Somogyi Ujsag, 1942. április (24. évfolyam, 80-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

2 sffloncsai 1942. április 29. „mindenkit magunkkal viszünk a jobb magyar jövendőbe“ Mi a jelentősége a Kállay Miklós miniszterelnök által bejelentett harmadik nagy magyar tervnek — Kolozsvár nemcsak Erdély fővárosa, hanem Magyarország második fővárosa is, — mondotta Kállay Miklós miniszterelnök, s ezzel az egész nemzeti közvélemény érzését, gondolatát fejezte ki. Ha csak ezt aszót halljuk: Erdély, szinte szívünkhöz kapunk, mert nincs igaz magyar ember, aki bármilyen áldozatot is sajnálna a hazatért keleti országrészektől, hogy azokat felvirágoztassuk és az idők végeztéig magyarnak megtartsuk. Huszonkét esztendővel ezelőtt idegen uralom alá került kincses Kolozsvár és vele Erdély. A visszatért területek gazdasági helyzete és közállapota a visszacsatoláskor olyan volt, hogy csak valóban nemzeti erőfeszítéssel lehet a lakosság életszínvonalát ismét az anyaország európai színvonalára emelni. Természetes kötelességet teljesített tehát a nemzet, amikor minden anyagi képességének igénybevételével és aránylag kedvezőtlen körülmények között is elsősorban az erdélyi országépítés nemes feladatára fordította a polgári beruházásokra maradt százmilliókat. A miniszterelnök röviden megemlítette, hogy a viszszacsatolás óta négyszázmillió pengőt fordított a kormány erdélyi beruházásokra. Olyan méretű országépítés ez, amelyre a trianoni korszakban az anyaország területén is alig volt lehetőség. Ez azonban még csak kezdet, mert azt akarja a kormány, hogy Erdély ne csupán hagyományaiban és népének erkölcseiben legyen a magyarság fellegvára, hanem anyagi és gazdasági tekintetben is. A kormány tervei szerint a beruházási politika el fog hatni Erdélynek legtávolabbi területeire és szinte elfelejtett, parlagon heverő kincseihez is. Kezesség erre Kállay Miklós miniszterelnöknek a tízéves erdélyi munkaterv kidolgozásáról szóló bejelentése. Részleteket a miniszterelnök egyelőre még nem közölt, de megmondotta, hogy egy hónap múlva ismertetni fogja az erdélyi munkaprogramot, amely közlekedési, útügyi, mezőgazdasági, kisipari, gyáripari, egyházi és kulturális vonatkozású lesz egyaránt. A nemzeti érzésben és erejében újjászületett Magyaroszágnak ez immár a harmadik nagyszabású munkaterve. Nemzeti önállóságunk és erőgyarapodásunk első igazán nagy munkaterve a Gömbös Gyula által felállított „nemzeti munkaterv“ volt, amelynek jelentős részét, az úgynevezett győri program valósította meg. Ez volt az első történelmi jelentőségű magyar munkacsata. A nemzeti munkaterv alapján készült milliárdos program óriási sikereit jól ismerjük, hiszen az eredetileg tervbe vett hadfelszerelési és gazdasági, valamint szociális kiadások már elérték az eredetileg megállapított tételek nagy-ötszörösét. A másik nagy terv, amely megvalósításra vár és alapos előkészítés alatt áll, a milliárdos mezőgazdasági javaslat, amely hazánkat a leghaladottabb gazdaállamok sorába fogja emelni E két akcióhoz csatlakozik most a harmadik, az erdélyi munkaprogram, amely az egész világ előtt minden vonatkozásban igazolni fogja ismét azt a tételt, hogy Magyarország tettekkel teljesíti örök hivatását, a nyugati civilizáció védelmét. Ezt a fontos bejelentést vitte ajándékul a miniszterelnök Kolozsvárra, amely soha más, mint magyar város nem lehet. S ugyanakkor amidőn a miniszterelnök az egész világ közvéleménye előtt kimondta a megmásíthatatlan magyar elhatározást, hogy fegyverrel, munkával, szellemi erőnkkel és szeretetünkkel Kolozsvár mellett állunk, talált nagylelkű szót hazánk minden polgára felé. „Mindenkit magunkkal viszünk a jobb magyar jövendőbe, aki velünk jön. Senki előtt sem zárjuk be a magyar élet kapuját, senkit sem hagyunk ki a nemzet tagjai közül, de aki nem jön velünk, az lemarad.“ Az örök magyarság szavai ezek. (MESO.) nek, továbbá 50 kg.-nál könnyebb és 100 kg-nál nehezebbek sem kerülhetnek kiosztásra. Ily kocákat elsősorban kisebb gazdák kaphatnak éspedig 30 kat. holdnál kisebb szántóföldi művelés alatt álló területtel rendelkező hivatásos kisgazdák. Ezek is személyenként 1—1 drb-ot. Községenként azonban legalább 15 tenyészkoca kerülhet kiosztásra. Somogyvármegye kisgazdái hússertéstenyészkocát osztanak ki A kocákat 30 holdon aluli A m. kir. földművelésügyi miniszter kedvezményes árú hússertéstenyészkocákat bocsát a gazdaközönség rendelkezésére. Ezekből az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara kerületére összesen 130 drb. esik és ezt a 130 drb.-ot Somogyvármegye kapja. kisgazdák kaphatják csak A kiosztás a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség és a Hússertéstenyésztők Országos Egyesületének közreműködésével történik. Csak törzskönyves tenyészetekből származó kocákat osztanak szét. Ezek 4 hónaposnál fiatalabbak és 8 hónaposnál idősebbek nem lehet TELEKY JÁNOS uri divatszabósága, szövetraktára Kaposvár, Fő utca 12. TOLÓDI EZÜST EVŐESZKÖZT ÉS dísztárgyakat, PONTOSAN JÁRÓ GrAt,gyönyörŰ ÉKSZERT ÉS JÓ SZEMÜVEGET CSaláGHYHAL SZOLIDÁRBAN ÉS NAGY VÁLASZTÉKBAN! KAPOSVÁR, KORONA U. I. A kiosztást legkésőbb 1942 november 30-ig kell befejezni. Részletesebb tájékoztatást a vármegyei gazd. fel FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ ügyelőség nyújt. Azok, akik ily kocákat kapnak, községenként együttesen kiállított írásbeli nyilatkozat alapján kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kocákat legalább két évig tenyésztésre használják. E két éven belül a kocákat eladni, vagy levágni csak a vármegyei m. kir. gazd. felügyelőség előzetes hozzájárulásával lehet. A kocák árát a tenyésztőktől való átvétel alkalmával az eladóval együtt állapítják meg az állat kora, súlya és az átvétel idejében érvényes árak alapján, 30 százalékos tenyészfelár hozzáadásával. A kiosztott tenyészkocák vételárából a földművelésügyi miniszter 30 százalékig terjedhető állami árkedvezményt nyújt. Eza kedvezmény azonban darabonként 90 pengőnél nem lehet több. A szállítás iránt a vármegyei gazdafelügyelőség intézkedik. A szállítási költségeket a földművelésügyi kormány viseli. Május hótől (péntektől) kezdődőleg, minden este 1 9 órától az 1 órai záróráig az ÉnErdélyi- borozóban ! énekelek. IÉ Kérem, hogy csak egyszer hallgasson meg! M BODOR A R I A | kititelésselvizsgázott dizőz. „Dicsértessék“ - kel köszöntöttek be a nagyváradi fényképnagyító ügynökök a falusi házakba az asszonyokhoz A kaposvári rendőrség leleplezése a nagyváradi fényképnagyító ügynökökről mindenütt a szenzáció erejével hatott. A Somogyi Újság cikkei nyomán tudomást vettek a nagyváradi ügynökök machinációiról azok is, akik megrendeléseket eszközöltek náluk. A híradás hatása alatt többen feljelentést tettek a rendőrségen és a csendőrségen az ügynökök ellen. Előadták, hogy „Dicsértessék“ -kel állítottak be hozzájuk jámbor képpel és ők abban a meggyőződésben voltak, hogy keresztény fényképészek jöttek hozzájuk üzletet csinálni. Egy másik helyen azzal hozakodott elő az illető, hogy hadirokkant, ott volt a felszabadulásnál, ahol megsebesült, most leszerelt és így igyekszik megkeresni a kenyerét. Hős katonának állította be magát. Egy harmadik helyen — panaszolták — egy halott férfiről akartak fényképet csináltatni a kegyeletteljes hozzátartozók, az ügynök kijelentette, hogy olyan fényképet fog csinálni nekik, hogy azt fogják hinni, hogy a halott él. Ahogy a dolgokat látjuk, a nagyváradi fényképnagyító ügynökök jóidőre nem fogják községeink lakóit ,,Dicsértessék“-kel köszönteni. Légoltalmi és tűzoltói szolgálatos leventéket a szaktanfolyamok hallgatásának idején mentesítik a kötelező heti foglalkozás alól Igen sok a leventeköteles ifjak közül a légoltalmi, illetőleg tűzoltói szolgálatos is. Ezeket a leventéket — minthogy a tanfolyamok tartama alatt meglehetősen igénybe vannak véve, a leventék országos parancsnoka mentesíti a kötelező leventefoglalkozáson való részvétel alól. Az idevágó rendeletek értelmében elsősorban a 16, 17 és 18. életévüket már betöltötteket kell igénybe venni. A 19. életévüket már betöltött, illetőleg a 16-ik életévüket még el nem ért leventéket csak az esetben lehet a légoltalmi és tűzoltói szolgálatra kiképezni,, ha a különleges légvédelmi munkaszolgálatosok szükséges létszámát a rendelkezésre álló többi korosztályból nem lehet megfelelően kiegészíteni.