll s ha a bizottság által kijelölt felállítási helyet a város képviselőtestülete is elfogadja, úgy az országzászló felállításának semmi akadálya sincsen. — Számtalan olyan kisebb jelentőségű rmtrika is szóba jöhet (pl. a színházi forgószínpad létesítése, utcanyítás lehetővé idole, kisebb létesítmények, amely hozzájárul ahhoz, hogy j Kaposvár 1937-ben mintn vonatkozásban fejlődést mutasson "I. Virágos Kaposvár — Végezetül különös, hangsúlyozom, hogy a város virágé jellegét nemeseik megtartani, de fejleten is akarjuk. Ha már ez a városzen a téren olyan kezdeményezéssel olgált, amelyet ma az egész országin követnek, akkor nem állunk meg, s nem minden lehető módon arra törölünk, hogy Kaposvár még inkább a hágok igazi városa legyen. Szerb-magyar kézfogás Irta: Szöllősy Ferenc Középeurópa délkeleti részén ezer éve egymás mellett él két nép, amely közé az Isten vont természes határt a magyar és a szerb — az egyformán itenhívő, szorgalmas, hazafias és a harcokban, küzdelmekben egyaránt bátor nép, amelynek ezeréves története a parallel síkról az utolsó két évtizedben a merőleges törekvései vonalára csúszott át. Ez az átcsúszás a múltban ugyan nem két évtized, csupán mégis még azelőtt a természes, istennőmi határok valósággal stralizáltak egymás irányában majemnél minden distzonanciát, addig a térinket erőszakos korrekciója 18 évv ezelőtt azonnal, őrtornyokkal, embvadászatra nevelt vérebekkel, végletes és állandó háborús veszélyekké falni látszó ellentétekkel a gyűlölet vesszíját hasították bele a két nép húsába. S Két évtizede ömlik a vér az természetellenes határok mentén, mintha puszta fennállásukkal máris teljes abszurditást bizonyítanák és két év- tized minden órájában mind a nép jövője és nemzeti boldogulása relékében a korrekció után hangos szóval deklamálnának. Közel száz éves disszonancia tán a világháorú sajnálatos módon is beállította egymással ezt a két vittnemzetet s amint a méltók párviacában törvényszerűséggel lennie kell, hneikettő adott, de kapott is seccseCsak a nagyok szenvedhetnek el súlyccsapásokat, csak a nagyok tudnak gtelenül gyűlölni, de ő szereti is. Ezeknek őszinte lerögzítésével kell megemlékezni arról az ébredez új szellemről, amelynek nyomai ind sűrűbben fellelhetők a magya és szerb nemzet legutóbbi napjainak egenyhült érintkezésében, amely szűnnek vetülete felvibrált Mindenszek napján a milánói Dóm-téren is Malmi beszédében, felcsillant abban a mai hírben, amely a szerb-bolgár arássági szerződés megkötéséről itt hírt, de megmutatkozott Somogyiné főispánjának éppen a Somogyi Ug karácsonyi számában megjelent étkezetes nyilatkozatában, a Budapest rendezett jugoszláv irodalmiestben. Egyenes szó szüli az igazi barátságot, ahogy ezt számtalan nemzet közmondása lényegiig megállapítja s ez az egyenes szó sükséges akkor, amikor az új, — de mennyire régi! — mentalitás elindul a Dunán és a Dráván át. Mert ez a mentalitás csak pillanatnyilag hat az újdonság ingerével, valójában azonban nagyon is régi, kereken éppen ezeréves, mint a két nép szomszédságánk története. A szerbek a Dnyeszter és Pruth torkolatának vidékéről, amikor 650 körül Heraklios görög császár hívására a fehér horvátok után az avarok támadásainak feltartóztatására leelepedtek Illyricum és Moesia elpusztul római tartományok folyóvölgyeiben Dunától délre, a magyarok még az itelközi őshazában élték nomád életűrét, illetve éppen ezidőtájt ért az idők méhtben a nyugatra való vándorlás rövidben tette körük gondolata. Két évszázaddal később aztán a magyarok s megjelentek Középeurópában, viszon állandóbb önálló nemzetalkotó képsségek tekintetében csakhamar túlszrnyalták az őket két évszázaddal megelőző déli szomszédaikat. A kalanozások korában Normandiától és a Pireneusoktól fehéroroszországig, a Balkámtól Rómáig és Bizáncig versektetten rossz hírük volt a portyázó magyaroknak, csodálatosan, színte májnem egyesegyedül a szerbek látszotik ebben kivételnek, velük a fészekrkás nyugtalévi évtizedeiben sem volt baj. A későbbiekben aztán Szerbia a magyarok mellett, sőt éppen segitsnikkel menthette puszta létét és a így Nemanjics uralkodó családból sármazó Uras király elhatározása az egrz szerb nép egyöntetű óhajával találkott, amikor 1270 körül IV. Béla agyar király leányát vette el feleségül, pedig ekkor Magyarország vigasztalan épet mutatott, a tatárjárás a földde tett egyenlővé mindent, elharácsolt e utolsó petákig minden értéket, a magyarság száma egészen megcsappan mégis Nemanja István dinasztia-alító raskai szerb fejedelem tézisét tantják akkor is virulensen ható és a jörven is domináló szerepet játszó fésmpontnak: barátság az Árpádházi Myarországgal, mert ez a szerb-magyi barátság jelenti a súlyt és az állami et Szerbia részére egyrészt a feltűnő mán veszedelemmel, másrészt a smszédos, részben ellenséges érzületű épek törekvéseivel, a mindenkor hatalmat képviselő és a Drang nach iten csíráit érlelgető német-rómairodalommal szemben. Szerbia léténe biztosítását Magyarországtól várta és külpolitikájának sarkköve a Magyarszággal való barátság volt. Amint későbbi idők pompásan igazolták , inkább vállalta bármikor a magyarnnhatóságot, mint bármilyen mű nemzeti gondolat csorbítást, miután Ivanországnak évszázadok alatt hét szándékai Szerbiával szemben mutatkoztak, ha erre száz alkaton kínálkozott. Uros király kezdemező cselekedete után a későbbi Rusa mintájára Szerbia a házasságokon igyekezett nemzeti létét biztos fiaés valósággal szabály volt ezidőtájt magyar királyleány a szerb trónon, íj Dragutin, Uros fia V. István maga király ifjabb leányát, az őt trónt követő Milutin pedig Erzsébetet, V Endrének, az Aranyágacskának teáit vette feleségül. ■Szerbia jól számított, de ne volt a megállapodás előnytelen ilyarországra sem és a két nemzetátlaga évszázados és stabil biztonság jelen: lett pro és kontra s azóta isz eltelt 600 esztendő alatt hányszor, hányszor beigazolódott, hogy a szomszédnemzet összefogása volt adkettőjük részére az elképzelhetőegjobb piolitika. A Nemanjics és abházi dinasztiák összeházasítása s akkor idők Európájában a vajúdó ajtók és helyrefészkelődő nemzetek ki két boldog ország rohamos fejtői tette lehetővé, melynek — ki tudji milyen hatásai lehettek volna az ő évszázadokra, esetleg ezredévek, ha az annyi rokonvonást felni* két nemzet tragikus sorsa itt is nem szól s amíg 1301-ben kihalt Árpádház, hogy a trónviszályok és állandóan kísértő, most egysze teljes félelemetességében jelentkezmémet veszély meghasonlást idéz elő a vezérlő dinasztia és király nélkül maradt intézetben, addig Dusán István, a „hats“, a legnagyobb szerb király után, uralkodása végén a Balkán leghaasabb uralkodója volt és uralma akdlzott a mai Szerbia, Macedónia Dánia, Bosznia, Hercegovina, Dán, és Bulgária is s aki magát a czirályság mellett bizánci császárkoronáztatta, 1367-ben fia hal«*'aki halt a Nemanjics uralkodóba iS . két nemzet szoros barátja egészről ^ gátat vetett a német, in észről* ozmán hatalmi törekvése’^. inc aztán gyengülésük feli«« mirkettönek sötét évszázadait, nev Serbien hosszú időre eltemett'/agyurdzúgoit pedig véráldozatokkal!s nyugtam és MESE? deho?... VALÓSIG HOGY LEGÚJABB BÁLI ÉS ESTÉLYI RUHAAYAGOK A SELYEM S SZÖVET DIVATÜZLETEN KAPHATÓK FŐ-UTCA 12. SZÁM. CÉGT.: WEISZ JENŐIÉ