Somogyi Ujsag, 1942. január (24. évfolyam, 2-25. szám)
1942-01-03 / 2. szám
10 tisztelt főnökök megelégedetten konstatálták: No, ez az ... , lám megint milyen szép nyulat, özbakot lölt. Most aztán sokat, mulatnak a figyelmes ajándékozáson, mert kiderült, amint a rossz nyelvek mondták hogy a vadakat a nagy vadász mindig az egyik kaposvári vadkereskedőnél vette...“ * ... hogy gondolkozásra késztet az alábbi valóban megtörént eset. Egyik vidéki tisztviselő felesége cselédet akart felfogadni, jelentkeztek is bőven. Az egyiket megkérdezi a ház asszonya: — És mit kér, fiam fizetésül? — Havonta 40 pengő fizetést és azonkívül 10 pengő havonta hallgatási díjat — mondja hozzá bizalmaskodó szerénységgel a leány. — Mi az a 10 pengő hallgatási díj ? ! — Ami ér: elhallgatom azt, hogy a nagyságos asszony háztartásában több készlet van, mint a megengedett, — volt a meglepő és szemérmetlen válasz. Amikor a ház asszonya magához tért a csodálkozástól, figyelmeztette a leányt, hogy az ő háztartásában nincsen eldugva semmi, amiért hallgatnia kellene. — Na, akkor megyek is, köszönt el a leány, mert nem leszek olyan helyen, ahol nem lehet jóllakni. 1942. január 3. SIMXfflUKXB Fatolvajokat, zsebtolvajokat és verekedőket ítélt el a törvényszék A kaposvári kir. törvényszék egyesbírája Csapó Ferenc taszári lakost 15 napi fogházbüntetésre ítélte, mert Csapó a szolgálat adójától nagyobb mennyiségű zabot ellopott. Cséplő József kaposszerdahelyi lakos vette meg az ellopott rabot, aki mint orgazda, 20 pengő pénzbüntetést kapott. » Porsa János és Antal István nagyberki lakosokat az erdőben fatolvajlásban érték tetten. A fatolvajok most kerültek a bíróság elé mely Porsát 8, Antalt 3 napi fogházbüntetésre ítélte. ♦ Sip°s István bárdudvarnoki lakos jelestársa volt Balog Imre falubeli lakosnak. A termés szétosztásánál összevesztek, majd verekedtek. Ennek során Sipos fejszével úgy oldalba vágta Balogot, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. A bíróság Sípost egyhónapi, Balogot 15 napi fogházbüntetésre ítélte. Amerika távolkeleti expanziós politikájának háttere Írta : Dr Wilhelm Koppen A New Deal-gazdálkodás kudarcából Hull államtitkár nagyon korán levonta a következtetést, hogy az Egyesült Államoknak rend politikájával szakítva, a világkereskedelem szabadságáért kell egész politikai tekintélyét latba- vetnie. Az Egyesült Államok egész kereskedelmi forgalmából a külkereskedelem ugyancsak tíz százalékkal részesedett, a belső szükségletet meghaladó ipari termelés fenntartását és fejlesztését azonban akkor, amikor nyilvánvaló lett, hogy Észak-Amerika nyerészkedésre épített gazdasági életet, saját lábán nem tud megállni, már csak új kiviteli piacok elhódításától lehetett várni. Minthogy pedig az USA készárujáért el lenszogáltatásképpen jobbára csak nehezen értékesíthető aranyat kapó, kereskedelmi offenzívája szükségszerűleg olyan, területek felé irányult, melyeknek nyersanyagai túlnyomólag angol monopóliumot alkottak. Ha ez, a fejlődés ré mégsem vezetett Anglia Uj férfiruha és kabátszövet üzlet nyitott FollfCcI J&/7m udvarban Szives pártfogást kér : Moró Lajos Pdvari helyiség 101 csó árak Cipőket utalványra és utalvány nélkül Walter Károly cipő kereskedőnél Fő utca 24 sz. (az udvarban) BÚTORT bizalommal vásároljon kárpitos árut Kárpelesz László bútor nagyrétel árából, kárpitos üzeméből! val összeütközésre, a közös fajiságon kívül csak az magyarázza, hogy a politikai és gazdasági világtekintély terén feltartóztathatatlanul tért vesztő Angliának minden áron szüksége volt támogatásra. Hogy Amerika élt is az alkalommal és ezt az árat elég borsosan szabta, megmutatják azok az áldozatok, melyeket Angliának a kölcsönös bérleti törvény keretében élvezett amerikai szállításokért vállalnia, kellett. Az Empire zárt életterét kénytelen volt az amerikai befolyás számára megúyítani és védváma rendszerének meglazításával az Egyesült Államoknak is részesedést kellett engednie cinn- és kaucsukmonopóliumából. Azok a hatalompolitikai és gazdasági erők, melyekre az Egyesült Államok mint Anglia reménybeli örököse számíthatott, bírták rá Rooseveltet arra is, hogy a távolkeleten vállalja hábori kockázatát. Ami Kínát illeti, az Egyesült Államok mér rég óta a „nyitott ajtó“ elvének érvényesítéséért küzdött. Kínával folytatott külkereskedelmének összforgalma Anglia és Japán érdekeltségével ugyan távolról sem volt összemérhető és körülbelül 250 millió dollárra tehető kínai befektetései is csak a japán és angol befektetések egyötödét tették ki, ami éppen azért látta külkereskedelmi térhódításának legfontosabb feltételét a szabad kereskedelemi elvének uralomára juttatásában, azaz az angol és japán előjogok megdöntésében. Ennek a politikai célnak leplezésére kitűnő alkalomnak kínálkozott a kínai Csungking-kormány támogatása. Csangkajsek győzelme nemcsak Japánt, a régi csendesóceáni riválist fosztaná üteg életterének legvitálisabb kiegészítőrészétől, hanem Amerikát-a kínai japán po- Zsidók és legalább részben — angol örökségébe ültetné és korlátlan lehetőségeket kecsegtető piacot biztosítana számára. A távolkeleti többi részében Amerika tűzzel játszó politikájét ezeknél a jövő kilátásaira építő számításoknál sokkal kézzé foghatóbb előnyök határoznák meg. A világ eiintermelésének nem kevesebb, mint 56.7 százaléka esik erre a területre: a mialáji államok 30.7, a Maláj-szigetek 16.9, Thaiföld 9.1 százalékkal vesz részt a világ fimtermelésében, sőt a megmaradó 43.3 százalékból 6.8 még mindig a távol keletre (Kína 5.8, Indo-Kína 0.9 százalék) esik. A kancsuk felén a távolkelet túlsúlya még nyomasztóbb és 90.3 százalékos részesedésével (a maláj államok 38.5, a Maláj-szigetek 37.6, Indo-Kína 6.5, Thaiföld V2 Észak-Borneo 3.5 százalék) a távolkelet majdnem az egész világtermelést kezében tartja. Amerika ebből a két fontos nyersanyagból ,semmit nem termel, szükségletei azonban már békében is a világtermelés felét... kancsukból 60 százalékot, tettek, ki. Angliától támogatása fejében Amerika természetesen elvárja, hogy a délkeletázsiai kincseskamrra ellenőrzésében megfelelő szerepet enged neki, míg másrészt a távolkeleti japán vezetés alatt álló újjárendezése Amerikát, végleg megfosztaná egyik legfontosabb gazdasági zsarolóeszközétől, melyet a nyílt nyersanyagblokád kimondása óta alig nélkülözhetnek. Ugyanez a negatív veszteség fenyegeti az Egyesült Államokat Japánná szemben az olaj terén is. A gnaláji államok ma már 8 millió tonnára rúgó olaj termelése, Borneo 1 millió tonnás termelése, a még kiaknázatlan olajtelepek, a szahalini olajtermelés és a mandzsúriai olajpala Japánt, mely a háború előtt úgyszólván teljesen az amerikai ólajra volt utalva, lényegében függetlenítené minden olajbehozataltól. Végül nagy szerepe van a távolkeleti konfliktus kitörésében az Egyesült Államoknak a japán kereskedelmi flottával szemben táplált féltékenységének is. A japán kereskedelmi flotta a háború kitörésekor az öt millió bruttó regisztertonnát jóval meghaladó hajóállománnyal rendelkezett és Amerika alig 7 millió óceánjáró kereskedelmi flottájává szemben meynek önként értetődőleg csak egy töredéke állott, a csendesóceáni forgalom szolgálatában, a Csendes-Óceánon vitathatatlanul fölényben volt. Az Egyesült Államok kezdetben mindent megtett ugyan, hogy az angol hajótérveszteségek nyújtotta lehetőségeket kihasználja és versenyre keljen a japán hajózással saját hajó térhiánya és angol és szovjet viszonylatban, vállalt szállítási kötelezettségei azonban ezeket a törekvéseiket hamarosan inkább csak jelképes jelentőségű szándékokká fokozták le. Az .Aki sokat markol gegeset fog“ közmondás az amerikai hajózási politika esetében is beigazolódott. Nagyon könnyen tehetsége©, hogy Rooseveltnek az amerikai világuralmi törekvések jegyében, viselt háborúja is a korlátlan tehetőségek hazására jelemző mér-téktelenségen fog hajótörést szenvedni. (MN.) I — Korcsolyákat Geiszler vasüzletében vásároljon. Fő utca 15-