Somogyi Ujsag, 1939. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 Barcsay Ák­os főispán: Még ebben az évben felépül a balatonfenyvesi elemi iskola Az állam 12 ezer, a község 4 ezer pengőt ad az iskolához Somogy vá­rmegye tegnapi kis­­gyűlésén szerepelt a tárgysoroza­­ton a következő pont : — Fonyód község a Balaton­­fenyvesen létesítendő iskola­­céljá­ra telket és sekélyt ad. A helyzet ugyanis az­, hogy a balatonfenyvesi gyermekek eddig télen-nyáron, esőben, hóban és porban, az, 5—6 kilométer távol­ságban fekvő Fonyódra jártak is­kolába. Ezelőtt mintegy­ két év­vel azután a balatonfenyvesiek akciót indítottak az irányban, hogy ez a lehetetlen állapot meg­szűnjön s sikerült is annyit elér­niük, hogy új iskola építésére kapjanak a kultuszminisztérium­tól 12 ezer pengőt. Az államsegélyhez Fonyód község telket és 4 ezer pengőt ad, amelyet Stephaich Pál alispán már be is állított a költségvetés­be. Barcsay­ Ákos főispán az ügy referálásánál megjegyezte, hogy.: . Teljesen indokolt a balaton­­fenyvesiek kívánsága, s én a ma­gam részéről is azon leszek, hogy szeptemberben már Balatonfeny­­vesen az új iskolában kezdődjön meg a tanítás.­­ Bizonyosra vehető ezek után, h­ogy még ebben az évben felépül a balatonfenyvesi iskola. SOM W­U U JSMi Három évig iparengedély nélkül árult a kaposvári Sachs-üzlet Nem kapott új iparengedélyt s ma reggel végleg lezárt a Fő-utcai üzlet Február­­­ével egy eléggé is­mert kaposvári divat és rövidáru­­üzlet megszűnik, a Fő-utca 1- sz. alatti Sachs üzlet, amely már ki sem nyitott. Már napokkal ezelőtt szokatlan reklámok hirdetések engedtek sejtetni valami változást az üzletben, ami aztán mára be is következett. Érdeklődtünk Csukly József dr tanácsnoknál, a városi ipar­­ügyek előadójánál aki elmondta, hogy a Sachs-üzlet 3 éve iparen­gedély nélkül működik Kaposvár­­on. 1985 végén Székesfehárvá­­r­on meghalt Sachs Dezső, a ka­posvári fióküzlet tulajdonosa s azóta a testvérek vezették az üz­letet, azonban új engedélyt elfe­lejtenek kérni. .Január 1.-én, ami­kor az iparhatóság az iparenge­délyek revízióját végezte jött rá a mulasztásra és felszólította a vélt jogutódokat, hogy az üzletet zárják be azonnal, vagy új ipar­engedélyt szerezzenek be. Határ­időül február 1-ét jelölte meg az­­iparhatóság. A Sachs cég kaposvári jogi képviselője nyomban Budapestre utazott, a minisztériumban azon­ban nem sikerült iparengedélyt szereznie tekintettel az iparenge­délyek kiadásának korlátozásáról szóló legutóbbi rendeletre. Így az üzlet február 1-­vel végleg meg­szűnt. • Vitéz Csicsery Rónay István a magyar alkotmány ezer esz­­tendős történetének korszak­­alkotó jelentőségű törvényéről A honvédelmi törvényjavaslat nagysikerű előadói beszéde . Az ütközet a magyar sereg pusztulásával végződött. Rettene­tes vérontás következett. A mon­golok elözönlötték az egész or­szágot. A magyar sereg mindvé­gig hősiesen harcolt, de az ön­­felálodzás és vitézség ragyogó példái sem hárították el a kataszt­rófát. Csak az isteni gondviselés­nek tudható be, hogy az Árpádok egész kulturális munkája meg nem semmisült. IV. Béla, az or­szág második alapítója, az el­pusztult területeket betelepítette s hozzálátott a honvédelem töké­letesítéséhez. A csődöt mondott határvédő rendszer helyett kőfa­lakkal kerített várakat építtetett, megerősítette a Duna vonalát és az összes püspöki és ispáni szék­helyeket. De csődöt mondott a hadrendszer is, ezért a királyi várbirtokokat és vármegyéket új­já szervezte s néhány év alatt a honvédelmet talpra állította. Uno­kája, IV. László 1278-ban Habs­burg­ Rudolffal szövetségben a cseh Ottokár ellen hadat vezetett s a király vezérelte magyar se­regnek oroszlánrésze volt abban a döntő csatában, melyben Rudolf II. Ottokárt Dürnkrednál meg­semmisítette. A cseh király ele­sett, Rudolf pedig magyar segít­séggel veti meg a Habs­burg birodalom alapját. Az Árpádok kihalása után az Anjou-ház került trónra­ A ma­gyar történelem fénykora követ­kezett. Magyarország nagyhata­lommá fejlődött. Nagy Lajos ki­rályunk 37 év alatt 58 hadjáratot indított. Harcolt a rácok, horvá­tok, bolgárok, oláhok, csehek, tatá­rok ellen. Olaszország ellen 17 íz­ben küldött sereget. Dicsőség fű­ződik a litvánok elleni hadjáratá­hoz és a törökök ellen viselt há­borújához is. Az Anjouk katonai erejének alapját a földesúri és vármegyei nemesi zászlóaljak teszik, még pedig oly formán, hogy a földes­ urak kötelezve voltak birtokaik nagysága arányában katonákat állítani a királynak Ezeket a csapatokat hívták címeres zász­lóikról : bandériumoknak■ A fő­­urak, és méltóságok tiszti bandé­riumokat állítottak fel, melyek fenntartásához részt kaptak a f­pjövedelemből. Ezek a főurak saját zászlóik alatt vonultak hadba. Erről nyerte az egész rendszer a bandériális jelzőt. Kü­lön bandériuma volt a királynak is. Ez a bandérium hűbéri jellegű volt, mert mindezen bandériumok hűbéres magánseregek voltak, sőt a vármegyék és tartományok bandériumai sem voltak mentesek a hűbéri jellegtől. A tatárjárás után kialakult vá alrendszer kato­nák­ a várkatonaság egy része is köteles volt a király csapataihoz csatlakozni. Azzal, hogy a birto­kok elidegeníthetők, nem voltak s magvaszakadás esetén a birtokok királyi kézre jutottak, a hűbéri lekötelezettség fő forrása alkot­tatott meg. (Folytatás köv.) Fegyházbüntetést kapott a szabadi verekedő, aki botjával agyonverte barátját Megírtuk azt a halálos végű verekedést, amely még múlt év december 19-én történt Szabadi határában. Nyers József négy társával­, Pető Imrével, Gering Jánossal, Seyimelroth Henrikkel és Wágner Józseffel Kisberkiben mulatott s éjszaka hazafelé Sza­badiban veszekedni kezdett Sem­­melroth Henrikkel. A szóváltás verekedéssé fajult s ennek hevé­ben Nyers József botjával agyon­verte Semmelroth Henriket. A kaposvári kir. törvényszék Magay-tanácsa, tegnap vonta fele­lőségre Nyers Józsefet és a vád­irat szerint tettestársként szerep­lő Wágner Józsefet. A bíróság délután 4 órakor hirdetett ítéletet a halálosvégű verekedés hevében és Nyers Józsefet 2 évi fegyház­­ra ítélte. Wágner Józsefet felmen­tette a bíróság, mert a tanúk val­lomásából bebizonyosodott, hogy Nyers egyedül verte agyon Sem­­melrothot. Az ítélet jogerős. Hogyan lett világhírű a buzsáki tüllfátyol Egy soproni fiatalember vezette be a magyar háziipar remekét Bombá­­ban Külföldi magazin­­címlapjáról selymes szempillájú, kaijcsu hin­du szépség mosolyog felénk. Nádszál alakján lenge, tüllszerű fátyol tekereg végig. Fejétől a lábujjáig. . A háttérben egzotikus hosszú­­levelű növények borulnak egy alacsony termetű, furcsa ház fö­lé. — Csodálatosan szép az a fá­tyol — mondja valaki A nőt nekicsak a fátyol dicsé­ri. Valóban a messzi Kelet min­den varázsa benne van ebben a több méter hosszú ezeregyéjsza­­kaszerű ködfelhőben, amely kö­rülveszi az olajbarna hindu nőt. Egy kislány is ránéz a képre. — Talán menyasszony, — mondja és elpirul. Valaki halkan megjegyzi, hogy az a gyanúja, hogy ilyen fátyolt már látott. „Sőt, talán ép­pen ez az.“ Kiderül, hogy a megjegyzés gazdája nem is volt olyan rosszul informálva. Hivatlan beavatkozásával érde­kes „keleti­­titok“-ról lebbentette fel a fánylat (azt is lehetne mon­dani, a tüllfánylat) s leplezte le a legkülönösebb magyar export­cikket : a hindu nők fátylát. Nem kellett sok utánjárás ah­hoz, hogy megtuduk a követke­zőket : kalandos vérű soproni fiú indiai útjáról egy évvel ezelőtt a sajtóban is szó esett. Több esztendei indiai tartózko­dás után most jött haza Bombay­­ból Simonis Károly, soproni iparművész, aki Kalkuttában és később Bombay-ben végezte el az iparművészeti iskolát, majd maga is iskolát nyitott. A honvágy azonban hazahozta, viszont kalandos vére nem hagy­ta sokáig nyugtán, még a nyáron visszament Indiába. Lelkes tanít­ványaihoz. Ez is karrier, de a legnagyobb karriert az ő segítségével mégis csak a tüllfátyol csinálta, amikor a keleti exportcikké avanzsált. Simonis Károly ugyanis már­ első utján vitt ki magával néhá­nyat, most a nyáron azonban már egyenesen felpakolt. Bombay előkelő hölgyei Sopronban és Buzsákon készült (egyszerű népi kézimunkásul ötméteres tülfá­­tyolba burkolóztak bele s az első bemutatókon óriási sikerük volt. Valósággal megrohanták Si­monis Károlyt a magyar kézi­munkákért. A megrendelések egyre jön­nek ,­ Sopronban és Bázisokon Bom­bay és Kalkutta számára dolgoz­nak szorgalmas és tehetséges magyar kezek. A magyar tehetség és élni tu­­dás újabb bizonyítéka ez a leg­frissebb leleplezés, amelynek csak éppen az az egy baja van, ho­gy úgy kellett leleplezni, úgy kellett felfedezni s nem siettek már eddig is segítségére a legna­gyobb propagandával. 1939. február 1. ­ Névjegyet, levélpapírt i­san készít dús betűmintákkal a Somogyi Ujsdp nyomdája, Ka­posvár, Korona­ utca 7.

Next