Somogyi Ujsag, 1939. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1939-03-05 / 55. szám

1939. március 5. SOMtXfflUMfi Internálnak e Kaposvárról Hungaristákat ? Érdekes illetékes nyilatkozat a rendőri intéz­kedésekről és a várható Fejleményeiről A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom betil­tó belügyminiszteri rendeletet kö­vetően a kaposvári rendőrkapi­tányság befejezte a rendőri intéz­kedéseket s az ezekkel kapcsola­tos munkálatokat. Amikor ezek­ről a rendőri intézkedésekről be­számoltunk, megírtuk, hogy a ka­pitányság a lefoglalt bűnjelek át­vizsgálása után eljárást fog indí­tani azok ellen a személyek el­len, akiknél olyan röpiratot, nyomtatványt, vagy más egyéb tiltott eszközt találtak a házkuta­tások során, melyek büntető ren­delkezések alá esnek. A közönség körében a házku­tatásokkal kapcsolatban valósá­gos rémhírek terjedtek el s már olyan hírek is voltak forgalom­ban, melyek tömeges internálá­sokról szóltak. Már neveket is emlegettek, akiket a rendőrség in­ternálni fog. Bár a rendőri intéz­kedésekről és az ezeket követőő bizalmas természetű munkálatok­ról hivatalos jelentést, a kaposvá­ri kapitányság nem adott ki, an­nak mozzanatairól a­ Somogyi Újság minden alkalommal tárgyi­lagosan tájékoztatta olvasóit. A híresztelésekkel kapcsolatban is eljártunk a kapitányságon, hol munkatársunknak a következőket mondották: — A házkutatások során lefog­lalt és a kapitányságra beszállí­tott anyag átvizsgálását befejez­tük. A kép, ami kialakult, ezek­ből, egyáltalán nem olyan veszé­lyes, mint amilyenre azt egyesek testik. Kaposváron nem vert mély gyökeret a mozgalom s ennek arányában áll a vizsgálat eredmé­nye is. Internálni senkit sem fo­gunk Kaposvárról. Rendőri eljá­rást is csak alig egy-két esetben, illetve személy ellen indítunk, ez elsősorban a hét kaposvári vaskereskedőre, akik között hat keresztény van, köztük két vitéz. Kérdem és joggal, ez az út ve­zet-e arra, hogy a keresztény ma­gyar középosztályt a kereskedel­mi pályák felé terelje? Ez az ak­ció szolgálja-e a Kormányzó Úr Öfőméltósága szolnoki beszédé­nek intencióit, mely szerint szíve­sen látná a magyar középosztály bajt a kereskedelmi pályákon? Ez szolgálja-e vitéz Imrédy Béla székesfehérvári beszédét, hogy az ifjúság ne az íróasztalok felé tö­rekedjen, hanem a pult mellé áll­jon s így az állapinak adójával fenntartójává tudjon válni? Az összes kormánnyilat­kozatoktól és a parlamentben elhangzott felszó­lalásoktól az Istóczy Törzs ke­resztény kereskedelmet megmen­teni igyekvő akciójáig mindez azonban csak elhangzott szó ma­rad, mely reménytelenül veszik bele a pusztaságba. Amíg tehát az állam felelős ve­zetői és az ifjúság jószándékú irányítói a kereskedelem felé sze­retnék terelni a fiatalságot, azon kereskedelem felé, mely Angliát a világ első államává tette, mely egyik legfontosabb alapja a nagy­ném­et birodalomnak, melyről ép­pen Hitler vezér és kancellár mondotta legutóbbi nagy beszédé­ben, hogy vele áll, vagy bukik a birodalom,­­ addig nálunk, ki akarják kapcsolni a kereskedel­met s vele megfojtani nemcsak a meglévő kereskedőket, de lehetet­lenné tenni a kereskedelem felé törekvő magyar fiatalság érvé­nyesülését is­. Ez ennek az akciónak a gazda­sági, társadalmi és­ nemzetpoliti­kai jelentősége. És amilyen vég­zetes következményekkel járhat a kereskedelemre, az ország köz­gazdaságára, az állam adóbevéte­leire, a magyar fiatalság elhelyez­kedési lehetőségeire, ugyanúgy nem szolgálja igazában azt a célt sem, melyet a kamara maga elé fűzött és helyt nem álló az az ál­lítás, hogy ezen akció által a gaz­dák 25—40 százalékkal olcsóbban fognak kereskedelmi árús szükség­­letükhöz jutni. A valóság az, hogy a legtöbb mezőgazdasági árucikknél s így elsősorban a m­asnál a kereskedői haszonkulcs­­ 6—12 százalék között mozog. Ebből a pár százalékból tartja fenn a kereskedő a családját, ke­nyeret ad alkalmazottainak és azok családjának és fizeti az adó­ját, mely úgy az állam mint a vá­ros háztartásának alapját alkotja. Ha megvalósulna a kamara ak­ciója, a gazdaközönség talán pár f­okkal olcsóbban jutna az áru­cikkhez, de ezzel­­szemben előre kellene a szükségleteit berészle­­tezn­ie, amikor még nem tudhatja, hogy miből mennyire lesz szü­k­­sége s így egész biztosan egy se­reg olyan cikket s olyan mennyi­ségben kellene átvennie, amelyre a folyton változó mezőgazdasági helyzet alakulása folytán esetleg csak a következő években lenne s­züksége s így kamatveszteség­ben nagyobb kárt szenvedne, mint amennyit a látszólag előnyösebb beszerzés jelent. Elesik ezenkívül a gazda, a választás lehetőségétől is tehát olyasmit kell megvennie, amiről előre nem tudja, hogy me­r­t fog-e neki felelni Hogy ez milyen fontos, azt szeretném, ha a Ka-1 maga kü­l- és beltisztviselői egy­­szer gyakorlatilag próbálnák meg. Minden kereskedő szíves©l fog rendelkezésükre állni, hogy lássák, mit jelent az áru kivá­lasztása. Szabadjon most még egy utol­só szót a Kamara általam is igen nagyrabecsült tisztviselőihez in­téznem. Amidőn lelkesen vállal­ták a szükségletek összegyűjtési, megrendelési és szétosztási mun­káját, szóval azt a munkakört, amelyet eddig nem a tisztviselők, h­anem­ mi, kereskedők végeztünk el, tudatában voltak-e annak, hogy milyen súlyos és háládatlan mes­terséget akarnak átvenni tőlünk? Vállalni fogják-e a felelősséget a helyes megrendelésért, a gyors szállításért, a megfelelő áru ki­szolgálásáért és az összes rekla­mációkért, amely ezzel kapcsolat­­ban feltétlenül érni fogják őket ? És végül, be fogják-e helyettünk fizetni az állampénztárba az adón­kat, amelyet mi nem fogunk tud­ni befizetni s amelyre az állam­nak szüksége van? Ha mindezt nyugodt lelkiismerettel vállalták, úgy ám próbálják meg, de hama­rosan látni fogják, hogy ebből számukra csak végtelen kellemet­lenség, a kereskedelemre pótolha­tatlan kár és a gazdaközönségre semmiféle haszon nem fog fiára on­­lani. Fogadja Főszerkesztő úr ezen közérdekű soraim közléséért őszinte tiszteletem és nagyrabe­csülésem kifejezését. Geiszler László: » Az audiatur et altera pars elve alapján helyet adtunk a fenti le­vélnek abban­­a réészemben, hogy a nagyjelentőségű ügy minden ol­dalról történő megvilágítása ,csak üdvös lehet­­a­ végső megoldás te­kintetében s éppen ennek szem előtt tartásával szívesen közöljük a megfelelő hozzászólásokat. égető J­ászló úri és női divatüzlet, Kaposvár, Fő­ u. 29. Telefonszám: 299. A „takarékosság“ tagja. Vásároljon Ön is Égetőnél. Hozzászólás a kereskedelem átszervezéséhez Melyik az az út, amely a keresztény magyar középosztályt a kereskedelmi pályák felé tereli ? A Somogyi Újság szerkesztő­­ségéhez. Geiszler László kaposvá­ri vaske­reskedő ma a következő levelet küldte be azzal a kéréssel, hogy annak nyilvánosságot ad­junk . .. . Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! A Somogyi Újság március else­jei számában két cikk jelent meg, mely két teljesen­­ ellentétes ak­­cióról számol be. Az egyik az Is­­tóczy Győző Törzs nagygyűlésén elhangzott s a keresztény kereske­delem válságát tárgyaló beszéde­ket ismerteti, a másik pedig az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara legújabb akciójáról számol be, amelynek az a célja, hogy a kereskedelmet, vallási hovatarto­zás tekintetbevétele nélkül, kikap­csolja a kis-, közép- és nagygaz­dák áruszükségletének ellátásá­ból Mindenki, aki tisztában van a kaposvári és vidéki kereskedelem felépítésével, tudja, hogy árufor­galmuknak és így exisztenciális alapjuknak legalább 80 százalé­kát a vidéki gazdaközönség szük­ségleteinek kielégítése alkotja. Áll Bútor nagy választékban a legegyszerűbbtől a leg­modernebbig. Olcsó árak, kedvező fizetési feltételek, ízléses és tartós kárpitosmunkák. Árajánlattal és mintákkal díjtalanul állok a n. é. közönség rendelkezésére. Aranyérem­mel kitüntetve. Saját kárpitos- és paplanüzem. Kárpelesz László butornagyraktára Kaposvár, Gr. Tisza István­ utca 1/a. Telefon: 398. 5 tökéletes Durlin autók, kerékpárok, gépek, bu­­torok festéséhez minden szín­ben, ugyancsak egyéb márkás zománcok, ecsetek, olaj- és por­festékek legolcsóbban­­. HOSIM SÍVOIKI cégnél, Kaposvár, Berzsenyi­ u. 12. Tel.: 73 szönyeg­javítást és karbantartást garancia mellett vállalok. C­­­m­a kiadóban.

Next