Somogyi Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Kaposvár, Korona-trtc* 7. Telefon 5. (4 mellékáll.) ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 hóra 320 pengő. PékUtrion- Mati eladás: hétköznap 13 fillér, vasárnap 20 fillér. .■■■■—iiu —latinbiiiiww'F POLITIKAI HAPILAP Felelős szerkesztő: SZŐLLŐSY FERENC aUUBWBIBBIiBiBl!lllilWIWHWWnilfll1illlllWWt>"i HIRDETÉS! ÁRAK: Hasáb mm-enként hird. oldalon 10, szövegrészben 15 fillér. Árverési hirdetmény szavanként 15 fillér. Apróhirdetés szavanként hétköznap 12 fill. vastagon szedett szavak 24 fill, vasárnap szavanként 24 fillér. Rommel megmásította a déli szárny átkarolását Tovább folyik a drámai küzdelem Tuniszban — Rommel az északkeleti szárny védelmire fekteti a fésúlyt — A keleti hadszíntéren nincsenek új harcok — A Dönitz offenziva első hónapjainak eredménye: 900 ezer tonna ellenséges hálótér... Berlin. (MTI.) Német katonai köszök a tunéziai helyzettel kapcsolatosan megjegyzik, hogy Rommel elhárító küzdelmének legnagyobb sikerét abban kiéll megjelölni, hogy Gabes és Fox között sikerült elhárítani a tengelyerők déli szárnyának átkarolását. (MTI.) Berlin. (Internf.) Djebel-Abitól keletre a brit erők francia csapatokkal megerősítve, súlyos veszteségeket szenvedve, visszavonultak. Mára megindult a várt támadás Medjez-El-Bab vidékén is, de a német elhárítás súlyos veszteségeket okozott az angolszász erőknek. Gabestől északra halogató harcok vannak folyamiban. A nyolcadik brit hadsereg tagjai a gabesi öböl partja mentén igyekeznek tovább, elfoglalva Meduja és Oudrow helységeket. Algírban úgy vélik, hogy Rommel főleg Északkelet-Tunézia védelmére törekszik. Kétségtelen, hogy a sikeres hadműveletek előfeltétele az, hogy a nyolcadik brit hadsereg egyesüljön Eisenhoover, amerikai hadosztályaival és francia egységeivel, mind a mai napig nem következett be. A harcok súlypontja tegnap is El-Hamma és Gabes vidéke volt. Fennakadt az angolszászok fokozódó támadása az El-Guettar térségében is, ahol a német páncéltörő elhárítás 48, a légierő 23 brit harckocsit pusztított el. (MTI.) A KELETI HADSZÍNTÉR Berlin. (MTI.) A keleti hadszíntéren a harcok ugyanazokon a területeken folytak, mint az előző napokban. Feltűnő, hogy ezekben a harcokban csupán helyi erők vettek részt, kétségtelen bizonyítékául annak, hogy a bolsevista hadvezetőség nem volt abban a helyzetben, hogy az elszenvedett súlyos veszteségek utánpótlását időben biztosítsa. Ebben nemcsak a felázott és járhatatlan utak, de a német légierő is közreműködött, amely állandóan bombázza a felvonulási anyagszállításokat, készenléti és gyülekezeti állásokat. Szökevények és foglyok vallomásából megállapítható, hogy a szovjet utánpótlásnak általában harminc százaléka veszik el a német légierő tevékenysége folytán. Jóllehet, a szovjet vadászgépek sem pihennek, eredményük azonban a szovjet veszteséghez viszonyítva, elenyészően csekély. Német légierők csak tegnap 35 bolsevista gépet pusztítottak el. A kubani hídfőtől északra újból támadott a szovjet, ez a támadás azon-ban húsz páncélkocsi kilövése után, összeomlott. A támadás elhárításában igen élénk szerepet vittek a néme zuhanóbombázók. Bjelgorodtól északra német gránátosok és utászok mélyen behatoltak egy ellenséges harccsoportba, amelyet sikerült szétverniük. Vjazmától délnyugatra ugyancsak összeomlott a bolsevisták területnyereségi kísérlete. A sűrű erdőségek által övezett német állások megingathatatlanok. Sztaraja- Russánál az előző napok súlyos veszteségei után a bolsevista hadvezetőség lemondott a további akcióról. Leningrádtól délre 9 szovjet harckocsit pusztított el a német elhárítás, miközben két szovjet zászlóaljat bekerítettek és megsemmisítettek. A távol északi vidéken a Murmann-vasutat támadták a német légierők, amelynek során két tehervonat elpusztult. (MTI.) A BRIT VÉGZETT SZÁMOKBAN Berlin. (MTI.) A német tengerészetügyi minisztérium most tette közzé a búvárhajók és légierők által okozott ellenséges hajótérveszteség kimutatását. Eszerint március hó folyamán 900 ezer tonna hajóteret pusztítottak el, szemben a múlt év márciusában elpusztult 650 ezer tonna hajótérrel. Az év első három hónapjában az angolszászok hajótérvesztesége eléri a 2 millió tonnát. Ezek a veszteségek oly óriási arányúak, melyek máris éreztetik hatásukat a brit utánpótlási hajózásban. Tokió. (MTI. Hivatalosan jelentik, hogy a japán légierő a bengálai öbölben megtámadott egy 12 gőzöséből álló brit hajókaravánt, amely a szurmai határon állomáso"i angol csapatoknak szállított utánpótlást. A 12 gőzösből ötöt süllyesztettek el, e. c.6 ezer tonna űrtartalommal. A támadás után öt japán gép nem tért vissza állomáshelyére. (MTI.) KÜLFÖLD HÍREI Berlin. (Stefani.) Garibaldi tábornok, a nyolcadik olasz hadsereg parancsnoka, a keleti hadszíntérről Berlinbe érkezett. A tábornokot a berlini pályaudvaron Alfieri olasz nagykövettel az élén az olasz követség tagjai és német katonai küldöttség fogadták. (MTI.) Amszterdam. (MTI.) A brit hírszolgálati irodák jelentései szerint, Eden angol külügyminiszter egy ottawai sajtóértekezleten nem nyilatkozott a háború utáni rendezések és a légitér fölényére vonatkozó kérdésekre. Eden kijelentette, hogy e kérdések annyira bonyolultak, hogy egyelőre nem lehet velük komolyan foglalkozni. (MTI.) Mezőgazdaságunk a tervgazdálkodásban írta: dr Szilágyi Ernő m. hír. pénzügyi államtitkár (I.) A gazdatársadalom, a magyar nemzet gerince, tudatában van annak, hogy az ország helytállása és jobb jövője elsősorban az ő kezében van letéve. A most folyó harc minden elképzelést meghaladó erőfeszítést kíván mindannyiunktól és így a magyar gazdától is. A földtulajdon nemcsak jogot jelent a tulajdonos részére, hanem különösen most, amikor belső és külső arcvonalunk sorsa egyaránt a mezőgazdasági termeléstől függ, a jogok mellett előtérbe lépnek a földdel kapcsolatos azok a kötelességek, amelyek teljesítését mindenáron biztosítani kell. Ez a körülmény elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy az állam a mezőgazdaság terén is biztosítsa tervszerűségét. A belső nyugalom legfontosabb biztosítéka a polgári lakosság kielégítő ellátása, a győzelem pedig rosszul táplált, rosszul ellátott hadsereggel nem vívható ki. De a hadsereg felszerelését is a mezőgazdaságnak kell jórészt előteremteni. Jelentékeny részben teremti meg mezőgazdasági kivitelünk annak az árucserének a lehetőségét, amely számunkra fegyvert és fegyver gyártására alkalmas termelő eszközöket eredményez. Hazánkban már békeévekben is történtek úttörő kísérletek arra nézve, hogy a kormányzat a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik ágának jövedelmezőségét, mezőgazdaságunk és egyben az egész magyar társadalom jólétének biztosítása érdekében különféle intézkedések életbeléptetésével befolyásolja. Ezt a célt kívánta elérni a kormányzat az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930:XXII. tc. életbeléptetésével. Az 1914—18-as világháború után dúló gazdasági válság ugyanis súlyos következményekkel járt az ország egyik legfontosabb termelőága, a mezőgazdaságra is. Az a veszély fenyegetett — hogy különösen a gabonatermelés terén — a föld jövedelmezősége teljesen megszűnik. Ez a veszély minden környező államban fennforgott, de hazánkban, ahol tulajdonképpen minden termelőágnak szinte életfeltétele a fogyasztóképes mezőgazdaság, különösen nagyjelentőségű volt. A válságba jutott mezőgazdaságot minden állam igyekezett megsegyíteni. Súlyosbítja a magyar mezőgazdaság helyzetét, hogy a közös vámterület megszűnésével Magyarország elvesztette azt a piacot, amely a vámvédelem érvényesülése mellett biztosította mezőgazdasági terményeink elhelyezését. Magyarország már csak ugyanolyan feltételekkel jelenhetett meg, mint bármely más mezőgazdasági termékeket exportáló állam. Az ország helyzetében bekövetkezett ez a változás maga után vonta, hogy a mezőgazdasági termelésnek értékét a világpiac szabta meg és hogy a mezőgazdasági termelésben az exportpiacokon kialakult világverseny által okozott nehézségeket enyhíteni nem lehetett a vámok felemelésével. A gabonatermelés jövedelmezőségének biztosítása érdekében a fenti helyzet tehát arra késztette a kormányt, hogy a védővámok hatását gabonatermelésünk részére az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930:XXII. tc. ébebeléptetése útján azzal bizttosítsa, hogy a rendszeresített gabonajegyek árából létesült alap terhére juttassa a mezőgazdaságot ahhoz az összeghez, amelyben a kormány a mezőgazdasági termelés rentabilitása érdekében a mezőgazdaságot részesíteni kívánta. Ugyancsak az állam irányító tevékenységének kifejtését jelentették a fűszerpaprika, a tej, a sertés és sertéstermékek termelése és értékesítésére vonatkozóan életbe léptetett intézkedések. Ezekben az intézkedésekben már jelentkezik ugyan a tervszerűség, de nem szintetikus formában, a nemzet egyetemes gazdasági érdekében, hanem csak esetenként fellépő reszé- MA: tizen a front, tizen az otthon