Somogyi Ujság, 1940. november (22. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-02 / 250. szám

4 HONVÉDELEM: a beton és a motor párharca a mai háborúban A világháború végén Foch fran­cia tábornok a nyugati harctéren a katonai döntést a német mélyen ta­­golt védelmi rendszer ellen alkal­mazott harckocsik meglepetésszerű, tömeges alkalmazásával érte el. A háború utáni haditechnikai fej­lődés, a szárazföldi harc keretén belül, a harckocsik alkalmazásában látta a jövő irányát és ilyen vona­lon kutatta a módozatokat és lehe­tőségeket, amelyek majd átsegítik az arcvonalak megmerevedésén, az állásháborúk anyagcsatáin és a gyors győzelem eléréséhez vezethe­tik. Ezzel párhuzamosan haladt a re­pülőtechnika ugrásszerű fejlődése, a repülőmotorok lóereje és a hasznos súly állandó, fokozatos fejlődése ré­vén. A támadó eszközöknek hatalmas előretörése törvényszerűen a védel­mi harceszközöknek is hasonló fej­lődését hozta magával. A támadás és védelem örökös párharcában a védelem sem maradhatott el az új lehetőségek és egyenértékű rend­szabályok beállítása és kiépítése nélkül, harckocsi páncélzatával és tűzerejével szemben oly eszközt kel­lett szembeállítani, ami ellenállha­tott a harckocsi-fegyverek tűzhatá­sának és helybenmaradása mellett megfelelő ellenhatást volt képes ki­fejteni a magában rejlő védőfegyve­rek elhárító működése révén Ez a felismerés vezetett arra, hogy a francia hadvezetőség Magi­­not „őrmester“ minisztersége alatt, a róla elnevezett államerődítési rendszert építette ki. A mostani háború kitöréséig a védelem és a támadás technikai eszközei elméleti síkon fokozták egymást. A harckocsik zű­zerejének fokozása a betonerődök falainak vastagítását váltották ki. A német fegyverkezés kezdete óta, az addig tiltott határerődítéseket a francia határ mentén, az ismert „Siegfried“ erődrendszer kiépítésével hajtották végre, oly magas elhárító fokban, hogy az várhatóan ellenállhatott volna minden ellenséges földi és légi tűzerő romboló hatásának. A légierők bombázói csak a leg­utóbbi évek technikai eredményei révén váltak az erődítésekkel szem­ben rendkívül hatásos eszközökké. Amíg a bombavetés több ezer mé­ter magasból történt, addig a kis célpontokat mutató erődök ellen ha­tásos eredmény nem volt ettől vár­ható. Csak amikor a német „zuha­nóbombázás“ nagyobb arányú alkal­mazása kezdődött, vált ez a harc­eszköz a védőrendszerrel szemben, a támadó harceszközök rendkívül hatásos fegyverévé. A német bombázó erők hatás­nagysága, a légi fölény, az alkalma­zott romboló fegyverek száma és túlsúlya hozta meg azt a rendkívüli sikert, amit a német haderő a len­gyel, a holland, belga és francia hadjáratok során elért. A német fel­­készültség a haditechnikai eszközök hatásában túlszárnyalta az ellenfél védelmébe foglalt elhárító eszközök hatását. A megsemmisítő és rom­boló eszközök helyi tömegei kikap­csolták a védelem ellenállását ott, ahol a német hadvezetés a moto­­rikus lökőerőt érvényre akarta jut­tatni. Ezeken a hadszíntereken a beton lett a vesztes és háttérbe szorult a támadó harcikocsi, a páncélos tö­megek és légibombák tömegeinek hatásával szemben. De mindenütt csak ott, ahol a német haderő volt a kezdeményező fél. Hogy a német hadvezetőség által kiépített Sieg­­fried-erődrendszer mily védőhatást lett volna képes kifejteni egy eset­leges angol-francia támadással szem­ben, azt megállapítani nem tudjuk. Mindenesetre a német erődítések elérték céljukat. Hatalmas méreteik­nél fogva még attól is távoltartották a nyugati hatalmakat, hogy egy át­ütő erejű támadás megindítását meg­kísérelték volna. És ezzel az erőd­­rendszer feladatát máris megoldotta. A német haderő nyugodtan hajthatta végre a lengyel, dán, norvég had­műveleteket anélkül, hogy a két­­arcvonalas háború Németország el­len bekövetkezett volna és mente­sítette a német hadiipari területeket a támadás pusztító hatásától. A beton és motor tehát még min­dig vitában áll egymással. Hogy­­ melyik a győztes, azt ezidőszerint elbírálni nem lehet. A győztes ez­­ideig mindenesetre a német had­vezetés, amely a motorral legyőzte a vele szemben állott összes beton­­építményeket és a betonnal meg­akadályozta az ellenség pusztító tá­­­madásait. 1940 november 2. SOMIHflHfflap Könnyű magyar tüzérség előnyomulóban Erdélyben. I B­undák nagy választékban, átalakítások és rende­lések mértékszerint FEHÉR szűcsnél Kaposvár, Fő-u. 29. Tel.: 541. „TAKARÉKOSSÁG“ tagja. FIGYELEM! NYERSBŐR SZÁRAZBŐR GUBACS Veszek legmagasabb napi áron nyers vagy száraz állapotban marha-, borjú-, ló- és csikóbőrt, továbbá nyers vagy száraz állapotban kecskebőrt, gidabőrt, juh- és báránybőrt, valamint mindenféle vad­bőrt: őz, szarvas, nyúl, róka stb. bőrt. Bármilyen mennyiségben veszek guba­csőt. SZUPPER FERENC nyersbőrnagykereskedő, Kaposvár, Marhahajtó-út (vasúti rakodó). pürst­­­iva Fő­ utca 27. szám. Kabátok, bundák, ruhák, kötöttáruk. Őszi és téli divatújdonságai pazar választékban megérkeztek, Takarékosság tagja. PHILIPS ORION STANDARD EKA TELEFUNKEN 1941 évi új típusú RÁDIÓK már kaphatók. — RÉSZLET I — CSERE! Készséggel bemutatja : ERDOS PÁL rádiószaküzlete, Kaposvár Fő­ utca 20. szám. Eke, borona, vetőgép és kerékpár csak KÜHNE legyen. -- Gyári lerakat: Kaposvár, Fő­ u. 23. Intézed kelengyéket legjutányosabban készít .MISAI ILONKA női és férfi fehérneműkészítő mester Kaposvár, Fő-utca 31. (GÖMBÖS és GÁSPÁR udvar.) Moly és más féreg ellen a CiáNOZÁS nyújt biztos védelmet. I­nfranc Boala oki, vegyészmérnök ákltal­ nyúld Kaposvár, Fő-u.3. Telefon: EBS311: Gömbös és Gáspár úri és női divatüzlete FŐ-UTCA 31. SZÁM. IzléseS. Telefon: 801. SZOlíd.

Next