Somogyi Ujsag, 1939. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1939-11-02 / 257. szám

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Kaposvár, Korona-utca 7. Teletőr 5. (2 melléletül.) HUÓFIZETÉSI ÁRAK: 1 hóra 2 pengő, negyedévre 1 pengő, félévre 12 pengő, égész évre 24 pengő. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZÖLLŐSY FERENC Ára 10 fillér HIRDETÉSI ÁRAK.: Hasáb mm-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a leg­kisebb apróhird. 90 fill. Notic soronként 60 fillér Kaposvár, 1939. november 2., csütörtök a XXI. évfolyam , 257. szám 1919 — Somogyi Újság — 1939 HÚSZ ÉV írta: dr HEGYI ÁRPÁD kormányfőtanácsos Húsz évvel ezelőtt történt. Elült a világháború harci zaja, a forradalom pusztító hullámve­rése elcsendesült, a kommün sor­vasztó tüze kiégett és megkezdő­dött a lelkes újjáépítés munká­ia. Nem vártuk mindenben a paran­csot,­­ a vezénylést. Mindenki­nek értelme és értelme egy gon­dolatra összpontosult: meg kellett gyó­gyítanunk a páratlan megpró­báltatásokban beteggé lett lelke­ket, — meg kellett erősödnünk hitben, hazaszeretetben, — meg kellett teremtenünk az erős ke­resztény magyar nemzeti közszel­lemet és ennek jegyében a vallás­erkölcsös, öntudatos, egységes magyyar társadalmat. A feladat nagy volt,­­ de meg­valósítása biztató. Az emberek fo­gékonysága az alkotó munkára hívó szóra megkönnyítette azok törekvését, akik e végzetes törté­nelmi pillanatokban­ társadal­munknak keresztény nemzeti irányba való megszervezésére egy pártpolitikán felülálló napilapnak a Somogyi Újság­­nak a létrehí­vására határozták el magukat. Az elhatározást a megvalósulás követte. Néhány nap alatt a meg­értő, lelkes emberek lejegyeztek az alaptőkére 600 ezer koronát és 1919. évi november hó 1-én megjelent az első példányszám. Az alapítókból alakult, első igaz­gatóság: Bicssi Gyula, Cserfán Márton, Dobos József, Frászt Jár- Gönczi Ferenc, dr Hegyi Árpád, Kammerer Gusztáv, dr Néveri János, dr Pongrácz Ká­roly fáradhatatlan buzgalommal őrködtek a lap szellemi irányára, célkitűzéseire. Az alapítókat, úgyszintén a lap megerősítésében és népszerűsíté­sében, azóta is résztvevőket az események mindenben igazolták. Az elmúlt húsz év alatt a So­­mogyi Újság­ következetes, lelki­­ismeretes gondossággal állott őr­helyén. Fejlődő társadalmi éle­tünk minden mozzanatában a ke­resztény magyar nemzeti eszme követelményeit,­tartotta szem­­előtt, mindenkor hűséggel ennek a­ nagy gondolatinak állott szolgálatában. Erőteljes, elfogulatlan bírálattal támadta e gondolattal ellentétes törekvéseket és a lezajlott húsz év alatt oly hatékonyan tudott a közszellem helyes kialakításában közreműködni, hogy ma állásfog­lalása — elismerten — a közvéle­mény komoly megnyilatkozásá­nak számít. Hálás elismeréssel emlékezünk meg az alapítókról, azokról, akik szerető megértéssel és áldozat­­készséggel azóta is támogatták la­punkat és évek során át annak szellemi és gazdasági megerősíté­sében önzetlenül közreműködtek és lehetővé tették, hogy keresz­tény magyar nemzeti irányban jö­vőre is folytathassa azt a nemes munkát, amelyet eddig kifejtett és amellyel ezután is a magyar éle­tet szolgálni kívánja. Az­ eddig elvégzett jó munka ta­nulsága biztat a jövőre s arra is, hogy kiterjedt olvasótáborunk megértésével áldásos munkát fo­gunk ezután is végezhetni Isten és drága magyar hazánk számá­ra. mm..­ 1919-1939. A SOMOGYI UJSÁG HÚSZ ESZTENDEJE Irta: Dr GALLAY (GAUSER) REZSŐ tanügyi tanácsos, Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője, a Somogyi Újság első felelős szerkesztője Most, amikor törvényhozás sza­bályozza a hirlapírás zsidót­­lanítását és teszi lehetővé keresztény lapok alapítását és boldogulását, el sem képzelhető az a sok nehézség, amellyel 20 évvel ezelőtt egy is időközben­ le­vő lap átvétele és úgyszólván tő­ke nélkül való megindítása járt. De megcsináltuk és meg kellett csinálnunk azért is, hogy tanúsá­got tegyünk a keresztény ma­gyarság életrevalóságáról és élni­­akarásáról, mellyel igyekezett magát függetleníteni a zsidó tőké­től és a mindent behálózó­ zsidó érdekszövetségtől. És hogy ez akkor sikerült, elsősorban an­nak lehetett köszönni, hogy a kommün bukása után a kersz­­té­p- magyar középosztály nagy része meglátta a helyes utat, amelyre lépnie kellett és a szege­di gondolat követésében kereste a ma°"var feltámadást, munka anya­gi áldozatok árán is. . Bár Kaposváron a nemzeti had­sereg bevonulása után nemsoká­ra új címmel megindult a régi So­­mogy vá­rmegye utóda, mégi's sokan voltunk, akik is",s vélekedtünk, hogy a Somogyi Hírlap további megjelenése "Sem kivánato­s és mindent elkövettünk, hogy egy intranzigens keresztény lap is je­lentessék meg Kaposvárott. Többször tárgyaltunk erről a kérdésről Biczi Gyula akkori káplánnal, dr. Néveri János fő­­gimn tanárral és másokkal, csak azt nem tudtuk, hogyan hozzuk össze azt az alaptőkét, amelyre feltétlenül szükségünk lett volna, hony- egyik nyomdát és lapot meg­vásárolhassuk. Eleinte a Somogy­­vármegye nyomdáját és lapját vet­tük meg 000.000 koronáért, de mert a remélt pénzbeli segítség a szerződésbeli 8 nap alatt nem jött meg visszaléptek az eladástól. Akor kezdtünk tárgyalni a má­sik nyomda- és lap tulajdonossal, aki hajlandó volt a tulajdonát, ké­pező nyomdát és könyvkereske­dést a hozzátartozó Somogyi Hír­lappal együtt 500.000 koronáért eladni. Azonnal lekötöttük az üz­letet és szélesebb körben indítot­tuk meg a tőkegyűjtést, valamint a kölcsönszerzést, ami dr Hegyi Árp­ád ügyvéd hathatós támoga­tása mellett sikerre is vezetett. Miután a bank a kért 600.000 ko­ronás kölcsönt folyósította és ebből a vételárat kifizettük, megkezdő­dött a szervező munka. A rész­vényjegyzőket szinte egyenkint­ kellett megfogni és felkérni, de ennek az eljárásnak meg is volt az eredménye. Frászt János kék­­festőmester egymaga 50.000 koro­nát, dr Hegyi Árpád 10.000 koro­nát, magam 5000 koronát jegyez­tem, dr Pongrácz Károly gimn. igazgató, Néveri János tanár, Gönczi Ferenc kir. tanfelügyelő, dr Goll Aladár biztosítási titkár,­­Biczi Gyula káplán, stb. 1000— 2000 koronát, míg számosan en­nél kisebb összegek jegyzésével járultak hozzá a részvénytársa­­sá­ti alapra fektetett vállalat meg­alapításához. Bár a vállalatot csak október végén, vehettük át, az ideiglenes szerkesztő­ség egész éjjel dolgo­zott azon, hogy az első lapszám november 1-én megjelenhessen. De felmerült a kérdés, milyen ne­vet ad­junk a lapnak? Én a So­mogyi Újság elnevezést ajánlot­tam, amit az alapítók 5 tagú bi­­zoncAo-a egyhangúlag helyeselt és elfogadott. November 1-én csak­ugyan megjelent a Somogyi Új­ság első szerény száma, mely Bi­czi Gyula, dr Néven János, Gold­a Aladár dr és mások írásait tartal­mazta. Másnap pedig megnyílt a Soma ""A me­gyei Keresztény Iro­dalmi és Nyomdai Rt. könyv- és papírkereskedése is, mely vállala­tokat akkor a körletparancsinok­­ság engedélyével én vezettem díj­talanul, mint a körletparancsnok­sághoz beosztott politikai előadó­­tiszt. A Somogyi Újság megindulás­sá­t általában örömmel fogadta az ország keresztény társadalma. A­észvény jegyzések az ország minden részéből érkeztek és meg­indultak a cserepéldányok is. A Somogyi Újság körül csakhamar egy egészen új, fiatal írógárda csoportosult, akik között Babay József is bontogatta szárnyait. l­assankint a lap köré csoporto­sult a keresztény olvasókö­zönség is, ami biztosította a ke­resztény közvélemény egységes kialakításának lehetőségét és a keresztény társadalom befolyásá­nak emelkedését. Bizonyára még sokan emlékeznek az első nem­zetgyűlési választásra amelynél a Somogyi Újság jelöltje, Ereky Károly volt közélelmezési mi­niszter nagy fölénnyel került be a nemzetgyűlésbe, mint Kaposvár város képviselőié. S hogy az elmúlt 20 év alatt a Somogyi Újság a többszöri gaz­dasági válság ellenére is meg­­őrizte függetlenségét és megtar­totta életképességét, azt elsősor­ban annak köszönhette, hogy gazdaságilag jól volt megalapoz­va és mindig a keresztény társa­dalmi és a hazafias érdekek szol­gálatában állott. Húsz év távlatá­ból ezt jól esik megállapítani és ha most visszatekintünk erre a küzdelmes kezdetre, megnyugvás­sal mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk.

Next