Somogyi Ujság, 1943. június (25. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-12 / 132. szám
Negyven gépes szövőüzemre kértek területet a várostól A Doberdótól Késmárkon és Aachenen át az Első Kaposvári Textilipari üzemig Kaposvár polgármesteri hivatalához kérelem érkezett Szabó János, mint az Első Kaposvári Textilipar főnöke részéről arra, hogy üzemi terjeszkedés céljaira területet engedjen át részére a város. Tekintetel arra, hogy a Graumann és a Hegyi Jenő-féle kaposvári cégek mellett rövid időn belül ez a harmadik kaposvári önálló ipari vállalkozási cég, amely a háborús nehézségek ellenére is izmosodik és terjeszkedik, érdekesnek találtuk, az eddig ismeretlen cég útját felkutatni, mert véleményünk szerint Szabó János cégét egyrészt eddig nagyon kevesen ismerték Kaposvárott, másrészt: a városfejlődés egyik legfontosabb alapja, amint azt a magyar városok történelmi fejlődése is mutatja, az iparosodás, a széles népötegeket foglalkoztató és vállalkozó tőke! Igaz, Kaposvár városias jellegét elsősorban a kereskedői és tisztviselői társadalmi réteg adta meg a múltban, de a nagyvárosias jelleg jövő útja a közép- és nagyipari vállalkozások lesznek. Kaposvár pedig fekvése, vasúti összeköttetése és más adottságai révén erre praedesztinálva van... Ezek a gondolatok vezettek el bennünket Szabó János szövőüzemébe. A Horthy-park és a polgári fiúiskola után, szemben a Turul sportpályával, a régi városi kislakásoknál semmi sem mutatja kívülről, hogy odabent, pontosan egy év óta, 1942 júniusa óta szövőgépek kattognak, mert hiszen a zaj nem szűrődik ki az utcára... Szabó János fogad bennünket, fehér munkaköpenyben. Bal szemén fekete kötés. Félszemére vak, mégis művésze a rajznak, amelyek ott díszlenek crepdechine, lavabb női kosztüm és férfi inganyagain... — Kaposvárig bizony hosszú volt az út, — kezdi beszélgetésünket Szabó János... Szemben ülünk egymással. Folyik a szó, miközben nyílik és megint nyílik az ajtó. A műhelyből jönnek, mert bizony a 12 gépes üzemnek „Szabó úr“ a lelke ... Szabó műszövő sorsa — tipikusan magyar sors. A tolnai Kocsoláról vonult be 1914- ben a 17-esekhez Fehérvárra és 1917 nyarán Doberdó mögött, a Valonavölgyben, egy pokoli pergőtűzben kilőtték a balszemét. Mint hadirokkant került félszemével a késmárki szövőiskolába, innen színjeles képesítéssel Aachenbe ment a legnagyobb németországi szövő főiskolára. — Aachenben 49 posztógyár van és ezt az iskolát — mondja — a világ első ily irányú főiskolájának mondják, mégis a késmárki középfokú iskola univerzálisabb képesítést adott. — Aachen után hosszú az út.• Itthon a Fésüsfonó, a gőgri Richárdgyár, a Lenfonó, csipke-, szőnyeg- és pamutfonó, a Jutagyár, Filtexművek, a Hungária Jacquard Selyemszőr-gyár és a Linum Taussig-gyár voltak Szabó János munkahelyei, tele tapasztalatokkal, sok-sok tervezéssel, rajzzal, mintákkal és felismeréssel. Szabó János közben Győrben kétéves iskolán kívüli tanfolyam keretében osztályozásos képesítéssel tanította a magyar fiatalokat, majd Budapesten az állami textilipari iskola Jacquard tanfolyamán oktatott, tanított úgy, hogy egypár lelkes kartársával együtt 15 év alatt több mint 500 magyar munkást vezettek be a szövés komplikált és nehéz tudományába, rajzoktatás, mintatervezés és sok más mellékág érdekes területére. Szabó Jánost 1941-ben az iparügyi minisztérium hívta fel, hogy önállósítsa magát és törekvő, dicséretes múltjára való tekintettel rendezzen be saját üzemet. Az önállósítás lázas keresgélése közben egy volt kaposvári barátja ajánlotta neki Kaposvárt. Siposs Kálmán városi gazdasági tanácsos a legnagyobb jóindulattal és számos kedvezménnyel biztosította Szabó János kaposvári letelepedését, úgyhogy 1942 júniusában a régi városi kislakásokban megindult a 12 szövőgép. A zakatoló gépek Szabó János 37 fokozatú, árnyékolású mintáinak adnak életet, jóllehet az aacheni főiskolán csak 4—5 fokozatot tanítanak. A munka reggel 6- kor indul és este 8-kor ér véget. Két turnusban dolgoznak a munkások, akik a munkaidő második felében elméleti oktatást kapnak főnöküktől. Így érkezett el a törhetetlen akarat, tudásszomj és jószándék ahhoz az állomáshoz, ahol most tart, hogy a 12 gépes üzemből rövidesen 40 gépes üzem lesz, feltéve, ha megfelelő területet kap Szabó János — a további terjeszkedés lehetőségével.. Mert ha végetér a háború, Szabó János damaszt-, ágy- és asztalneműeket akar gyártani. Szövetet, ruhát Vörös József RAKTÁROMON TARTOK. Herendi kályhásmester, Kaposvár, Erzsébet-ut 12—14. Porcellángyár Rt. és egyéb elsőrangú márkás gyártmányú cserépkályhákat. Cserépkályhák átrakását, bármely tüzelési rendszerre, valamint vaskályhák samottozását vállalom, helyben és vidéken. Fazekas szabótól Fő utca 33. Telefonj 17 1943. június 12. A margitszigeti rádiumos fürdők gyógyítják legjobban a nehezen gyógyuló harctéri sérüléseket Sokan vagyunk, akiknek az utazás a legnagyobb gyönyörűség. Útra kelünk, mert életünk egyhangúsága, gondjaink sokasága közepette álmainkban feltűnik egy mesevilág, ahol zöldebb a fű, kékebb a tenger, különösebbek a felhőalakulatok az égen, ragyogóbbak a csillagok, magasabbak a hegyek, jobbak az emberek. Fáradságot nem kímélve keressük az álomvilágot és ... mert hiszen a földön élünk ... soha megg nem találjuk. Mégsem veszítjük el ambíciónkat, mert éppen ennek a szépnek jónak a keresése szerzi meg számunkra a legnagyobb örömöt. Maeterlincknek legszebb regényében elindul két kis gyermek, hogy megkeresse a boldogság kékmadarát, vándorolnak mindenfelé a nagy rocsvilágban és mikor hazajutnak, otthon a kalitkában dalol a boldogság kékmadara. A székesfővárosi gyógy- és üdülőhelyi bizottság által rendezett rheumatanfolyamon részt vettem és a margitszigeti Palatínus gyógyszállóban helyeztek el. Késő este érkeztem a szállodába, az elsötétítés miatt keveset láttam a szigetből. Másnap kora reggel a ragyogó napfény kicsalt a szobám erkélyére és szemem elé tárult az álmaimban annyiszor látott mesevilág. Aranyosan csillogó pávák, ragyogó színben pompázó császárfácánok kapirgálnak, szelíd őzikék legelésznek a szálló előtti gyepen, rigó- és fülemilefüttytől hangos fák közül hódító rózsaillatot hoz felérni a szél. Egyik oldalon a reggeli ködbe burkolt budai hegyek, másik oldalon a lomha Duna. Ezt a képet kerestem mindenütt sok-sok utazásom, barangolásom alatt és megtaláltam idehaza a boldogság kék madarát. De hirtelen ráeszmélek, hogy 1943- at ír a kalendárium, hogy a világ minden részén dörögnek a fegyverek, robbannak a repülők bombái, botra, mankóra támaszkodó honvédek sántikálnak a gyógyfürdő felé, halkan suhanó vöröskeresztes autókról hordágyakon katonákat emelnek le. Átmegyek a gyógyfürdőbe, ahol dir Groó Béla főorvos, az országos hírű balneológus elmagyarázza, hogy a margitszigeti gyógyforrások amúgy is radioaktivitásban gazdag vizének rádiumemanációját dr Imreh Lajos professzor találmányával 8000 Mache-egységre tudják felerősíteni s e gyógyfürdőkkel csodálatos gyógyulási eredményeket érnek el a nehezezen gyógyuló embereknél. A téli háborúban sok volt a súlyos fagyás, lábsérülés és a sebek eddig csak hosszú hónapokig elhúzódó kezelés után gyógyultak. Most átlag 10 fürdő után gyógyultan bocsátják el a sebesülteket. Nagyfontosságú ez a körülmény hős honvédeink munkaképességének gyors helyreállítása szempontjából, de sokat jelent az anyaggazdálkodás terén is, mert rengeteg kötszert takarítanak meg. A természetes és felerősített rádiumemanációs vizek hatását egész pontosan még nem ismerik, de állatkísérletekkel már bebizonyították, hogy sokoldalú ingerforrást kapunk az ingerterápiához. A sejteket különleges reakciókra kényszeríti, a fehérvérsejtek és a csontvelő különösen és gyorsan reagálnak és az allergiás betegségeknél deszenzibilálólag hatnak, értágító hatásuk van és szabályozza a belső elválasztó mirigyek működését. A margitszigeti gyógyfürdőknek annál is erősebb a hatásuk, mert sok természetese szénsavat tartalmaznak, melyek a rádiumhatást fokozzák. A rádiumemanáció részben a bőrön át szívódik fel, részben belégzés útján kerül a szervezetbe, de ivókúrával is sokat lehet bevinni. A fürdő hőfoka 34—37 C fok, tartalma 12—15 perc. A fürdő után nem törülközik meg a beteg, csak lazán ráterítve a lepedőt, egy órát pihen. Izzadnia nem kell. A fürdés után nemengedik le a vizet, mert a levegő gyorsan felveszi az emanációt és így a kádban maradó több, mint 100.000 Mache-egységet tartalmazó vízből értékes tömeg kerül a kabin levegőjébe, melyet a beteg inhalál és így még jobban besugároztatjuk a szervezetét. 100 Mache-egységű fürdővel kezdik, melyet lassanként 800 pro liter erősségűre fokoznak fel. Legjobb hetenként 2, legfeljebb 4 fürdő, különben erős reakciót vált ki és abba kell hagyni a kúrát. Inhalációs kezelésnél nagyon felerősített rádiumegységű vizet porlasztanak, melyet 1—2 óráig zárt helyiségben lélegeznek be. Az emanációnak, mint gáznak, könnyű a felszívódása a gyomorban és bélben, tehát igen alkalmas ivókúrára. Mindig evés közben kell 8000, sőt Hévízfürdőn 25.000 Mache-egységűre felerősített vizet inni, mert így lassabb a felszívódás, mint üres gyomorból és hatása tovább tart. A felerősítet rádiumfürdőknek elsősorban köszvénynél, idült izületi és rheumás megbetegedéseknél van kiváló hatása, ideggyulladások (neuralgiák, ischiás, neuritisek) szépen reagálnak. Az ú.n kopási, öregségi megbetegedéseknél direkt megifjító hatást lehet tapasztalni. Szívizomgyengeségnél az utóbbi időkben tettett kísérleteket kiváló eredménnyel, nagyon szépen gyógyulnak, illetve enyhülnek az anginás rohamok is. Ha tekintetbe vesszük, hogy Európa legerősebb rádiumos vizei: Kremnach 158, Gastrin 168, Joachimstenau 450—1200 Mache-egységnek, míg a margitszigeti gyógyfürdőknek 8000 Mache-egységűre felerősíthető vize van, nem csodálkozhatunk, hogy a háborút megelőző években már a világ minden részéről, legnagyobb számban azonban Angliából és az angol domíniumokból zarándokoltak gyógyulást keresők ebbe a földi paradicsomba. Dr Groó Béla főorvos érdekes magyarázata után mintegy varázsszóra megcsendült a Boldog Margit kápolna reggeli misére hívó harangszava. Talán e szívünkhöz legközelebb álló szentéletű királyleány szelleme lebeg a tündérsziget felett, hogy gyógyulást hozzon sebesült hős magyar fiainknak. Dr Balázs Győző. Angóragyapjas csomósat is, minden mennyiségben, a legmagasabb éren veszek. SÁGI JÓZSEFNÉ, Kossuth Lajosutca 15. szám,kötőüzem Külpolitikai pontos, megbízható és gyors tájékoztatásáról nevezetes a Somogyi Újság. Ez ez általános, elismerő vélemény ! Kérdezzen meg csak bárkit !