Somogyi Ujsag, 1939. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1939-03-05 / 55. szám
1939. március 5. SOMtXfflUMfi Internálnak e Kaposvárról Hungaristákat ? Érdekes illetékes nyilatkozat a rendőri intézkedésekről és a várható Fejleményeiről A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom betiltó belügyminiszteri rendeletet követően a kaposvári rendőrkapitányság befejezte a rendőri intézkedéseket s az ezekkel kapcsolatos munkálatokat. Amikor ezekről a rendőri intézkedésekről beszámoltunk, megírtuk, hogy a kapitányság a lefoglalt bűnjelek átvizsgálása után eljárást fog indítani azok ellen a személyek ellen, akiknél olyan röpiratot, nyomtatványt, vagy más egyéb tiltott eszközt találtak a házkutatások során, melyek büntető rendelkezések alá esnek. A közönség körében a házkutatásokkal kapcsolatban valóságos rémhírek terjedtek el s már olyan hírek is voltak forgalomban, melyek tömeges internálásokról szóltak. Már neveket is emlegettek, akiket a rendőrség internálni fog. Bár a rendőri intézkedésekről és az ezeket követőő bizalmas természetű munkálatokról hivatalos jelentést, a kaposvári kapitányság nem adott ki, annak mozzanatairól a Somogyi Újság minden alkalommal tárgyilagosan tájékoztatta olvasóit. A híresztelésekkel kapcsolatban is eljártunk a kapitányságon, hol munkatársunknak a következőket mondották: — A házkutatások során lefoglalt és a kapitányságra beszállított anyag átvizsgálását befejeztük. A kép, ami kialakult, ezekből, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint amilyenre azt egyesek testik. Kaposváron nem vert mély gyökeret a mozgalom s ennek arányában áll a vizsgálat eredménye is. Internálni senkit sem fogunk Kaposvárról. Rendőri eljárást is csak alig egy-két esetben, illetve személy ellen indítunk, ez elsősorban a hét kaposvári vaskereskedőre, akik között hat keresztény van, köztük két vitéz. Kérdem és joggal, ez az út vezet-e arra, hogy a keresztény magyar középosztályt a kereskedelmi pályák felé terelje? Ez az akció szolgálja-e a Kormányzó Úr Öfőméltósága szolnoki beszédének intencióit, mely szerint szívesen látná a magyar középosztály bajt a kereskedelmi pályákon? Ez szolgálja-e vitéz Imrédy Béla székesfehérvári beszédét, hogy az ifjúság ne az íróasztalok felé törekedjen, hanem a pult mellé álljon s így az állapinak adójával fenntartójává tudjon válni? Az összes kormánnyilatkozatoktól és a parlamentben elhangzott felszólalásoktól az Istóczy Törzs keresztény kereskedelmet megmenteni igyekvő akciójáig mindez azonban csak elhangzott szó marad, mely reménytelenül veszik bele a pusztaságba. Amíg tehát az állam felelős vezetői és az ifjúság jószándékú irányítói a kereskedelem felé szeretnék terelni a fiatalságot, azon kereskedelem felé, mely Angliát a világ első államává tette, mely egyik legfontosabb alapja a nagynémet birodalomnak, melyről éppen Hitler vezér és kancellár mondotta legutóbbi nagy beszédében, hogy vele áll, vagy bukik a birodalom, addig nálunk, ki akarják kapcsolni a kereskedelmet s vele megfojtani nemcsak a meglévő kereskedőket, de lehetetlenné tenni a kereskedelem felé törekvő magyar fiatalság érvényesülését is. Ez ennek az akciónak a gazdasági, társadalmi és nemzetpolitikai jelentősége. És amilyen végzetes következményekkel járhat a kereskedelemre, az ország közgazdaságára, az állam adóbevételeire, a magyar fiatalság elhelyezkedési lehetőségeire, ugyanúgy nem szolgálja igazában azt a célt sem, melyet a kamara maga elé fűzött és helyt nem álló az az állítás, hogy ezen akció által a gazdák 25—40 százalékkal olcsóbban fognak kereskedelmi árús szükségletükhöz jutni. A valóság az, hogy a legtöbb mezőgazdasági árucikknél s így elsősorban a masnál a kereskedői haszonkulcs 6—12 százalék között mozog. Ebből a pár százalékból tartja fenn a kereskedő a családját, kenyeret ad alkalmazottainak és azok családjának és fizeti az adóját, mely úgy az állam mint a város háztartásának alapját alkotja. Ha megvalósulna a kamara akciója, a gazdaközönség talán pár fokkal olcsóbban jutna az árucikkhez, de ezzelszemben előre kellene a szükségleteit berészleteznie, amikor még nem tudhatja, hogy miből mennyire lesz szüksége s így egész biztosan egy sereg olyan cikket s olyan mennyiségben kellene átvennie, amelyre a folyton változó mezőgazdasági helyzet alakulása folytán esetleg csak a következő években lenne szüksége s így kamatveszteségben nagyobb kárt szenvedne, mint amennyit a látszólag előnyösebb beszerzés jelent. Elesik ezenkívül a gazda, a választás lehetőségétől is tehát olyasmit kell megvennie, amiről előre nem tudja, hogy mert fog-e neki felelni Hogy ez milyen fontos, azt szeretném, ha a Ka-1 maga kül- és beltisztviselői egyszer gyakorlatilag próbálnák meg. Minden kereskedő szíves©l fog rendelkezésükre állni, hogy lássák, mit jelent az áru kiválasztása. Szabadjon most még egy utolsó szót a Kamara általam is igen nagyrabecsült tisztviselőihez intéznem. Amidőn lelkesen vállalták a szükségletek összegyűjtési, megrendelési és szétosztási munkáját, szóval azt a munkakört, amelyet eddig nem a tisztviselők, hanem mi, kereskedők végeztünk el, tudatában voltak-e annak, hogy milyen súlyos és háládatlan mesterséget akarnak átvenni tőlünk? Vállalni fogják-e a felelősséget a helyes megrendelésért, a gyors szállításért, a megfelelő áru kiszolgálásáért és az összes reklamációkért, amely ezzel kapcsolatban feltétlenül érni fogják őket ? És végül, be fogják-e helyettünk fizetni az állampénztárba az adónkat, amelyet mi nem fogunk tudni befizetni s amelyre az államnak szüksége van? Ha mindezt nyugodt lelkiismerettel vállalták, úgy ám próbálják meg, de hamarosan látni fogják, hogy ebből számukra csak végtelen kellemetlenség, a kereskedelemre pótolhatatlan kár és a gazdaközönségre semmiféle haszon nem fog fiára onlani. Fogadja Főszerkesztő úr ezen közérdekű soraim közléséért őszinte tiszteletem és nagyrabecsülésem kifejezését. Geiszler László: » Az audiatur et altera pars elve alapján helyet adtunk a fenti levélnek abbana réészemben, hogy a nagyjelentőségű ügy minden oldalról történő megvilágítása ,csak üdvös leheta végső megoldás tekintetében s éppen ennek szem előtt tartásával szívesen közöljük a megfelelő hozzászólásokat. égető Jászló úri és női divatüzlet, Kaposvár, Fő u. 29. Telefonszám: 299. A „takarékosság“ tagja. Vásároljon Ön is Égetőnél. Hozzászólás a kereskedelem átszervezéséhez Melyik az az út, amely a keresztény magyar középosztályt a kereskedelmi pályák felé tereli ? A Somogyi Újság szerkesztőségéhez. Geiszler László kaposvári vaskereskedő ma a következő levelet küldte be azzal a kéréssel, hogy annak nyilvánosságot adjunk . .. . Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! A Somogyi Újság március elsejei számában két cikk jelent meg, mely két teljesen ellentétes akcióról számol be. Az egyik az Istóczy Győző Törzs nagygyűlésén elhangzott s a keresztény kereskedelem válságát tárgyaló beszédeket ismerteti, a másik pedig az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara legújabb akciójáról számol be, amelynek az a célja, hogy a kereskedelmet, vallási hovatartozás tekintetbevétele nélkül, kikapcsolja a kis-, közép- és nagygazdák áruszükségletének ellátásából Mindenki, aki tisztában van a kaposvári és vidéki kereskedelem felépítésével, tudja, hogy áruforgalmuknak és így exisztenciális alapjuknak legalább 80 százalékát a vidéki gazdaközönség szükségleteinek kielégítése alkotja. Áll Bútor nagy választékban a legegyszerűbbtől a legmodernebbig. Olcsó árak, kedvező fizetési feltételek, ízléses és tartós kárpitosmunkák. Árajánlattal és mintákkal díjtalanul állok a n. é. közönség rendelkezésére. Aranyéremmel kitüntetve. Saját kárpitos- és paplanüzem. Kárpelesz László butornagyraktára Kaposvár, Gr. Tisza István utca 1/a. Telefon: 398. 5 tökéletes Durlin autók, kerékpárok, gépek, butorok festéséhez minden színben, ugyancsak egyéb márkás zománcok, ecsetek, olaj- és porfestékek legolcsóbban. HOSIM SÍVOIKI cégnél, Kaposvár, Berzsenyi u. 12. Tel.: 73 szönyegjavítást és karbantartást garancia mellett vállalok. Cma kiadóban.