Somogyi Ujsag, 1902. július-december (9. évfolyam, 26-52. szám)
1902-07-01 / 26. szám
IX. évfolyam. hó 22-én elfogni a gyujtogatónőt, aki rövid vallatás után beismerte, hogy előre megfontolt szándékkal s bosszúból gyújtotta fel Kolompár Teréz házát, a lelketlent a rendőrség kihallgatás után a kaposvári kir. törvényszék fogházába szállították. — Tenitógyillés. A lengyeltóti tanítói kör 2- án Lellén tartotta rendkívül nagy érdeklődés mellett évi rendes gyűlését. Vendégül jelen voltak : Hentaller Lajos országgy. képviselő, Juhász Kálmán fogház igazgató, Nyúl Sándor szó, Koller József plébános stb, stb. A hatásos elnöki megnyitó, melylyel ez egylet elnöke , Vizer János, a tanítói kar doyenje valósággal elragadta a közönséget programja volt a közoktatásügy jövőjének. László Arnold, jegyzője a körnek, könyvtár létesítésére gyűlések mikénti megtartására és helyére szóló indítványát a jelentés keretében előadta, mely rövid eszmecsere után elfogadtatott. Hibner József vámosi tanító értekezett az iskolai fegyelemről a tanító és gyermek közti ragaszkodás, szeretet érzésének fejlesztéséről. Sikerült értekezését tetszéssel hallgatták. Székely Károly fővárosi tanító mutatta be legújabb tanulásmódját az írás olvasásnak. Mindvégig érdekes előadását nagy figyelemmel kísérte a jelenlevő közönség, maga a jelenlevő orsz. képviselő tetszésének adott kifejezést. László Arnold szabad előadása követte ezt az „ifjúsági egyesületek“ szervezéséről és mintaelőadást tartott egy ifjúsági egyesületi összejövetel lefolyásáról. Végül Borovszky Géza ny. tengerészkapitány mutatta be országszerte híres, a maga nemében páratlan méhészetét. Annak geniális construkciója, saját találmánya 1/10 lóerejű lokomobilje, mely a szintén bámulatos praktikus pergetőt hajtja, továbbá a lehető legmodernebb lerendezése méltán kivívta a nagy intelligens közönség bámulatát, a pergetés és egyéb fo munkálatok bemutatását Péczer János ordai tanító érdekes méhészeti előadása kisérte, amelyre közgazdasági rovatunk keretében még visszatérünk. Ezt 2 és 2, órakor mindvégig a legjobb hangulatban lefolyt hannaponkint sírjához, megkérdeztem piheg e még keble, cseveg-e ajka, megbocsátott-e ? S a csendes temető langy fuvakon mintha hangot hordott volna, suttogó édes hangot. Beszéltünk hét az emlékezet nyelvén , a sírból és a sírba. S mindig kérdezte , mit csinál gyermekem ? de én nem tudtam felelni rá soha sem. Kerestem aztán ismét az egek világban, kérdeztem, ifitől, fától, de senki se tud róla, senki nem ismeri. Egyedül állok hát a világban mint az utszéli fa. Nincs ki szeressen, egyetlen gyermekem nincs sehol. Kértem, könyörögtem angyali feleségem szellemének, vigyen fel hozzá, szabadítson meg földi kinjaimta, de mindig azt a választ kapom, hogy kérjem gyermekem, ha ő megbocsát akkor mehetek . . . — Tisztelendő ur, hát hol van gyermekem, hogy térdre hullva bocsánatért essedezzem, hogy atyai keblemre ölelve áldást adó keze megszabaditson szenvedésemtől ? ! . . . Hol van, óh hol van gyermekem ? ! ... A káplán rávető könnyes szemét a falon függő porlepett képre, majd az öszszeaszott, beteg arezra, a halállal küzdő agg emberre s elszorult a szive . .. Aztán réborult a viaszsárga főre, átfogta kezével a hústalan testet s lágyan szelíden, mint az esti szellő súgta zokogott hosszasan, fájdalmasan a haldokló fülébe. — Édes atyám . . . megbocsátottam, S a sokat zaklatott szív megszűnt dobogni, két követte, melyen fölolvaszák dr. Gulyás Ferencz, tanfelügyelő üdvözletét, akire a felkösöntőt az elnök mondta. A lehető legkellemesebb impressiókkal távozott a nagyközönség ez ünnepélyről, melyen bebizonyosodott, hogy a néptanítói kar hivatását igazi hazafiassággal, lelkiismeretes buzgalommal teljesíti. — Halálozás, Ritkaság számban ninnc temetésről értesít bennünket családi tudósítónk. Múlt hó 29-én temették el ugyanis Lábod községben Herman József 72 éves zsidó vallású kereskedőt, kinek becsületben eltöltött hosszú életét, kellő világításban tünteti föl az a temetési szertartásnál megtisztelő körülmény, hogy Nagy Lajos lábodi lelkész ev. ref. esperes a kereskedő elhalálozásaután azonnal kiharangoztatta, éppen úgy mint bármelyik ev. efr. vallásu hívét. A temetés alkalmával úgy a gyászháznál valamint a temetőben lendületes, szép beszédben méltatta az elhunyt kereskedő felebaráti szeretetben és becsületben eltöltött hosszú életét. Míg a holttestet a temetőbe, öröknyugvó helyére vitték az egész menet alatt szólottak az ev. ref. vallásu egyház harangjai és a gyászmentthez csatlakozott vallás külömbség nélkül a lakóság kicsinye, nagyja. Mi midőn ezen szép esetből kifolyólag szintén békés nyugalmat kívánunk az elhalt polgártárs földi maradványainak, azon óhajtásunkat fűzzük hozzá adja Isten, hogy mentül több polgártársunk élje le életét úgy, mint Herman József leélte, és hogy mentül többször lehessünk szemtanúi felebaráti szeretet isetén megnyilatkozásának. — Betöréses lopás. Dezső Mihály pátrói lakos, két társával, gondolt merészet és nagyot, összeállottak azzal a czélzattal, hogy a fárasztó tisztességes munka helyett, könnyű szerrel, szarka módra szerzik meg a kényelem és élelemre szükséges költségeket. De dicsőségük nem soká tartott. Alsók községben ugyanis, feltörtek több éléstárat. Bezenczén pedig Kovács János és Fehér Vendel kárára követtek el betöréses lopásokat ; a mikor azonban rajta vesztettek, mert az éber csendőrség gyanúba vette Dezső Mihályt házkutatást tartott nála, és az ellopott tárgyak egy nagy részét megtalálta ; a tetteseket pedig elfogta, kik most a kapocvári kir. ügyészség börtönében várják méltó jutalmukat. — Templom felsentelés. A kazsoki ev. ref. templomot kívül belül alaposan restaurálták, uj tornyot építettek. A hívők lelki táplálkozására szánt Isten háza igy elkészülvén a napokban lett nagy ünnepségek között felszentelve. — Betörés Lengyel István igali postamester, pinezéjét feltörték és a benne található értékesebb dolgokat köztük 100 liter zsírt elloptak. Legérdekesebb a dologban az, hogy midőn a betörök munkájukat elvégezték a pinezét ismét szépen becsukták, úgy hogy a lopásra csak akkor jöttek rá mikor zsírért mentek és nem volt. — A csendőrség erélyesen nyomozza a tetteseket. — Véres verekedés a föld miatt Mocsoládon történt hogy, Szondi Samu mocsoládi lakos földjéből, a kint dolgozó mérnök a szomszédjáéhoz mértel egy kis darabot. — Szondi Samu azonban ezt állni nem akarta és kijelentette, hogy csak a bíróság esetleges határozata folytán lesz hajlandó az uj megyét elfogadni. No de a szomszéd meg nem akart a költséges per utjára lépni hanem heted magával megtámadta a földjén kukoriczát kapálló Szondi Samut s egy éltesebb siketnéma testvérét. Ebből azután olyan parázs verekedés támadt kapával, ásóval, hogy a vége a kaposvári kir. törvényszék előtt fog lejátszódni. Mérgezés. Árvay Alajos lengyeltótű zenész 2 éves kisleánya gombamérgezés következtében meghalt. A gyermek hozzátartozóit, kik szinte ettek a veszedelmes gombából, csak nagy nehezen tudták az életnek megmenteni. — Veszettség. Ballai Sándor faluszemesi lakost egy kóbor kutya az országúton megmarta. A kirendelt állatorvos a később lelőtt kutya hullájából megállapította a veszettséget. A megmart embert a Pasteur intézetbe szállították. — Választás Rozsics Géza somogyvári kántortanitó székesfővárosi tanítónak megválasztatott. Gratulálunk a megérdemelt kitüntetéshez. — Halálozás. Kiss Lajos a sz.-györöki nagy vendéglős e hó 2- án szivszélbüdéa következtében elhunyt, özvegye és öt árvája gyászolja a köztisztelettel körülvett férfiút. Nyugodjék békében. — Ó az a vizsga ! Így miből állnak az elemi iskolákban a vizsgák, az nagyon ismeretes : egy zöld asztal komoly bácsikkal. Az asztalon egy vagy több csokor virág. Az asztal előtt pedig ennivaló kis baba. Végezetül pedig csomó kedves gyermekcsacsogás telve kacsagtató naivitással és a kis szőke fejek bámulatos okvetlenkedésével. Íme egy példa, amely most történt egyik nagyváradi iskola vizsgáján. A kis leányok osztályában javában folyik a számtani fiamén. Az igazgató néni most egy okosezemű bájos kis babát szólít elő. A kis leány szülei a közönség soraiban érdeklődéssel várják a feleletet miert, otthon ugyancsak lelkére kötötték a kis delikvensnek, hogy okosan feleljen. — No kis leányom — szólt az igazgató néni — ha tizennégy almából hatot megeszel, mennnyi marad ? Egy kis csönd következik a fogas kérdés után. A kis leány okos szemekkel tekintget körül, de még nem felel, holott látszik rajta, hogy a nagy kérdés számtani részével tisztában van. De neki nem csak jól, hanem okosan is kell felelni, azért töprengett idáig, de most már megadja a feleletet. Utánozhatatlan egyszerűséggel és őszinteséggel mondja : — Igazgató néni kérem szépen, én nem tudok hatalmát megenni . . . — A leggyorsabban étesül a vidéki közönség az ország és a világ eseményeiről a »Magyarország« útján. Ez a lap a modern technika és hírszolgálat kellékeikéinek akként van fölszerelve, hogy már korán reggel az ország legtávolabbi vidékein is teljes tájékozást nyerhet belőle az olvasó az előző nap politikai és társadalmi esemményeiről, a gazdasági élet hullámzásairól, az Árfolyamokról, a gabonaárakról stb. De a legfőbb érdeme ennek a lapnak az egyenes, hajlhatlan, független nemzeti irány, amelyet minden sora visszatükröz, és amelylyel a »Magyarorság” már eddig is döntő eredmnyeket vívott ki közéletünk átalakítása, megtisztítása tekintetében. A »Magyarországba írja vezérczikkeit a magyar zsurnalisztika elismert mestere , Bartha Miklós, ami egymagában is elegendő bizonyítéka annak, hogy a »Magyarország« a legnemzetibb lép. A lapot ezelőtt kilenc évvel Holló Lajos orsz. képviselő alapította azzal a czélzattal, hogy legyen a nemzeti törekvőeknek egy mindentől független, alkuvrást, befolyásolást és meghátrálást nem ismerő orgánuma, amely köré a műveit magyar táradalom szinejava bizalommal sorakozhassék. A nagy közönség a tanúja annak, hogy Holló Lajos főszerkesztőnek e célzata teljes sikert ért el. Felelős szerkesztője a lapnak Lovászy Márton orsz. képviselő, akinek magvas czikkeit nagy elismerésel honorálja a nagy közönség. A »Magyarország« hírszolgálata páratlanul áll a magyar journalisztikában, az összes többi lapokat megelőző kitűnő forrásból szerzett értesüléseivel. A »Magyarország« előfizetési ára 2. »SOMOGYI ÚJSÁG.« 1902. julius hó 1.