Somogyi Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-98. szám)

1940-04-01 / 73. szám

Mérsékelt szél, ma kevés, holnap több felhő, esetleg eső, na, ingyen mozijegy • Ára 10 fillér Az éjjeli fagy gyengül, nappali hőmérséklet alig változik. mmi—mm­m ■ «—m—i^— «FPKFSZTnsfrfi KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Kaposvár, Korona­ utca 7. Telefon 5. (2 mellékért.) ■LŰFIZETÉSI ÁRAK: 1 hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő, egész évre 24 pengő. P­OLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZÖLLŐSY FERENC HIRDETÉSI ÁRAK: Hasáb mm-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a leg­kisebb apróhird. 90 fill. Notic soronként 60 fillér Kaposvár, 1940. április 1. hétfő , XXII. évfolyam « 73. szám nmsmmmmmaammmmmmmt­mmm LEGÚJABB Budapest. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök hazaérkezése után fogadta a MTI munkatársát, aki előtt a következőket mondotta: — Római megbeszéléseim rend­kívül értékesek voltak, különsen ránk nézve. Kiemelte a miniszterelnök, hogy a magyar­-olasz barátság nem lépett új fázisba, ez a barátság feleslegessé tesz mindenféle új megállapodást. A két nemzet meg­érti egymást a hagyományok tisz­teletében és a lelkileg rokon kö­zös vonásaiban. Magyarország politikájának célja nyilati könyv, mindenki, tud­­ja, százszor elmond­ik. Céljain­kat azonban, ha lehet, békésen akarjuk megoldani s szem előtt tartjuk Európa­ érdekeit is. A pilanatnyi béke mellett az állan­dó békét is szem előtt tartjuk. (MTI.) Berlin. A francia arcvonal fe­lett tegnap több nagy légiharc­ra került sor, amelyben 25 német és 36 francia gép vetít­ részt. A németek nem veszítettek gépét, ellenben hét francia gépet lelőt­tek. (MTI.) London: Holnap összeül az an­gol alsóház s Chamberlain beje­lenti a blokád megszigorítását. A tervek szer­int Dél­kelet európa be­hozatalait racionalizálni akarják, hogy függetleníthessék Németon szagtól. (MTI.) Budapest: Jaross Andor tárca­nélküli miniszter a közeli napok­ban lemond, miután a felvidéki minisztérium megszűnik. A felvi­déki ügyeket Szilassy Béla állam­titkár kormánybiztosként a mi­niszterelnökségen intézi. A két Ház külügyi bizottságát még a hétre összehívják, mikor Teleki Pál gróf beszámol római tanács­­kozásairól. Teleki­ Pál gróf mi­niszterelnök ma délelőtt kihallga­táson jelent meg a kormányzónál és beszámolt római útjáról. A 6. közigazgatási tanfolyam mai ün­­nepélyes megnyitását a miniszter­­elnök elfoglaltsága miatt vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter végezte el, majd gróf Csáky István külügyminiszter a külügyi igazgatásról. Nicki Al­fréd nemzetközi gazdasági kap­csolatainkról tartott előadást (M. T. I.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Londonban hivatalosan cáfol­ják, hogy a szövetségesek a szo­rosokon való átkelésre hajóik ré­szére engedélyt kértek volna Tö­rökországtól.­­ A szovjet, kato­nai költségvetése a múlt évi 40 millióval szemben ez évben 57 mil­lióra­ rúg. A kaposvári m­. kir. 6. Nagy Lajos királyról elnevezett Kon­­vád gyalogezred impozáns kere­tek között ünnepelte ezrednap ke­­retében azt a napot, amelyen 688 esztendővel ezelőtt a magya­rok királya legyőzte a litvánokat. Az ünnepségsorozaton mindvé­gig jelen volt Arnaldo Gariglioli olasz katonai attasé az olasz kö­vetség képviseletében. Kaposvár társadalmából ott volt Kaposváry György dr polgármester, kor­­mányfőtanácsos a város, Weis­senbach Iván báró a vármegye képviseletében, továbbá vitéz Szentendrey Ágoston ny. 4. tá­bornok, Krieger Pál dr. Csukly József dr. Rottensteiner Richard, László Géza, Takáts Győző, Kö­nig József, a vitézi széket Sándor Hugó alezredes, a hadi rokkanta­kat Sallay János számvevőségi főnök, a volt 44-eseket Vágó László főtanácsos, a 24 es vadá­szokat vitéz Böhönyey János képviselte, míg a frontharcos díszszakasz élén Löke Imre e. e. százados álloét. "SZENTMISE Az ezred reggel 9 órakor fele­­kezetek szerint templomba ment. A belvárosi plébániatemplomban Sós György dr prépogplébános ünnepi szentmisét mondott, mely­nek keretében emelkedett szellem­ben méltatta a nap jelentőségét s a múlt dicsőségéből erőt merítő katona hivatását és nemzetével szembeni kötelességét. A HŐSÖK SZOBRA ELŐTT Délelőtt 10 órakor a 44-es hő­sök szobra előtt jött össze a vá­ros ünneplő közönsége, a helyor­­sé­tisztikara és a­ díszszázad. A katonazenekar a Himnuszt into­­nálta, majd Tarnay Béla­ ezredes, ezredparancsnok Példátokat kö­vetni fogjuk !“ jelszóval megko­szorúzta a hősök emlékművét. A katonazenekar a Rákóczi-indulót intonálta, a díszszázad díszme­netben elvonult a katonai és pol­gári előkelőségek előtt s ezzel a frappáns ünnepség a hősök­ szob­­ra előtt végetért. A BAROSS LAKTA­NYÁBAN A Baross-laktanyában 10 óra 40 perckor díszkivonulás volt a polgári és katonai hatóságok részvételével. Vitéz Maflára Árpád ezredes jelentéstétele után Pe­­terdy Pál ezredes, gyalogsági dandárparancsnok és Gariglioli Arnaldo elléptek az ezred arcaié előtt. A szónoki asztalhoz, amely előtt feldíszített aknavetők, gyors­tüzelő, gépfegyver és gúlába ra­kott fegyverek álltak, vitéz Mat­­láry Árpád alezredes lépett s a következő szavakkal, nagyszerű szónoki lendülettel ismertette a nap jelentőségét: Katonák! — Ezredünk ma ünnepli ezred­­napját. Régi népszokás ez, mely minden hagyományaihoz ragasz­kodó és múltjára büszke hadse­regnél nagy becsben áll. Ezre­­dü­nk, ami fennállásának száraz tényét illeti, fiatal, háborús múlt­ja nincs, zászlónkhoz véres csa­ták és győzelmek mini­éke nem fű­ződik. Mit Ünneplünk hát mégis a mai napon ? — Megmondom : ünnepeljük a magyar hadsereg, a magyar ka­tona évezredes dicső emlékét, a honfoglalás korszakának dicső háborúit, amikor a magyar név rettegett volt egész Európában ; régi királyaink háborúit tatárral, kunokkal, bosnyákkal, ünnepel­­jük a törökökkel vívott évszáza­dos harcaink véres és dicső emlé­keit, ünnepeljük Rákóczi és Kossuth szabadságharcának vi­lágraszóló hősi tetteit és ünnepel­jük végül a közelmúlt világhá­ború­ dicsőséges magyar fegyver­tényét. Joggal és büszkén ünne­pelhetjük mindezt, mert ennek a vérrel áztatott ezredéves földnek a szülöttei, a mi apáink voltak­ azok, akik ezeket a háborúkat megvívták és ak­i itt és Európa minden harcterén évszázadokon át ontották a vérüket, a hazáért. — Ezredünknek s minden ran­­o-'-ar katonának becses és kedves emlékeken kívül még külön oka is van arra, hogy ezt a mai na­pot megünnepelje. Főméltóságú Kormányzó Urunk kegyelméből ezredünk a híres emlékezetű Nagy Lajos királyunk ne­vét vise­li. Nagy Lajos, mint a nevét dí­szítő jelzés is mutatja, egyike volt legkiválóbb királyainknak, ural­kodásának ideje — a XIV. szá­zad dereka,­­ a magyar nemzet fénykorát jelenti, amikor Magyar­­ország határait három tenger mosta : az­ Adriai-, a Fekete- és a Keleti-tenger. Nagy Lajos, ez a szó­ legnemesebb értelmében vett középkori lovag­király. 40 éves uralkodása alatt a körülmények kényszerítő hatása folytán úgy­szólván állandóan hadat vívott és seregét győzelemre vezette min­denütt, lett légyen az Itália forró földjén, vagy a Balkán és Len­gyelország mostoha táján. Győze­lemre vitte seregeit, de ő maga, volt az, ki mindig az elsősorban harcolt lelkesítő példát mutatva katonáinak és számos alkalom­mal vérét ontva a hazáért, így 1352 március 31-én is, a litván háborúban, mikor egy roham al­kalmával fején súlyosan megse­besült.­­ Régen elmúltak azok az idők, amikor az uralkodók sze­mélyesen vezették seregeiket a harcban. Történelmünkben I. Ulászló és II. Lajos király voltak azok, kik életöket a csatában a hazáér­t feláldozták. Azóta válto­zott a világ és nem szokás már, ho­gy a koronás fők, uralkodók, vagy államfők saját személyüket harcba vessék. Annál büszkébben dobog a szivünk ha arra gondo­lunk, — és ezt a gondolatomat belső kényszer hatása alatt feje­zem ki itt, — hogy az a férfi, kit a Gondviselés Legfelső Had­urunknak jelölt ki, Nagy Lajos­­hoz, és többi dicső uralkodónk­hoz méltóan vérét ontotta a ha­záért és a Novara parancsnoki Idájáról sebekkel boltivá vitte diadalra zászlaját. — Ezredünket amellett, hogy büszkén viselheti nagy királyunk nevét, még egy kitüntetés érte: elő­ezredünk, a volt cs. és kir. 44. gyalogezred jelöltetett ki, azzal, hogy az ezred dicső hagyomá­nyait ápolja. Katonák! Somogymegye büszke fiai! Azt hiszem, egy sincs közteltek, kinek apja, vagy más közeli hozzátartozója ne harcolt volna a híres negyvenné­­gyesek soraiban és ne hullatta volna, vérét Európa harcterein. Ismeritek a dicső ezred fényes haditetteit, melyekkel nevét a hadtörténetembe beírta. Összeom­lott a régi monarchia a sírba­­szállt a dicső hadsereg, de élnek az emlékeik, él a hagyomány, amely apáról fiúra száll és melyet kegyelettel őrzünk és ápolunk. Ez a hagyomány azonban, melyre méltán büszkék vagyunk, köte­lez is : méltóaknak kell lennünk apáinkhoz, be kell bizonyítanunk hogy nem fajult el még az ősi vér, töretlenül él bennünk a har­ci kedv és a harcos szellem. Azt mondják rólunk ellenségeink, hogy a magyar nem­­tud és nem akar harcolni, hogy dögkeselyű módjára lesi a koncot, melyet a „Mikor elérkezik a pillanat és harcba szélit Legfelső Hadúrunk...“ Impozáns és lélekemelő ezrednapot tartott a 6. honvéd gyalogezred Kaposvárott

Next