Somogyi Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Kaposvár, Korona-trtc* 7. Telefon 5. (4 m­ellékáll.) ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 hóra 3­20 pengő. Pék­Utrion- Mati eladás: hétköznap 13 fillér, vasárnap 20 fillér. .■■■■—iiu —latinbiiiiww'F P­OLITIKAI HAPILA­P Felelős szerkesztő: SZŐLLŐSY FERENC aUUBWBIBBIiBiBl!lllilWIWHWWnilfll1illlllWWt>"i HIRDETÉS! ÁRAK: Hasáb mm-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben 15 fillér. Árverési hirdet­mény szavanként 15 fillér. Apróhirdetés szavanként hétköznap 12 fill. vastagon szedett szavak 24 fill, vasárnap szavanként 24 fillér. Rommel megmásította a déli szárny átkarolását Tovább folyik a drámai küzdelem Tuniszban — Rommel az északkeleti szárny védel­mire fekteti a fésúlyt — A keleti hadszíntéren nincsenek új harcok — A Dönitz of­­fenziva első hónapj­ainak eredménye: 900 ezer tonna ellenséges hálótér... Berlin. (MTI.) Német katonai­ kö­­s­zök a tunéziai helyzettel kapcsolato­san megjegyzik, hogy Rommel elhá­rító küzdelmének legnagyobb sike­rét abban kiéll megjelölni, hogy Gabes és Fox között sikerült elhárí­tani a tengelyerők déli szárnyának átkarolását. (MTI.) Berlin. (Internf.) Djebel-Abi­tól keletre a brit erők francia csapa­tokkal megerősítve, súlyos vesztesé­geket szenvedve, visszavonultak. Mára megindult a várt támadás Medjez-El-Bab vidékén is, de a né­met elhárítás súlyos veszteségeket okozott az angolszász erőknek. Ga­­bestől északra halogató harcok van­nak folyamiban. A nyolcadik brit hadsereg tagjai a gabesi öböl partja mentén igyekeznek tovább, elfoglal­va Meduja és Oudrow helységeket.­ Algírban úgy vélik, hogy Rommel főleg Északkelet-Tunézia védelmére törekszik. Kétségtelen, hogy a sike­res hadműveletek előfeltétele az, hogy a nyolcadik brit hadsereg egye­süljön Eisenhoover, amerikai had­­­­osztályaival és francia egységeivel, mind a mai napig nem következett be. A harcok súlypontja tegnap is El-Hamma és Gabes vidéke volt. Fennakadt az angolszászok fokozódó támadása az El-Guettar térségében is, ahol a német páncéltörő elhárítás 48, a légierő 23 brit harckocsit pusz­tított el. (MTI.) A KELETI HADSZÍNTÉR Berlin. (MTI.) A keleti hadszínté­ren a harcok ugyanazokon a terüle­teken folytak, mint az előző napok­ban. Feltűnő, hogy ezekben a har­cokban csupán helyi erők vettek részt, kétségtelen bizonyítékául an­nak, hogy a bolsevista hadvezetőség­­ nem volt abban a helyzetben, hogy az elszenvedett súlyos veszteségek utánpótlását időben biztosítsa. Ebben nemcsak a felázott és járhatatlan utak, de a német légierő is közremű­ködött, amely állandóan bombázza a felvonulási anyagszállításokat, ké­szenléti és gyülekezeti állásokat. Szökevények és foglyok vallomásá­ból megállapítható, hogy a szovjet utánpótlásnak általában harminc százaléka veszik el a német légierő tevékenysége folytán. Jóllehet, a szovjet vadászgépek sem pihennek, eredményük­ azonban a szovjet vesz­teséghez viszonyítva, elenyészően csekély. Német légierők csak tegnap 35 bolsevista gépet pusztítottak el. A kubani hídfőtől északra újból tá­madott a szovjet, ez a támadás azon-­­­ban húsz páncélkocsi kilövése után,­­ összeomlott. A támadás elhárításá­ban igen élénk szerepet vittek a né­­me zuhanóbombázók. Bjelgorodtól­ északra német gránátosok és utászok mélyen behatoltak egy ellenséges harccsoportba, amelyet sikerült szét­verniük. Vjazmától délnyugatra ugyancsak összeomlott a bolsevisták terü­letnyereségi kísérlete. A sűrű erdőségek által övezett német állá­sok meging­athatatlanok. Sztaraja- Russánál az előző napok súlyos vesz­teségei után a bolsevista hadvezető­­ség lemondott a további akcióról. Leningrádtól délre 9 szovjet harcko­csit pusztított el a német elhárítás, miközben két szovjet zászlóaljat be­kerítettek és megsemmisítettek. A távol északi vidéken a Murmann-vas­utat támadták a néme­t légierők, amelynek során két tehervonat el­pusztult. (MTI.) A BRIT VÉGZET­T SZÁMOKBAN Berlin. (MTI.) A német tengeré­­szetügyi minisztérium most tette közzé a búvárhajók és légierők által okozott ellenséges hajótérveszteség kimutatását. Eszerint március hó fo­lyamán 900 ezer tonna hajóteret pusztítottak el, szemben a múlt év márciusában elpusztult 650 ezer tonna hajótérrel. Az év első három hónapjában az angolszászok hajótér­­vesztesége eléri a 2 millió tonnát. Ezek a veszteségek oly óriási ará­nyúak, melyek máris éreztetik hatá­sukat a brit utánpótlási hajózásban. Tokió. (MTI.­ Hivatalosan jelentik, hogy a japán légierő a bengálai öbölben megtámadott egy 12 gőzös­éből álló brit hajókaravánt, amely a szurmai határon állomáso­"­i angol csapatoknak szállított utánpótlást. A 12 gőzösből ötöt süllyesztettek el, e. c.6 ezer tonna űrtartalommal. A támadás után öt japán gép nem tért vissza állomáshelyére. (MTI.)­ ­ KÜLFÖLD HÍREI Berlin. (Stefani.) Garibaldi tábor­nok, a nyolcadik olasz hadsereg pa­rancsnoka, a keleti hadszíntérről Berlinbe érkezett. A tábornokot a berlini pályaudvaron Alfieri olasz nagykövettel az élén az olasz követ­ség tagjai és német katonai küldött­ség fogadták. (MTI.) Amszterdam. (MTI.) A brit hír­­szolgálati irodák jelentései szerint, Eden angol külügyminiszter egy ot­tawai sajtóértekezleten nem nyilat­kozott a háború utáni rendezések és a légitér fölényére vonatkozó kérdé­sekre. Eden kijelentette, hogy e kér­dések annyira bonyolultak, hogy egyelőre nem lehet velük komolyan foglalkozni. (MTI.) Mezőgazdaságunk a tervgazdálkodásban írta: dr Szilágyi Ernő m. hír. pénzügyi államtitkár (I.) A gazdatársadalom, a magyar nemzet gerince, tudatában van an­nak, hogy az ország helytállása és jobb jövője elsősorban az ő kezében van letéve. A most folyó harc min­den elképzelést meghaladó erőfeszí­tést kíván mindannyiunktól és így a magyar gazdától is. A földtulajdon nemcsak jogot jelent a tulajdonos részére, hanem különösen most, amikor belső és külső arcvonalunk sorsa egyaránt a mezőgazdasági termeléstől függ, a jogok mellett elő­térbe lépnek a földdel kapcsolatos azok a kötelességek, amelyek teljesí­tését mindenáron biztosítani kell. Ez a körülmény elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy az állam a mezőgazdaság terén is biztosítsa tervszerűségét. A belső nyugalom legfontosabb biztosítéka a polgári lakosság kielégítő ellátása, a győze­lem pedig rosszul táplált, rosszul el­látott hadsereggel nem vívható ki. De a hadsereg felszerelését is a me­zőgazdaságnak kell jórészt előterem­teni. Jelentékeny részben teremti meg mezőgazdasági kivitelünk an­nak az árucserének a lehetőségét, amely számunkra fegyvert és fegy­ver gyártására alkalmas termelő eszközöket eredményez. Hazánkban már békeévekben is történtek úttörő kísérletek arra néz­ve, hogy a kormányzat a mezőgaz­dasági termelés egyik vagy másik ágának jövedelmezőségét, mezőgaz­daságunk és egyben az egész magyar­ társadalom jólétének biztosítása ér­dekében különféle intézkedések életbeléptetésével befolyásolja. Ezt a célt kívánta elérni a kormányzat az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930:XXII. tc. életbeléptetésé­vel. Az 1914—18-as világháború után dúló gazdasági válság ugyanis sú­lyos következményekkel járt az or­szág egyik legfontosabb termelőága, a mezőgazdaságra is. Az a veszély fenyegetett — hogy különösen a ga­bonatermelés terén — a föld jöve­delmezősége teljesen megszűnik. Ez a veszély minden környező államban fennforgott, de hazánkban, ahol tu­laj­donképpen minden termelőágnak szinte életfeltétele a fogyasztóképes mezőgazdaság, különösen nagyjelen­tőségű volt. A válságba jutott mezőgazdaságot minde­n állam igyekezett megs­egyí­teni. Súlyosbítja a magyar mezőgazda­ság helyzetét, hogy a közös vámterü­let megszűnésével Magyarország el­vesztette azt a piacot, amely a vám­védelem érvényesülése mellett biz­tosította mezőgazdasági termé­nyeink elhelyezését. Magyarország már csak ugyanolyan feltételekkel jelenhetett meg, mint bármely más mezőgazdasági termékeket exportáló állam. Az ország helyzetében bekö­vetkezett ez a változás maga után vonta, hogy a mezőgazdasági terme­lésnek értékét a világpiac szabta meg és hogy a mezőgazdasági terme­lésben az exportpiacokon kialakult világverseny által okozott nehézsé­geket enyhíteni nem lehetett a vá­mok­ felemelésével. A gabonaterme­lés jövedelmezőségének biztosítá­sa érdekében a fenti helyzet tehát arra késztette a kormányt, hogy a védővámok hatás­át gabonatermelé­sünk részére az egyes gabonanemű­ek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930:XXII. tc. éb­ebeléptetése útján azzal bizttosít­­sa, hogy a rendszeresített gabona­je­gyek árából létesült alap terhére juttassa a mezőgazdaságot ahhoz az összeghez, amelyben a kormány a mezőgazdasági termelés rentabilitá­sa érdekében a mezőgazdaságot része­síteni kívánta. Ugyancsak az állam irányító tevé­kenységének kifejtését jelentették a fűszerpaprika, a tej, a sertés és sertéstermékek termelése és értéke­sítésére vonatkozóan életbe léptetett intézkedések. Ezekben az intézkedésekben már jelentkezik ugyan a tervszerűség, de nem szintetikus formában, a nemzet egyetemes gazdasági érdekében, ha­nem csak­ esetenként fellépő reszé- M­A: tizen a front, tizen az otthon

Next