Somogyi Ujság, 1944. január (26. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-22 / 17. szám

1944. január 22. KMMEHI&KI A mi értékeink: Egy volt kaposvári szűcsmester karrierje Helsinkiben A napokban több budapesti napilap rövid kishírben közölte, hogy Kelemen Sándor székely szücsmester, a Helsinki „Transilván“ szőrmeszalon tulajdonosa, házaságot kötött Kaija Niemien úrhölggyel és az esküvőn a helsinki magyar kolónia teljes egészében megjelent Ezzel kapcsolatban érdemes elgondolkozni a magyar faj ipari és kereskedelmi alkalmas vagy alkalmatlan voltán. Kelemen Sándor 1920-ban került Kaposvárra, mint Erdélyből kiutasított magyar. Kelemen Mihály akkori rendőrfőtörzsőrmester közbeni járására vette fel Zsadonyi Imre szücsmester a fiatal munkást, aki a háborúmiatt még a tanonci idejét sem töltötte ki, mert katonakötelezettsége miatt engedték el a hiányzó félesztendejét. Az összeomlás után egy évig gyakorolta magát az iparban Déri Lajos kolozsvári és a Martonffy testvérek marosvásárhelyi jósnevű szücsmestereknél. Csöndes, halkszavú munkás volt Inkább emberi magatartása és Zsadonyi Imre fajsszeretete volt az ok, hogy Zsadonyi megtartotta munkájának, sőt később László öccsét is alkalmazta. A szorgalom, a jóízlés három év alatt olyan jóképességű iparossá tette Kelemen Sándort, hogy Zsadonyi Imrének az üzlete legyengültével Kelemen Sándor öccse után Hollandiába ment. Hollandiában a két testvér két év alatt kis vagyonikét szereztek, melyből Kaposváron üzletet, majd a következő évben már Zalaegerszegen fióküzletet nyitottak, melyet az ifjabb László vezetett. Különössége városunknak, hogy az az iparos, aki ipari kultúráját éppen városunkban szerezte, itt tönkre ment annyira, hogy perlavinák szakadtak a nyakába és képtelen volt idegenben szerzett vagyonkájából elhagyni a várost. Öccsének főnöke Helsinkiből előlegezte az útiköltséget. Hét esztendeje, hogy elhagyta városunkat s már Helsinkiben újból első vonalbeli üzeme van tizennyolc munkással és finn kitüntetése a háborús magatartásáért. Az a gondolat merül fel az elmondottakkal kapcsolatban, hogy igenis szükség van nemcsak városunkban, hanem az egész fajtánkban fölébreszteni az önbecsülést. Ma feltűnő jelenség, hogy ha keresztény, magyar iparossal, vagy kereskedődel vagyunk elégületlenek, úgy feltétlenül általánosítunk. Szinte pusztítjuk magunkban a fajtánk értékelését. Minden kaposvári régi keresztény kereskedő és iparos tudja, hogy soha annyi szemrehányást nem kaptunk a fogyasztóközönségtől, mint az átállítás óta. Megfelelő cérna vagy festék hiányában kereszténységem, és magyarságom az oka, ha nem tudom kellően kiszolgálni megrendelőimet. —• Ha békében is így bántanak kereszténységem miatt, talán már zsidó vallásra tértem volna, — mondottaegy, alegnehezebb időben, 1931— 32-ben önállósult kereskedő keserű humorral. A nagyközönség most fogyasztásra lendült, nagyobb fogyasztása mellett kevesebb az áru és kevesebb az ipari munkaerő. Mindez nem a viszonyok, hanem a keresztény kereskedő és keresztény iparos hibája. S ha már torkig nyelt a szegény iparos, vagy kereskedő és az üzleti életben kötelező udvariasságból kitör az emberi önérzete, akkor modortalan és alkalmatlan az iparra és a kereskedéseimre. Azt nem veszik zokon, ha a nem keresztény esetleg modortalan. Egy ilyen érdekes esetem volt. Két hetet késtem egy gyermekbunda szállítással és a vidéki magyar úr kikelten és egyetemlegesen korholta a keresztény ipart és kereskedelmet, mert sorozatosan érték aznap a sérelmek, vagyis semmit sem kapott meg, amiért jött. A zseblámpaelemtől kezdve a kisbundáig. Ahogy elmondta mondanivalóját, egy bonyhádi s egy kaposi zsidó üzletember jelenlétében ajánlottam, hogy ugyanezen a hangon beszéljen a zsidókról egy zsidó üzletben és iparosnál s meg fog győződni arról, hogy mi keresztények is vagyunk olyan udvariasak, mint a zsidók. Ajánlottam is cégeket s jóhírűeket. Megemlítettem azt is, hogy én a májusban körlevél és előleg nélkül vállalt bundát kiadtam felár nélkül becsülettel. S feladtam a gyermekbundát utánvét nélkül és türelmesen várom, hogy Ön mint vevő, elejét tesz-e pontosan kötelességének. . — ii i — ——, ELEGÁNS RUHÁT KOVÁCSTÓL Kaposvár, Kossuth Lajos-u. 2. ...................~ .• SZÖVETRAKTÁR! ■■■wgg^iiwwnwirrrwwwr)! m? smnmim mu '’■■»■■■«■■»«■b. 11 wjjii««wiii»»MMarwwiTiriF»' iiiMiMiifHiiBiTinnT'iiiiTi'wwiwiii^isgMMaMKa Autók és motorkerékpárok javítását gyorsan eszközli a METAllO autójavító üzem Akkumulátorok és villamos berendezések javítása. — Alkatrészek raktára Kaposvár, Kossuth Lajos utca, 11. szám, TEL: 664 NŐI, LEÁNYKA ballon, átmeneti és télikabátok paplanok és függönyök Dunántúli Divatkereskedelmi Rt Kaposvár, Morona utca 2. sz. TELEFONSZÁM: 963. Komikus, hogy nem is volt a haragos úrnál elég pénz s ha történetesen a kezébe nyomom a bundát, akkor „legközelebb bejön“ a bundáért. A valóság az, hogy a haragos vevőm semmit sem kapott a városban, mégis elköltötte a pénzét, kisebb-nagyob csomagokat tett be hozzám vonatindulásig ... Mindez eszembe jut Kelemen Sándor örvendetes Helsinki sikerének olvasásaikor és amikor ezen a jóleső magyar iparossikeren merengek, nem állhatom meg, hogy szót emeljek a keresztény magyar iparosság és kereskedelem mellett, amely némán tűri a sok vádat, sőt mosolyogni is bír rajta. Meggyes Ferenc. ehulljon a fó... Engedd megszületni a fehér hólepelt, a föld torz arcát takard el végre, melyet az emberállat véres fogával rőt cafatokra marta, rágta, tépte. Takard el, kérlek, e fájó nyilt sebeket. Csak átkokat tudnak szórni szerteszét, mért van gúzsba kötve két erős karja, mért alkotód így Uram a földtekét ? ! Hadd rázná le e pusztító férgeket, melyek évezrek óta élősködnek rajt, vagy talán a nyíló tavasztól reméled, korhadó tölgyünk ,hátha új ágat hajt!! • Pár szál gyöngyvirágért ne várjunk tavaszt s a meglévőket ne óvjuk a téltől... Hulljon csak a fehér szűztiszta téli hó s mentse meg a földet az emberi kéztől! 5 TEMESI LAJOS. LIKŐRT ... RUMOT REMLINGER likőrgyárból Kaposvár, 44-es ezred utca 13 Levelet írt külföldről a Turul Jótékony Asztaltársaság nevelt fia ••• A kaposvári karitatív egsületek sorában szép helyet foglal el a Turul Jótékony Asztaltársaság, melynek tagjai szerényen, de annál tevékenyebben és eredményesebben veszik ki részüket a szociális megsegítésekből és különböző karitatív akciókból. Különösen szép példát mutatott az Asztaltársaság néhány évvel ezelőtt, amikor örökbe fogadott egy teljesen árva fiút, Szabó Ferencet azzal a kötelezettséggel, hogy azt felneveli, taníttatja és kenyeret ad a kezébe. Az Asztaltársaság gondoskodó szárnyai alól az elmúlt évben került ki a gondozott árva, aki időközben külföldre került és innen írt az elmúlt napokban meghatólevelet az Asztaltársaságnak. A levelet az Asztaltársaság legutóbbi választmányi gyűlése keretében ismertették. A levélben Szabó Ferenc megható szavakkal emlékezik vissza azokra az évekre, amikor őt még az Asztaltársaság szerető gondoskodása vette körül. — Csak most tudom, — írja levelében, amikor hazámtól távtól kerültem, értékelni azt a sok-sok szeretetet, pártfogást, gondoskodást, amelyek révén engem az élet szárnyaira bocsátottak. Ha akkor nincs, ki védelmébe vegyen, talán ma nem is vagyok a dolgozó, a becsületesen építők sorában. Levele további során, amit éppen karácsonykor írt, amikor minden évben az Asztaltársaság kiosztja gondozottjai között a szeretet ajándékai, arról ír kedvesen, hogy a tavalyi Karácsony ünnepén még ő is ott állt a várakozók között. Távolból köszönetet és hálát mond az Asztaltársaság minden tagjának és munkájukra Isten áldását kéri. A levelet a választmány örömmel vette tudomásul, azzal a meggyőződéssel, hogy a sok fáradozás, áldozat nem volt hiábavaló.