Somogyi Ujság, 1944. szeptember (26. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-26 / 218. szám

2 Nagybajomban és Nemesviden bérmált Mindszenty József megyéspüspök Szeptember 23-én, szombaton érte­kezett­ meg Nagybajomba Mind­­szenty József megyéspüspök, dr Bar­tos Pál kanonok főesperessel és dr Lékay László püspöki titkárral, hogy somogymegyei bérmaútja során a községben kiossza a bérmálás szent­ségét. A megyés főpásztor fogadásá­ra — aki ott tartózkodása alatt dr Csorba Sándor országgyűlési képvi­selői nagybajomi földbirtokos ven­dége — Kaposvárról megjelent Sár­­közy Béla, a központi járás főszol­­gabírája. Másnap, vasárnap reggel 8 órakor kezdődött meg a főpapi mise, melyen a hívek nagy számban jelentek meg. A mise keretében osztotta ki a bér­málás szentségét Mindszenty József F130 bérmálkozónak. A szertartáson segédkeztek a püspök kíséretén kí­vül dr Kis György prépost, esperes­plébános, dr Bacza Dezső nagybajo­mi esperes, Gelencsér János kutasi plébános, Körme­ndy Béla csökölyi plébános, Sólyom József, Pázmány Lajos és Abaligeti Kázmér somogy­­szi­ki, szentbalázsi, illetőleg nagyba­jomi káplánok. Az egyházi aktus be­fejezése után fogadta a főpásztor a politikai község, a katolikus képvise­­lőtestület, az­ Oltáregylet, Rózsafü­­zénársulat, KÁLÓT­­OMI egyesüle­tek és a református egyház küldött­ségeit. Ebéd után délután 3 órakor litá­nián vett részt a megyéspüspök, majd körmenetet vezetett a temető­be, ahol Sójk­yjam József somogyszobi plébános emlékezett, meg a temető­ben nyugvó és a harctéren elhalt nagybajomi hősi halottakról. Ezután Mindszenty József meglátogatta és megszentelte a temetőben nyugvó Teveli István hősi halott sírját, to­vábbá az elhunyt vert nagybajomi papok és tanítók sírját. Mindszenty József több látogatást is tett a köz­ség intézményeinek vezetőinél. A nap kedves melegségét emelte, hogy a püspök bérmálási hivatalos foga­dások után fogadta volt osztálytár­sának, Teljes József n­agybajsomi közállatorvosnak tisz­ttelgő látogatá­sát, ezenkívül vitéz Boross György újvárfalvai főerdőmestert- az ujvár­­falvai katolikus ügyek vezetőjét, to­vábbá ősz István ujvárfalvai gaz­dálkodót, aki a létesítendő ujvárfal­vai templom céljára két hold földet ajánlott fel. Bérma körútjának legközelebbi ál­lomása Nemesvid volt ahová a fő­pásztor szakadó esőben érkezett meg. A templom előtt a főpász­torit Bugle­­dics János plébános fogadta, majd fél 10 órakor kezdődött a főpapi szentmise, melynek keretében 215 bérmálkozó járult Mindszenty József elé. A szertartás végeztével a püs­pök beszédet mondott, melyben a mai idők fokozottabb feladatairól és a hitélet erősítéséről beszélt. A plébánián fogadás volt a bér­málás után, ahol a főpásztor fogadta a képviselőtestület, az egyházközség és a különböző intézmények vezetőit és kiküldéseit. Ebéd után a temető­be látogatott el Mindszenty József majd litániát mondott a templom­ban. A megyés főpásztor a kora esti órákban utazott vissza autón Nagy­bajomba. Balatonzamárdiban többszáz fővárosi gyermeket helyeztek el Dunántúlra hozzák a felvidéki üdülőkből a gyermekeket Az állandó légiveszélyre való te­kintettel a légoltalmi kiürítés kor­mánybiztosság gyermekkihelyezési osztálya eddig már több, mint 80.000 budapesti gyermeket helyezett el vidé­ken. A munkából kiveszi a részét a fő­város is, mely vidéki üdülőtelepeit a kihelyezett gyermekek rendelkezésé­re bocsátotta. A vidéken elhelyezett budapesti gyermekek kitűnő ellátást kapnak, jól érzik magukat s olyan népszerűek, hogy rengeteg örökbe­fogadási kérelem fut be a főváros­hoz. Sajnos, a légiháború nem kíméli a szociális rendeltetésű épületeket vi­déken sem- így legutóbb légitámadás követke­z­tében erősen megrongáló­dott a főváros helembai gyermek­­üdülője is. Szerencsére az üdülőben gondozott mintegy kétszáz gyermeknek az ijedtségen kívül semmi baja nem történt, azonban a további veszélyre való tekintettel, a polgármester uta­­síására a budapesti gyermekeket fel­pakolták és Budapesten keresztül átvitték őket a főváros­­amárdi-i és balatonzamárdi-i üdülőibe, ahová szerencsésen meg is érkeztek. A Felvidék visszacsatolása után a főváros nagy áldozatokkal gyer­meküdülőket létesített Rozsnyón és Jolsván s nagyon sok gyermeket he­lyezett el a környékükön lévő közsé­gekben is. A legutóbbi szlovákiai események és a háborús helyzet mi­att rövidesen sor kerül a Felvidéken elhelyezett gyermekek elszállítására, és illetékes helyen szerzett értesülé­sünk szerint a gyermekeket a Dunán­­túlig helyezik el. Jegyre NŐI ÉS GYERMEK­KÉSZ RUHÁK BLÚZOK, FÉRFI MUNKARUHÁK INGEK Wlassicsnénál f­.u. 1944. szeptember 26. Ezer pengő jutalom a nyomravezetőnek a kaposhegyi óvóhelybetörések ügyében A Somogyi Újság hírt adott arról a betörésről," mely a Kaposhegyen történt mintegy két héttel ezelőtt. Mint megírtuk eddig még ismeret­len tettes betört" a Kaposhegyen egy­máshoz közel fekvő négy légoltalmi óvóhelyre, közülük három nyitott volt és onnan nagyértékű ingóságo­kat lopott el. Az egyik óvóhelyen, amelyet­ a tulajdonosa zárva tartott, közel 10 ezer pengő értékű ruhane­műt vittek el. A betörések ügyében megindított rendőri nyomozás mindezideig ered­ménytelen maradt, a te­teseiket nem sikerült kinyomozni. Az bizonyos, hogy a tolvajlásokat ugyanazon tet­tes, vagy tettesek követték el, mert mind a négy óvóhely egymáshoz közel fekszik és egyugyanazon éj-­­­szakán történt. A nyomozó hatósá­gok segítségére igyekszik most siet­ni a négy tulajdonos és ma déle­lőtt bejelentették a kapitányságon,, hogy 1000 pengő jutalmat ajánlanak fel a nyomravezetőnek. A kaposvári rend­őrkapitányság és a károsultak ezúton is kérik a közönséget, hogy azok, akik értékes adatot tudnak szolgál­tatni, a nyomozó hatóságnak, amely a tettes nyomára vezethet, jelentsék be a kapitányságon, vagy pedig a Géza­ utca 2. szám alatt s amennyi­ben a nyomozás, valamelyik beje­lentés alapján eredményre vezet, a bejelentő nyomban kézhez kapja az, ezer pengőt­. Természetesen ezeket a bejelentéseket úgy a rendőrkapi­tányság, mint a tulajdonosok a leg­teljesebb diszkrécióval kezelik. Hit jelent gyakorlatban az öregségi járadék felemelése A hivatalos lap közli azt a kor­mányrendeletet, amely az öregségi és rokkantsági járadékok eddigi 120 pengős járadéktörzsét július 1-i ha­tállyal 480 pengőre emeli fel. A fel­emelt já­radék­törzset, illetve annak az özvegyi járadékra és az árvajára­dékra­­eső hányadát július első napjá­tól visszamenőleg kell folyósítani, még­pedig azok részére is, akiknek járadékra jogosultságát 1944. július 1-e előtt állapították meg, valamint azoknak, akik az öregségi, rokkant­sági, özvegységi és árvasági biztosí­tás szolgáltatásaira a Magyar Szent Koronához vissszacsatl­­l­t "terülteteken", hatályban volt jogszabályok alapján szereztek jogosultságot. Hogy a jára­déktörzs felemelése mit jelent a gyakorlatban, illetékes helyen példákat is állítottak össze. Ha egy ipari munkavállaló az öreg­ségi biztosítás hatálybalépésétől, te­hát 1929 január 1-től 1943 december 31-ig megszakítás nélkül állandóan a 7. napibérosztályban volt biztosít­va, a járadéktörzs felemelése előtt évi járadékul 424.66 pengőt kapott, a felemelés után évi járadéka 7­54.66 pengő. Ha pedig egy ipari munkavállaló közvetlenül a rokkantsági járadékra igényt adó 200 hetes várakozási idő után vált rokkanttá, a 7. korosztály­ban az eddigi évi 204.40 pengő he­lyett 534.40 pengőt fog kapni rok­kantsági járadék címén. Az özvegy- és árvasegélyek ugyanilyen arány­ban emelkednek. Az emelés 12 mil­liós többletköltséget okoz, de ezt sem a termelésre, sem a közönségre nem hárítják át. A föld összfelü­letének háromnegyede ismeretlen (MNK­.) Földünk még fel nem tárt részei közé tartoznak többek között a tengerrel borított területek is. Mint ismeretes ugyanis, földünk felületét kb. 360 millió négyzetkilométer ter­jedelemben tenger borítja, amely a föld összterületének mintegy 75 szá­zalékát képezi. A Csendes-óceán vízmennyiségét pl. a szárazföld tér­­fogat­án ölc hatszorosára becsülik. Egy híres német óceánkutató ki­számította, hogy a tengereket ki­­ürítettnek tekintendők, úgy annak vízzel való újratöltéséhez olyan ha­talmas folyamra lenne szükség, mely másodpercenként 16 millió köb­mé­­ter vizet visz ráagával és ehhez nem kevesebb, mint 2500 év volna szük­séges, míg minden óceán ismét megtelne. A világ tengereinek közepes mély­sége a kutatók szerint 2800 méter. A három legnagyobb óceán közül az Atlanti-óceán legmélyebb részét 8526 méterre, az Indiai-óceán leg­mélyebb részét 7000 méterre, a Csen­des-óceán legmélyebb pontját pedig 13.500 méterre becsülik. A tengerfe­néken a szárazföldhöz hasonlóan hegyek és völgyek váltakoznak. A ten­ge­rik,utal­­ás ar­ánylag­­ fia­tal tudo­mánynak tekinthető. A leghíresebb német tenger­kutató társaság, a Tiefsee-Expedition 1898-ban a Csendes-óceán mélységeiben végzett igen értékes kutatómunkát, amely­nek adatait­ tudományos szempontból felbecsüllhettet­lenek... A jelenlegi ku­tatómunkákat a korszerű mérőesz­közök és a technika egyéb vívmányai nagymértékben megkönnyítik. Alkalmi ajándékok legdúsabb választékban Garcsárnál Kaposvár, Korona­ u. 2. Képkeretezést olcsón vállalok.

Next