Somogyi Ujsag, 1939. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1939-11-02 / 257. szám
SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Kaposvár, Korona-utca 7. Teletőr 5. (2 melléletül.) HUÓFIZETÉSI ÁRAK: 1 hóra 2 pengő, negyedévre 1 pengő, félévre 12 pengő, égész évre 24 pengő. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZÖLLŐSY FERENC Ára 10 fillér HIRDETÉSI ÁRAK.: Hasáb mm-enként hird. oldalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a legkisebb apróhird. 90 fill. Notic soronként 60 fillér Kaposvár, 1939. november 2., csütörtök a XXI. évfolyam , 257. szám 1919 — Somogyi Újság — 1939 HÚSZ ÉV írta: dr HEGYI ÁRPÁD kormányfőtanácsos Húsz évvel ezelőtt történt. Elült a világháború harci zaja, a forradalom pusztító hullámverése elcsendesült, a kommün sorvasztó tüze kiégett és megkezdődött a lelkes újjáépítés munkáia. Nem vártuk mindenben a parancsot, a vezénylést. Mindenkinek értelme és értelme egy gondolatra összpontosult: meg kellett gyógyítanunk a páratlan megpróbáltatásokban beteggé lett lelkeket, — meg kellett erősödnünk hitben, hazaszeretetben, — meg kellett teremtenünk az erős keresztény magyar nemzeti közszellemet és ennek jegyében a valláserkölcsös, öntudatos, egységes magyyar társadalmat. A feladat nagy volt, de megvalósítása biztató. Az emberek fogékonysága az alkotó munkára hívó szóra megkönnyítette azok törekvését, akik e végzetes történelmi pillanatokban társadalmunknak keresztény nemzeti irányba való megszervezésére egy pártpolitikán felülálló napilapnak a Somogyi Újságnak a létrehívására határozták el magukat. Az elhatározást a megvalósulás követte. Néhány nap alatt a megértő, lelkes emberek lejegyeztek az alaptőkére 600 ezer koronát és 1919. évi november hó 1-én megjelent az első példányszám. Az alapítókból alakult, első igazgatóság: Bicssi Gyula, Cserfán Márton, Dobos József, Frászt Jár- Gönczi Ferenc, dr Hegyi Árpád, Kammerer Gusztáv, dr Néveri János, dr Pongrácz Károly fáradhatatlan buzgalommal őrködtek a lap szellemi irányára, célkitűzéseire. Az alapítókat, úgyszintén a lap megerősítésében és népszerűsítésében, azóta is résztvevőket az események mindenben igazolták. Az elmúlt húsz év alatt a Somogyi Újság következetes, lelkiismeretes gondossággal állott őrhelyén. Fejlődő társadalmi életünk minden mozzanatában a keresztény magyar nemzeti eszme követelményeit,tartotta szemelőtt, mindenkor hűséggel ennek a nagy gondolatinak állott szolgálatában. Erőteljes, elfogulatlan bírálattal támadta e gondolattal ellentétes törekvéseket és a lezajlott húsz év alatt oly hatékonyan tudott a közszellem helyes kialakításában közreműködni, hogy ma állásfoglalása — elismerten — a közvélemény komoly megnyilatkozásának számít. Hálás elismeréssel emlékezünk meg az alapítókról, azokról, akik szerető megértéssel és áldozatkészséggel azóta is támogatták lapunkat és évek során át annak szellemi és gazdasági megerősítésében önzetlenül közreműködtek és lehetővé tették, hogy keresztény magyar nemzeti irányban jövőre is folytathassa azt a nemes munkát, amelyet eddig kifejtett és amellyel ezután is a magyar életet szolgálni kívánja. Az eddig elvégzett jó munka tanulsága biztat a jövőre s arra is, hogy kiterjedt olvasótáborunk megértésével áldásos munkát fogunk ezután is végezhetni Isten és drága magyar hazánk számára. mm.. 1919-1939. A SOMOGYI UJSÁG HÚSZ ESZTENDEJE Irta: Dr GALLAY (GAUSER) REZSŐ tanügyi tanácsos, Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője, a Somogyi Újság első felelős szerkesztője Most, amikor törvényhozás szabályozza a hirlapírás zsidótlanítását és teszi lehetővé keresztény lapok alapítását és boldogulását, el sem képzelhető az a sok nehézség, amellyel 20 évvel ezelőtt egy is időközben levő lap átvétele és úgyszólván tőke nélkül való megindítása járt. De megcsináltuk és meg kellett csinálnunk azért is, hogy tanúságot tegyünk a keresztény magyarság életrevalóságáról és élniakarásáról, mellyel igyekezett magát függetleníteni a zsidó tőkétől és a mindent behálózó zsidó érdekszövetségtől. És hogy ez akkor sikerült, elsősorban annak lehetett köszönni, hogy a kommün bukása után a kersztép- magyar középosztály nagy része meglátta a helyes utat, amelyre lépnie kellett és a szegedi gondolat követésében kereste a ma°"var feltámadást, munka anyagi áldozatok árán is. . Bár Kaposváron a nemzeti hadsereg bevonulása után nemsokára új címmel megindult a régi Somogy vármegye utóda, mégi's sokan voltunk, akik is",s vélekedtünk, hogy a Somogyi Hírlap további megjelenése "Sem kivánatos és mindent elkövettünk, hogy egy intranzigens keresztény lap is jelentessék meg Kaposvárott. Többször tárgyaltunk erről a kérdésről Biczi Gyula akkori káplánnal, dr. Néveri János főgimn tanárral és másokkal, csak azt nem tudtuk, hogyan hozzuk össze azt az alaptőkét, amelyre feltétlenül szükségünk lett volna, hony- egyik nyomdát és lapot megvásárolhassuk. Eleinte a Somogyvármegye nyomdáját és lapját vettük meg 000.000 koronáért, de mert a remélt pénzbeli segítség a szerződésbeli 8 nap alatt nem jött meg visszaléptek az eladástól. Akor kezdtünk tárgyalni a másik nyomda- és lap tulajdonossal, aki hajlandó volt a tulajdonát, képező nyomdát és könyvkereskedést a hozzátartozó Somogyi Hírlappal együtt 500.000 koronáért eladni. Azonnal lekötöttük az üzletet és szélesebb körben indítottuk meg a tőkegyűjtést, valamint a kölcsönszerzést, ami dr Hegyi Árpád ügyvéd hathatós támogatása mellett sikerre is vezetett. Miután a bank a kért 600.000 koronás kölcsönt folyósította és ebből a vételárat kifizettük, megkezdődött a szervező munka. A részvényjegyzőket szinte egyenkint kellett megfogni és felkérni, de ennek az eljárásnak meg is volt az eredménye. Frászt János kékfestőmester egymaga 50.000 koronát, dr Hegyi Árpád 10.000 koronát, magam 5000 koronát jegyeztem, dr Pongrácz Károly gimn. igazgató, Néveri János tanár, Gönczi Ferenc kir. tanfelügyelő, dr Goll Aladár biztosítási titkár,Biczi Gyula káplán, stb. 1000— 2000 koronát, míg számosan ennél kisebb összegek jegyzésével járultak hozzá a részvénytársasáti alapra fektetett vállalat megalapításához. Bár a vállalatot csak október végén, vehettük át, az ideiglenes szerkesztőség egész éjjel dolgozott azon, hogy az első lapszám november 1-én megjelenhessen. De felmerült a kérdés, milyen nevet adjunk a lapnak? Én a Somogyi Újság elnevezést ajánlottam, amit az alapítók 5 tagú bizoncAo-a egyhangúlag helyeselt és elfogadott. November 1-én csakugyan megjelent a Somogyi Újság első szerény száma, mely Biczi Gyula, dr Néven János, Golda Aladár dr és mások írásait tartalmazta. Másnap pedig megnyílt a Soma ""A megyei Keresztény Irodalmi és Nyomdai Rt. könyv- és papírkereskedése is, mely vállalatokat akkor a körletparancsinokság engedélyével én vezettem díjtalanul, mint a körletparancsnoksághoz beosztott politikai előadótiszt. A Somogyi Újság megindulássát általában örömmel fogadta az ország keresztény társadalma. Aészvény jegyzések az ország minden részéből érkeztek és megindultak a cserepéldányok is. A Somogyi Újság körül csakhamar egy egészen új, fiatal írógárda csoportosult, akik között Babay József is bontogatta szárnyait. lassankint a lap köré csoportosult a keresztény olvasóközönség is, ami biztosította a keresztény közvélemény egységes kialakításának lehetőségét és a keresztény társadalom befolyásának emelkedését. Bizonyára még sokan emlékeznek az első nemzetgyűlési választásra amelynél a Somogyi Újság jelöltje, Ereky Károly volt közélelmezési miniszter nagy fölénnyel került be a nemzetgyűlésbe, mint Kaposvár város képviselőié. S hogy az elmúlt 20 év alatt a Somogyi Újság a többszöri gazdasági válság ellenére is megőrizte függetlenségét és megtartotta életképességét, azt elsősorban annak köszönhette, hogy gazdaságilag jól volt megalapozva és mindig a keresztény társadalmi és a hazafias érdekek szolgálatában állott. Húsz év távlatából ezt jól esik megállapítani és ha most visszatekintünk erre a küzdelmes kezdetre, megnyugvással mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk.