Somogyi Ujsag, 1905. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-04 / 1. szám
XII. évfólyam. Kiadóhivatal : Kaposvár, Irányi D.-n. 14. Ide csimiencek az előfizetési pénzek. Hirdetések és nyílttéri közlemények : ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre . 8 kir Félévre 4 » Negyedévre . 2 » Mini szám árt: SO fill. Kaposvár, 1905. január 4. szám. Szerkesztőség: Kaposvár, Irány D.-n. 14. He küHemi, a lap jellem! részét illeti minten közlemény, Bérmentetlen küldeményt nem fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. MEGYIÍt és HELYIÉRDEKŰ VEGYES TARTALMIT lí ETI LAP A „Kaposvári hivatalnokok társasköre“ hivatalos közlönye. Megjelenik hetenkint egyszer: SZERDÁN. Telefon szám: 96. Felelős szerkeszti és kiadó: POÓR SÁNDOR. Telefon szám : 96. Új évre. Az év, amelyre visszapillantunk, éppenséggel nem volt lánczolata a kellemes eseményeknek. A gazdasági válság, ahhogy mindig erről kell szólania a nótának, ebben az esztendőben is csak olyan súlyosan nehezedett közállapotainkra, mint a megelőző két esztendőben. Pangott az ipar, a kereskedelem, szűk volt a pénz és emelték az adókat. Ebben a tekintetben azonban nem tehetünk szemrehányást az államnak, mert az adóemelés példájában, újabban a községek járnak elől. Aligha van község, vagy város Magyarországon, melyben a legutolsó két esztendőben a pótadókat nem emelték. A közgazdaság pangott tehát a lezajlott évben, ellenben élénk és mozgalmas volt a társadalmi élet. Sajnos, mi, akik a 48-as vívmányok szellemében szeretnék látni előre haladni ezt a népet, nem tudunk örvendezni a társadalmi életben tapaszalt élénk lüktetésnek, mert ez haladás volt ugyan, de visszafelé. Mindenfelé heves ostromokat intéznek mostanság Magyarországon a tiszta szabadelvűség ellen, mely alig egy félszázad előtt arra az óriási cselekedetre buzdtotta apáinkat, hogy lemondtak a nemesi előjogokról és magukhoz emelték a jobbágyokat. Jól mondotta az ország házában az egyetlen demokrata képviselő, hogy osztályuralom, osztályszellem uralkodik nálunk. Társadalmi osztások alakultak ki az utóbbi évek közgazdasági és politikai hatása alatt s ezek az osztályok egymás ellen törnek, egymást akarják megsemmisíteni. Csoportosulnak a gazdák, a kereskedők, az iparosok, a kis hivatalnokok és mozgalmakat indítottak helyzetük javítására olyképpen, hogy az által a másik osztálynak ártsanak. De még ennél is nagyobb baj, hogy felkeltek a sötétség szellemei és csoportosítják a felekezeteket a felekezetek ellen. Csoportosítják az egyetemi s egyáltalában a főikolai ifjúságot a szellemi reakczió és a már elhantoltnak hitt osztályi előjogok közül és a küzvdelem, melyet ebben az irányban folytatnak, kíméletlen, ádáz és gyűlölettel. Mind nagyobb mérveket ölt a felekezeti szempontból való állásfoglaló a társadalomban s, hogy ez mire fog vezetni ebben a sok nyelvű és sok vallásu országban annak a jó Isten a ' megmondhatója A . címe, nagy vonásokban az elmúlt esztendő eseményeinek jellemzése. Vigasztalan kép tárul elénk belőle. Egy uj év küszöbén állunk most s már az örökké küzdő és sírjáig re- T A R 1 3 Z a.. A kölcsön. Legendás időkből való ez a történet. Azok közül a szomorú, kaczagtató históriák közül való, amelyek lépten nyomon történtek abban az időben. A szabadságharca utolsó napjaiban a felvidéki falvak egyikében, ahol történetesen az én keresztapám lakott, egy ködös szeptemberi reggelen kis orosz csapat tűnt fel fénylő pikáival a falubeliek nem kis rémületére. Az ijedelem azonban felesleges volt, az oroszok nem vétettek senkinek, de nem is igen tudtak volna, kiéhezve, elcsigázva vánszorogtak a poros kocsiúton. Bizonyosan véletlenül szakadtak el a csapattól, amelyhez tartoztak, közlegények voltak valamennyien. A mi házunk előtt, hogy, hogy nem, megállapodtak s szóbaereszkedtek keresztapámmal, a ki kiment eléjük egész a kapuig. — Éhesek vagyunk, bátyuka — szólalt meg az egyik a sorból —■ adhatnál valamit enni. — Hm, hm — mormogott rá a keresztapám az ő rendes szokása szerint. — Járni is alig bizunk — lódították a többiek, könyörülj batyiska, hiszen mi nem vagyunk az oka, hogy bántunk titeket. — Nem, nem, azt tudom — dünnyögött az öreg, aki egész jól beszélt a nyelvükön, de mégis csak ellenség vagytok. — Akkor hát döfd belém azt a pikát állt ki a sorból egy vékony sápadt fiatal ember. Ha nem toltok jószántatokból, lopni, rabolni nem tudok soha, éhen veszek el. Addig, addig mig keresztapám rászánta magát a vendéglátásra s főzetett valamit az éhes katonáknak Tetejibe még csapra is ütött egy félakós hordót, amitől ugyancsak kedve kerekedett a tizenkét muszkagyereknek. Nagyokat ittak, dicsérték a szives vendéglátást, szidták az osztrákot s leborultak a mi gyerekeink vitézsége előtt. Milor vége felé járt a hordóban a borocska, neki koszolódtak, hogy indulnak tovább. Az egyik azonban megkötötte magát. — Nem megyek, mikor ilyen szívesen látnak. — De jó az velünk Nikulaj, biztatták a többiek a fiatal legényt, aki egy kicsit már sokat talált inni. Nikulaj azonban úgy találta, hogy a soknál is van több s ki akarta venni belőle a részét. — Kutya legyek, ha megyek — feleselt az újabb hivó szóra. — No hát kutya vagy Nikulaj. — Veszett kutya vagyok batyukám de te ne félj tőlem, azt harapom meg, aki ■ xxxxxxxxx Szénásy, Hoffmann és Tsai — Selyemáruháza — Budapest, IV., Bécsi utcza 4. sz. Elismert legjobb és legszolidabb czég, hol a legszebb újdonságok mindig raktáron vannak. — A báli divatczikkek megtekintésére külön helyiség egész napon át villamoson van kivilágítva fánk. X — XXXXXXXXXXn nagy választék selyem- és gazekelmékben. Voile de lamben, Pope- ne brillante. —- , -........ — Louisienne Sole 95 kr. 125, 190 Liberty Sublinne mind. szink. 78 kr. Dús választék arany-, ezüst- és fekete flitter-, valamint fantasieruhákban. Crépe de Chine brillant minden létező színben. Mintákat bementve szívesen külön Szépási, Hoffan és Társi — selyemáruháza — BUDAPEST, IV. ker., Bécsi-utcza 4. sí 1905-iki BÁLI IDÉNYRE