Somogyi Ujsag, 1937. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1937-10-01 / 222. szám

Ma: Sportlipp-szelvény, ára 10 fillér SZERKESZTŐSÉG, KI­ADÓHIVATAL ÉS NYOMDAI Kaposvár, Koropa-utca 7. — Intern­ban telefon B. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 hóra 2 pengfi, negyedévre 0 pengő, félévre 12 pengő, egész évre 24 pengő. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZÖLLŐSY FERENC HIRDETÉSI ÁRAK: Hasáb mm.-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a leg­kisebb apróhird. 80 fül. Not­­ soronként 60 fillér Kaposvár, 1937. október 1. péntek * XIX. évfolyam a 222. szám A­ SZELLEMET A Dunamedence újjászervezé­sére irányuló kísérlet — sajnos — mindezideig nem tudott előbb­re jutni. Pedig számtalanszor szor­galmazták a nyugati nagyhatal­mak, mi is nem egyszer fejeztük ki óhajtásunkat a nyitott kérdé­sek mielőbbi rendezése iránt. Magyarországnak őszinte törek­vése irányul arra, hogy az utód­államokkal való érintkezés eddi­gi merevsége helyébe az engedé­kenység és minden irányban hasznos szellem honosodjék meg. Mi a magunk részéről semmi egyebet nem akarunk, mint azok­nak a jogoknak az érvényesíté­sét, amelyekről a békeszerződé­sek kifejezetten intézkednek. Mi elsősorban, nem mondha­tunk le arról, hogy biztosítsuk a piü­nk elszakadt magyarságnak teljes jogait. De nem mondhatunk le arról sem, hogy bennünket ne mint másodrendű államot tekint­senek és ne abban a szellemben folytassák le a tárgyalásokat, amely szellem­i békeszerződése­ket létrehozná. A népek sorsa és az ember fej­lődése az elmúlt, immár két de­­cennium alatt szédületes fejlődé­sig ment keresztül. Ma már nyil­vánvaló, hogy a békeszerződé­sek megalkotott formáikban tart­hatatlanok. De legfőképp tartha­tatlan az a terrorszellemű gya­korlat, amelyik még azokat a jo­gokat sem adja meg az új impé­­riumok alá került kisebbségi la­kosságnak, amelyekről az ő álta­luk megszerkesztett békeszerző­­dési passzusok rendelkeznek. A magyarüldözés zavartalanul folyik az utódállamokban, de fő­ként Románia területén. Ez ma már nem titok, tudomással bír róla az egész világ. Már­pedig az tény, hogy ha Románia helyet kíván foglalni azoknak az álla­moknak a sorában, melyek a mai kultúrvilág színvonalának szelle­mében kívánnak­ gondoskodni népeik sorsáról, hosszú eszten­dők bölcs politikája vár­ott meg­erősödésre, mert azok a napról­­napra megismétlődő magyarüldö­zések, amelyeknek még akkor sem szakadt vége, amikor az­ egész világ szemmel tartotta őket, súlyos helyzetet tár fel. Seprik a magyarokat a munkahelyekről s minden eszköz azt a célt szolgál­ja, hogy egzisztenciájukat ve­gyék, és kenyerüktől fosszák meg őket. Így fest Romániában a ki­sebbségek helyzete, amikor egész Európa enyhülést vár a feszült­ség helyébe s reménykedik, hogy a Dunamedence problémáját köl­csönös jóindulattal meg lehet ol­dani. Meg fogjuk allapi, mi ma­gyarok rendületlenül bízunk ben­ne, még a romániai tünetek elle­nire is. . . Százhatvan ládában Keszthelyre szállították a Somogyot is érdeklő sümegi Darnay-múzeumot A híres szalacskai leletek ládába csomagolva várják, mikor fizet Keszthely Darnay Kálmánnak 16.000 pengőt Darnay Kálmán nemcsak ka­posvári rokonsága révén ismert Somogyban, hanem arról is, hogy több évtizedes gyűjtése során olyan érdekes és néprajzi tárgya­kat halmozott össze, hogy ebből berendezték az országos hirűi Darnay-múzeumot Sümegen. Ez a múzeum a somogyiak előtt kü­lönösen kedves, mert Darnay Kálmán a Nagyberki melletti Sza­­lacska-pusztáról rengeteg kelta­kori régiséget vitt el a sümegi múzeumba s amióta Kaposváron megnyílt a Somogymegyei Múze­um, azóta több kísérletezés is tör­tént ,így a szalacskai, mint a so­mogyi származású, balatoni ré­giségek és népművészeti múze­ális tárgyak visszaszerzésére. Minden kísérlet azonban meddő maradt, miután a sümegi múzeu­mot nem akarták megbontani. Most aztán váratlanul meg­mozdult a sümegi Darjiay-múze­um.Az összes anyagot 160 ládába csomagolták és elszállították a keszthelyi Balatoni Múzeumba. Keszthely azonban a múzeumi tárgyakat nem vette át, így azok kicsomagolatlanul várják bizony­talan sorsukat a félig kész Balato­ni Múzeum helyiségében. Ezelőtt mintegy tíz évvel ugyan­is, amikor a kormány megvásá­rolta a Darnay-múzeum gyűjte­ményét, akkor Keszthely 20.000 pengőt szavazott meg Darnay Kálmánnak arra az esetre, ha az eladott múzeumot még Darnay Kálmán életében átadják Keszt­helynek, miután az állam olyké­­pen vásárolta meg a múzeumot, hogy azt csak Darnay halála u­­tán lehet átszállítani Sümegről. Keszthely az ígéretekben bízva Darnaynak 4000 pengőt azonnal ki is fizetett s most, hogy a 160 ládában a múzeum megérkezett Keszthelyre, esedékessé vált a to­vábbi 16.000 pengő. Keszthely, azonban nem akar fizetni, hát a 160 ládát át s©m­vette, így a so­mogyi vonatkozásban is nagyér­ték­ű múzeum egyelőre ládákba csomagolva várja bizonytalan sorsát. A hentes- és mészárosmesterek többsége a téli hónapok vasárnapi munkaszünete mellett van Ivei köröznek a mesterek közt, hogy a legközelebbi szakosztályi ülés véglegesen dönthessen A Somogyi Újság megírta, hogy a kaposvári hentes- és mé­szárossegédek testületileg felke­resték Kis György dr plébánost, ismertetve előtte a vasárnapi munkaszüneti harc előzményeit s kérték támogatását. A plébánia lelkészei Kis György dr plébá­nossal az élükön magukévá tették a segédek kérését s az élére áll­tak a vasárnapi munkaszünetért indított küzdelemnek, kérve Ka­posvár egész keresztény társa­dalmát a melléállásra. Már annak idején megírtuk, hogy a hentes- és mészárosszak­osztály maga is hajlik a segédek kérésének teljesítésére s így harc­ra aligha kerül sor. A helyzet ugyanis az, hogy a szakosztály maga sem egy­séges ebben a kérdésben. A szakosztályi tagok fele amel­lett van, hogy igenis teljesíteni kell a segédek kérését és a téli há­tlapokban vasárnaponként zárva kell tartani a hentes- és mészá­rosüzleteket. A másik felének fel­fogása nem egyöntetű amennyiben egyik része a vasárnapi nyitva­­tar­tás mellett van ugyan, de se­gédek nélkül, vagyis vasárnaponként a segédek munkaszünetet kapnának s az üzleti munkát a mester és a családtagjai látnák el. Csak egy töredéke van a se­gédek kérésének elutasítása mellett, de ez a kis rész is az elmúlt na­­pon éppen Kis György dr plébá­nos akciójára összezsugorodott, így az a helyzet már ma is, hogy a többség a téli vasárnapi m­unkaszünet mellett van, már csak azért is, mert nagyon jól tudják, hogy nem ennek megfele­lő határozat esetén a segédek fellebbezésére az iparügyi miniszter úgyis el­rendeli a vasárnapi munka­szünetet, akkor pedig nincs értelme a ve­szekedésnek, de lényeges üzleti érdeket a vasárnapi munkaszü­net egyébként sem érint. A szakosztály rövidesen érte­kezletet tart a zsireladás ügyében s ezen az értekezleten már a vég­ső döntést is meg akarják hozni a téli hónapok vasárnapi munka­­szünete ügyében. A döntés csak a munkaszü­net mellett szólhat a helyzet jelenlegi állása szerint, de egyébként is biztos, hogy amint a mesterek egyszer behoz­zák a téli vasárnapi munkaszüne­tet, ezután minden télen önként és kész örömmel fogják megvalósí­tani, mert látni fogják, hogy a munkaszünet üzleti érdeket egy­általán nem sért s a vasárnapi pihenés jól jön nemcsak a segé­deknek, de a mestereknek is. Most Hernesz György hentes- és mészárosmester, Fekete Ká­roly társával ívet fektetett fel s azt a mesterek között körözteti, hogy a szakosztályi ülésig ösz­­szegyűjtse az aláírásokat, így az ülésnek ebben az ügyben csak az lenne a feladata, hogy kimondja határozatilag, a téli vasárnapi munkaszünetet, amely után a vá­ros képviselőtestülete ezt szabá­lyozva végérvényessé tenné.

Next