Somogyi Ujsag, 1939. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1939-02-01 / 26. szám
2 Barcsay Ákos főispán: Még ebben az évben felépül a balatonfenyvesi elemi iskola Az állam 12 ezer, a község 4 ezer pengőt ad az iskolához Somogy vármegye tegnapi kisgyűlésén szerepelt a tárgysorozaton a következő pont : — Fonyód község a Balatonfenyvesen létesítendő iskolacéljára telket és sekélyt ad. A helyzet ugyanis az, hogy a balatonfenyvesi gyermekek eddig télen-nyáron, esőben, hóban és porban, az, 5—6 kilométer távolságban fekvő Fonyódra jártak iskolába. Ezelőtt mintegy két évvel azután a balatonfenyvesiek akciót indítottak az irányban, hogy ez a lehetetlen állapot megszűnjön s sikerült is annyit elérniük, hogy új iskola építésére kapjanak a kultuszminisztériumtól 12 ezer pengőt. Az államsegélyhez Fonyód község telket és 4 ezer pengőt ad, amelyet Stephaich Pál alispán már be is állított a költségvetésbe. Barcsay Ákos főispán az ügy referálásánál megjegyezte, hogy.: . Teljesen indokolt a balatonfenyvesiek kívánsága, s én a magam részéről is azon leszek, hogy szeptemberben már Balatonfenyvesen az új iskolában kezdődjön meg a tanítás. Bizonyosra vehető ezek után, hogy még ebben az évben felépül a balatonfenyvesi iskola. SOM WU U JSMi Három évig iparengedély nélkül árult a kaposvári Sachs-üzlet Nem kapott új iparengedélyt s ma reggel végleg lezárt a Fő-utcai üzlet Februárével egy eléggé ismert kaposvári divat és rövidáruüzlet megszűnik, a Fő-utca 1- sz. alatti Sachs üzlet, amely már ki sem nyitott. Már napokkal ezelőtt szokatlan reklámok hirdetések engedtek sejtetni valami változást az üzletben, ami aztán mára be is következett. Érdeklődtünk Csukly József dr tanácsnoknál, a városi iparügyek előadójánál aki elmondta, hogy a Sachs-üzlet 3 éve iparengedély nélkül működik Kaposváron. 1985 végén Székesfehárváron meghalt Sachs Dezső, a kaposvári fióküzlet tulajdonosa s azóta a testvérek vezették az üzletet, azonban új engedélyt elfelejtenek kérni. .Január 1.-én, amikor az iparhatóság az iparengedélyek revízióját végezte jött rá a mulasztásra és felszólította a vélt jogutódokat, hogy az üzletet zárják be azonnal, vagy új iparengedélyt szerezzenek be. Határidőül február 1-ét jelölte meg aziparhatóság. A Sachs cég kaposvári jogi képviselője nyomban Budapestre utazott, a minisztériumban azonban nem sikerült iparengedélyt szereznie tekintettel az iparengedélyek kiadásának korlátozásáról szóló legutóbbi rendeletre. Így az üzlet február 1-vel végleg megszűnt. • Vitéz Csicsery Rónay István a magyar alkotmány ezer esztendős történetének korszakalkotó jelentőségű törvényéről A honvédelmi törvényjavaslat nagysikerű előadói beszéde . Az ütközet a magyar sereg pusztulásával végződött. Rettenetes vérontás következett. A mongolok elözönlötték az egész országot. A magyar sereg mindvégig hősiesen harcolt, de az önfelálodzás és vitézség ragyogó példái sem hárították el a katasztrófát. Csak az isteni gondviselésnek tudható be, hogy az Árpádok egész kulturális munkája meg nem semmisült. IV. Béla, az ország második alapítója, az elpusztult területeket betelepítette s hozzálátott a honvédelem tökéletesítéséhez. A csődöt mondott határvédő rendszer helyett kőfalakkal kerített várakat építtetett, megerősítette a Duna vonalát és az összes püspöki és ispáni székhelyeket. De csődöt mondott a hadrendszer is, ezért a királyi várbirtokokat és vármegyéket újjá szervezte s néhány év alatt a honvédelmet talpra állította. Unokája, IV. László 1278-ban Habsburg Rudolffal szövetségben a cseh Ottokár ellen hadat vezetett s a király vezérelte magyar seregnek oroszlánrésze volt abban a döntő csatában, melyben Rudolf II. Ottokárt Dürnkrednál megsemmisítette. A cseh király elesett, Rudolf pedig magyar segítséggel veti meg a Habsburg birodalom alapját. Az Árpádok kihalása után az Anjou-ház került trónra A magyar történelem fénykora következett. Magyarország nagyhatalommá fejlődött. Nagy Lajos királyunk 37 év alatt 58 hadjáratot indított. Harcolt a rácok, horvátok, bolgárok, oláhok, csehek, tatárok ellen. Olaszország ellen 17 ízben küldött sereget. Dicsőség fűződik a litvánok elleni hadjáratához és a törökök ellen viselt háborújához is. Az Anjouk katonai erejének alapját a földesúri és vármegyei nemesi zászlóaljak teszik, még pedig oly formán, hogy a földes urak kötelezve voltak birtokaik nagysága arányában katonákat állítani a királynak Ezeket a csapatokat hívták címeres zászlóikról : bandériumoknak■ A főurak, és méltóságok tiszti bandériumokat állítottak fel, melyek fenntartásához részt kaptak a fpjövedelemből. Ezek a főurak saját zászlóik alatt vonultak hadba. Erről nyerte az egész rendszer a bandériális jelzőt. Külön bandériuma volt a királynak is. Ez a bandérium hűbéri jellegű volt, mert mindezen bandériumok hűbéres magánseregek voltak, sőt a vármegyék és tartományok bandériumai sem voltak mentesek a hűbéri jellegtől. A tatárjárás után kialakult vá alrendszer katonák a várkatonaság egy része is köteles volt a király csapataihoz csatlakozni. Azzal, hogy a birtokok elidegeníthetők, nem voltak s magvaszakadás esetén a birtokok királyi kézre jutottak, a hűbéri lekötelezettség fő forrása alkottatott meg. (Folytatás köv.) Fegyházbüntetést kapott a szabadi verekedő, aki botjával agyonverte barátját Megírtuk azt a halálos végű verekedést, amely még múlt év december 19-én történt Szabadi határában. Nyers József négy társával, Pető Imrével, Gering Jánossal, Seyimelroth Henrikkel és Wágner Józseffel Kisberkiben mulatott s éjszaka hazafelé Szabadiban veszekedni kezdett Semmelroth Henrikkel. A szóváltás verekedéssé fajult s ennek hevében Nyers József botjával agyonverte Semmelroth Henriket. A kaposvári kir. törvényszék Magay-tanácsa, tegnap vonta felelőségre Nyers Józsefet és a vádirat szerint tettestársként szereplő Wágner Józsefet. A bíróság délután 4 órakor hirdetett ítéletet a halálosvégű verekedés hevében és Nyers Józsefet 2 évi fegyházra ítélte. Wágner Józsefet felmentette a bíróság, mert a tanúk vallomásából bebizonyosodott, hogy Nyers egyedül verte agyon Semmelrothot. Az ítélet jogerős. Hogyan lett világhírű a buzsáki tüllfátyol Egy soproni fiatalember vezette be a magyar háziipar remekét Bombában Külföldi magazincímlapjáról selymes szempillájú, kaijcsu hindu szépség mosolyog felénk. Nádszál alakján lenge, tüllszerű fátyol tekereg végig. Fejétől a lábujjáig. . A háttérben egzotikus hosszúlevelű növények borulnak egy alacsony termetű, furcsa ház fölé. — Csodálatosan szép az a fátyol — mondja valaki A nőt nekicsak a fátyol dicséri. Valóban a messzi Kelet minden varázsa benne van ebben a több méter hosszú ezeregyéjszakaszerű ködfelhőben, amely körülveszi az olajbarna hindu nőt. Egy kislány is ránéz a képre. — Talán menyasszony, — mondja és elpirul. Valaki halkan megjegyzi, hogy az a gyanúja, hogy ilyen fátyolt már látott. „Sőt, talán éppen ez az.“ Kiderül, hogy a megjegyzés gazdája nem is volt olyan rosszul informálva. Hivatlan beavatkozásával érdekes „keletititok“-ról lebbentette fel a fánylat (azt is lehetne mondani, a tüllfánylat) s leplezte le a legkülönösebb magyar exportcikket : a hindu nők fátylát. Nem kellett sok utánjárás ahhoz, hogy megtuduk a következőket : kalandos vérű soproni fiú indiai útjáról egy évvel ezelőtt a sajtóban is szó esett. Több esztendei indiai tartózkodás után most jött haza Bombayból Simonis Károly, soproni iparművész, aki Kalkuttában és később Bombay-ben végezte el az iparművészeti iskolát, majd maga is iskolát nyitott. A honvágy azonban hazahozta, viszont kalandos vére nem hagyta sokáig nyugtán, még a nyáron visszament Indiába. Lelkes tanítványaihoz. Ez is karrier, de a legnagyobb karriert az ő segítségével mégis csak a tüllfátyol csinálta, amikor a keleti exportcikké avanzsált. Simonis Károly ugyanis már első utján vitt ki magával néhányat, most a nyáron azonban már egyenesen felpakolt. Bombay előkelő hölgyei Sopronban és Buzsákon készült (egyszerű népi kézimunkásul ötméteres tülfátyolba burkolóztak bele s az első bemutatókon óriási sikerük volt. Valósággal megrohanták Simonis Károlyt a magyar kézimunkákért. A megrendelések egyre jönnek , Sopronban és Bázisokon Bombay és Kalkutta számára dolgoznak szorgalmas és tehetséges magyar kezek. A magyar tehetség és élni tudás újabb bizonyítéka ez a legfrissebb leleplezés, amelynek csak éppen az az egy baja van, hogy úgy kellett leleplezni, úgy kellett felfedezni s nem siettek már eddig is segítségére a legnagyobb propagandával. 1939. február 1. Névjegyet, levélpapírt isan készít dús betűmintákkal a Somogyi Ujsdp nyomdája, Kaposvár, Korona utca 7.