Somogyi Ujsag, 1942. január (24. évfolyam, 2-25. szám)
1942-01-03 / 2. szám
8 Kaposvár érdeklődő közönsége még bizonyára élénken emlékszik arra a ragyogó előadásra, melyeit az elmúlt év december 13-ik naptári Ádám Jenő, régi kedves barátom, hosszú éveken át volt tanártársam, ez ideszerint a Zeneművészeti Főiskola kiváló tanára tartott, nálunk dugig megtelt terem hallgatósága előtt az igazi magyar dalról. Ez a közvetlen, zamatos, magyar nemzeti szellemi és átitatott előadás a jelenvoltak lelkében mély nyomot hagyott, s bizony még ma is legtöbbet erről beszélnek városunkban a közelmúlt kiemelkedő kulturális eseményeinek sorában. Sokan nem fértek be a terembe, sokan pedig más okok miatt nem jelenhettek meg s ezért az igazi magyar dal somogyi vonatkozásaira visszatérek e hasábokon, mert a „Régi Somogy“-hoz szorosan hozzátartoznak a somogyi nép régi dalai. Kitérek a somogyi népdalkutatás munkásainak feltárásaira is és ezeket az adatokat szeretetcsomagként küldőim a nagy kutató és zenei építőmester után. * Különös, hogy a magyar népdalgyűjtés országos hírű úttörő munkásai, Bartók Béla és Kodály Zoltán első kutató írtjaik során nem ejtették útba Somogyott, sőt Kodály is csak Karád község jubileuma alkalmával jött el Somogyba s az eredetileg HappJózsef karádi igazgatótanító által feljegyzett karádi nótákat rögzítette végleg s ezekből korális szemelvényekkel gazdagította népi zenei kincseinket. Somogy a néni dalnak gazdag bányája s rajta egy népdal-ér vonul végig, melynek északi szódája Siófok alatt, Ságvár körül nyílik s az ér folytatólagosan, összefüggő vonalban vezet Nagyberény, Kapoly, Karód, Bonnya, Igás és Magomvatád községeken át le Toponárig. Ez az északi, termékenyebb népdal-ér az.. melyen. 1926-ban Adám Jenő végigkalandozott it meglehetősen értékes vadászzsákmánnyal térve haza a fővárosba dalostarisznyájában. Van azonban egy déli, vékony eresztésű népdalerünk is. Ez Marcali környékéről, Versről indul ki és halad délnek, felvéve útjába Nemesvid, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Böhönye és Nagybajom községeket. Innen keletnek fordul. Hetes és Juta községeket érintve aztán észak felé tesz egy kis kitérőt, visszafelé fordulva Jád, Oszlopán, Öreglak, Táska, Buzsák felé. Az igal-ér (nevezhetjük bononyai, sőt joggal karádi-érnek is) gazdagabb, a Vörs—Nemesdéd — Böhönye—Nagybajom —Juta — buzsáki és a szegényebb, de a teljes gyűjtés ima már szinte lehetetlen, mert sajnos a somogyi falvak fiatal lakóin is végigsöpört a négermuzsika minden szépet és nemzetit elsöprő vad szele, kiölve a telkekből a magunk kincsének szeretetét és önzését, megmételyezve a falusi magyarság tiszta eredetiségét. A déli, — sokkal helyesebben, nyugati népdal-év első kutatója Berzsenyi Dániel, a niklai remete, nagy ódaköltőnk volt. Népdalgyűjtéséből — sajnos — mindössze nyolc érdekes szöveg maradt fenn. Ezek közül egy kanász-dalnak a dallama is ismeretes. A kanászdal Berzsenyi leírásában így hangzik : Megesmered a kanászt Bocskora szíjáról, A zsinóros, bő gatyájáról. Zsíros szümáiáról. Megesmered a kanászt Magas csákójáról. Gombrakötött hajáról. Fényes bátyájáról. Egy betyárnóta. Berzsenyi gyűjtéséből: Szeretőimet most körözik.. Talán örökre elviszik, Bárcsak addig el ne vinnék. Mig én vele beszélhetnék. De sokszor kértelek jóra. De nemi hajazál a számra. Óh, a csárda igen csalárd. Sok szegény legénynek megárt. Áristom fala likadj ki! Én galamb°m oH. repülj ki! •Jobb volna neked idem Szeretőddel beszélgem. A Berzsenyi népdalgyüjtés legeredetibb szövege ez : Meg is házasodtam már. Feleségem nincsen. .. nyerek megszületett már. Pedig apja nincsen. Komát kéne hivatni. Jó emberem nincsen. Meg kellene keresztelni, Jaj, de if* pap nincsen. * Bori, kellene hozatni, De pincémbe nincsen. Kocsmából kán h°zatm Jaj, de pénzem rémesen. Hitelbe kéne leérni. De hitelem nincsen. Jaj, Istenem ! Mit csináljak, Mikor semmim sincsen. Ugyancsak a déli (nyugat) éren gv ültette össze Hetes. Juta, Oraglak, Osztopán, Lengyeltóti környékén Pete Lajos azt a néhánya1 melyet az elhunyt somogyi nótás főbíró özvegye engedett át pár évvel ezelőtt nekem. Ebből a gyűjtésből egy-két verset már évekkel előbb leközöltem a Somogyi Újságban. Egyik boyárdalának első versszaka különösen megkapó : Jaj, Istenem, de szomorú vagyok, Mind j'az fogó madár ollan vagyok. Fogó madár se száll minden ágra. Én se hálok j’az paplangos ágyba Más : Elégett a csiribiri csárda. Benne égett három híres dáma ; Benne égett három híres dáma ; Számadónak kivarrott subája. Számadónak nincsen semmi kára. Megveszi a kaposi vásárba. De a szegény Jancsi juhászlegény. Az maija is bennégett szegény. Somogy harmadik népdalgyűjtőjét, Vikár Bélát, már ismerik a dalkutatók. Az ő szemelvényeit sikerült dallamilag is teljes eredetiségükben megmenteni. Egyik máig fennmaradt eredeti somogyi dalunkat Kaposvár határában jegyezte le Vikár Béla. A dal szövege ez : A lupát telefonnia de magos, Tetejibe a porcelán, de p°ros, Reá vagyon tekerve ja kutya drót. Le se jesik, még ' leadj a szót. A népdal szövege bizony már új keletü. A távírópóznák felállíásának idejéből való, de a szöveg eredetien népi. Ugyanitr a gépek uralmának idejét jelzi ez a nóta : Az uraság híres masinája Ki van tével major hátújjába. Ki van tével, fej, kisangyalom, major hátújjába, Elevátor csak a szómár horgya, Béni bácsi kazaat igazonya Béni bácsi sej, kisangyalom, kazaat igazittya. ( Zimány.) Magam is gyűjtöttem néhány eredeti somogyi katonanótát. Ezek közül Adám Jenőnek legjobban az tetszett, melyet itteni előadásába beleszőtt s amelynek ötletes szövege ez: Sej, haj, én katona Sose letem vóna, Haj az bátyám Bíró nem lett vóna. De j’ az bátyám Föllrt a császárnak : Sej, haj, vegye be az öcséméit, a Jósktty katonának! De térjünk át a balatoni népdal-év egyik legegyénibb somogyi dalhajtására, az Esterházy számadó nótájára. Ha föleszöm tüköményes baltámat. A kocsmába elkiiáltom magamat: Takaró agyon minden ember 'tanyára ! Én vagyok az Esterházy számadónak cifra szűrös, lehírösebb bajtárgya. ( Vikár Bélagyűjtése.) Amint ennek verse, nyelvezete és dallama tipikusan somogyi, annyira ázsiaian mélabús a jutás gulyás nótája. Nem bánom, hogy parasztnak születtem, csak azér’ hogy■ gulássá lehettem. Eb cseréljen cserént palotával, vagy életet köszvényes, nagy úrral ! Kiskirálság az én állapotom, igazgató törvény ■ bunkósbotom. Országom az egész bura- járás, nagy potentát egy révbeli gulás. Hi bojtárnak vagyok fejedelme. úgy tisz,t.(jsziek : [Jazduram kegyelni]; aula kerétti a cserényömet, hat, komondor is trázsál engemet. Ha majd újra nyugalmas, békevilágot élünk, s elcsendesedik az ágyuk bömbölése. bombák robbanása, go- -’skák kattogása, a lázas, rohanásnak vége szakad, az új magyar muzsikus nemzedék még mindig elindulhat azon a nyomon, amelyet Berzsenyitől, Pete Lajoson át, Ádám Jenő missziós útjáig, a néni dalok ezrei pompáztak és virultak a népdalkutatás számára. Minden magyar dal egy bűvös, illatos virág, koszorúba kell fonni, színes bokrétába s átadni a széles nyilvánosságnak, hogymindenki gyönyörűségét találja benne._______ Harisnyák Fehérneműek Nyakkendők Sálak és az összes női, valamint férfi divatcikkek nagy választékban isRosta Gizella éMária uri-női, divat és rövidáru üzlete KAPOSVÁR, Fel u. 46 sz. Soraogtul lipja^Kgpoeo á?j 51 somogyi nép dalai (csjéd szeretetcsomag és dám* ^Jenőned) 1942. január 3. SÖMDívHDSUÍ Vásároljon zöld jegyre, piros jegyre bőrtalpú lábbelit, hócipőt, hócsizmát, sárcipőt VARGA FERENC cipőkereskedőnél Fő-utca 89. szám.