Somogyi Ujsag, 1909. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-06 / 1. szám

Előfizetési dij: Egész évre .... 8 kor. Fél évre..............4 kor. Negyed évre ... 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Megjelenik minden szerdán. Telefon­szám: 96. MEGYEI Kaposvar, igua. januar 16. a vH. evfolyam. ........................ 1­­­1. szám. Felelős szerkesztő és kiadó: Poór Sándor -------- Kaposvár, -------­Irányi Dániel­ utca 14. szám. Ide küldendő a lap szellemi részét illető minden közlél­mény, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és nyu­ó­­terek. Bérmentetlen külde­ményt nem fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. ÉS HELYI ÉRDEKŰ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A „KAPOSVÁRI HIVATALNOKOK TÁRSASKÖRE“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Olvasóinkhoz! Szerény lapom, a „Somogyi Újság“, a mai számmal kezdi meg a XVII-ik évi pályafutását. Az eltelt 16 év elegendő bizony­sága életképességének. Bizonysága továbbá annak, hogy a nagyközön­ség pártfogását tizenhat éven ke­resztül kiérdemelte. Ez a körülmény ad erőt és kitar­tást a jövőre is. Lapom iránya ugyanaz lesz, ami a múltban volt, nevezetesen: pártfogásába fogadta a szegénye­ket és esetleges elnyomóik ellen a legradikálisabb eszközökkel lépett föl; ostorozta a társadalmi bűnöket; a hivatalok megtámadott tekinté­lyét erős kézzel védelmezte; nem engedte a családi othonok sárba tiprását, szóval minden tekin­tetben bátran szembeszállott a tár­sadalom becsületén rágódó undok férgek ellen. Jövőben is ez lesz e szerény lap föladata; jövőben is iparkodni fog ezen föladatának megfelelni. Midőn a tizenhat évi pártfogásért T. olvasóközönsége­mnek ezennel köszönetet mondok, jövőre is kérem szives pártfogásukat. Kaposvár, 1909. január hó 1-én. Poór Sándor ügyvéd, a „Somogyi Újság“ szerkesztője és ki,­detulajdonosa. TÁRCA. Évfordulón. Esztendő múlása, ahogy itt vagyon, Uj remények szárnya leng a holnapon. Csüggedő szivében uj remény dereng, Ki meg szép időknek múltjain mereng.­­ Oh, ki nem derülhet szép emlékein, Boldog ifjúságnak kedves képein. Elmúlt szép időkről csak én nem tudok, ily örömből nékem soha sem jutott... Tavaszos világot én nem ismerek, Itt én ifjúságom rég kihalt berek. Ahányszor fölöttem az év elvonult. Kétség volt jövendőm s fájdalom a múlt. Somló Sándor: Új esztendő. (P. E.) Még egysz­er összecsendül­nek a pezsgőspoharak, a csillárok fénye egy pillanatra kihuny s az ó esztendő a sok bajj­a, rosszul terhes sötét esztendő, kimúl, hogy áten­gedje helyét az újnak, a vidámnak, a reményteljes fiatalnak. De mortuis nil, n si bene! A régi római a halottakról vagy jót, vagy semmit nem beszélt. De mi nem búcsúztathatjuk el az elmúlt esz­tendőt anélkül, hogy fel ne rójjuk azt a sok kellemetlent, aztán a sok rosszat, bér ...hőst ,­ amelyet talán egyetlen magyar család sem tudott elkerülni. Mert rossz esztendő, határozottan kellemetlen s nemzeti fejlődésünkre m­inden tekintetben hátrányos volt az 1908-as év. Anyagi romlások, erkölcsi züllések, politikai csalódá­sok, külpolitikai kellemetlenségek egymásnak adták át a kilincset s mindenkinek volt valami kedves, valami szükséges, amit ez esztendő mostohasága elvett tőle. A kereskedők ilyenkor készítik a mérlegüket. Számolnak az elmúlt esztendő eredményeivel s ilyenkor azután kiviláglik, hogy várjon aktív vagy paszív eredménnyel zárult az egész esztendő verejtékes munkája. Mi is most mérleget készítünk az elmúlt esztendő eredményeiről és sajnálattal látjuk, hogy bizony an­nak eredménye ijesztően paszív. Több volt a kár, mit benne szen­vedtünk, mint a haszon, több a veszteség, mint a nyereség. De elmúlt. S ezzel minden vétkét expiálta. A kellemetlen eredménye­ket ugyan itt hagyta a nyakunkon, ° 1 **** ~—''* * H. r* ' • I A. .3 »• - -v V C* - * i' a hitelezőinek, s az uj esztendő munkáját terheljük meg annak ki­javításával, mit az elmúlt elrontott. De él a remény bennünk s a re- Egy párisi eset. A földszinttől az első emeleti szalonokig a Vendom-téri tee-room tele volt világos blúzokkal, nagy kalapokkal, sárga frizu­rákkal. A paristennek pzsonnáltak és fe­csegtek. Az embert első beléptekor el­­szédítette a parfümöktől lázas atmoszfére, mintha ez a luxus mind, egy csapásra, a fejébe szállott volna. Könnyű, makacs, angol parfümök, orosz parfümök, melyek­nek langyosságát egy kis borsos illat iz­gatja, keleti parfümök, melyek oly tömö­rek, hogy szinte tapinthatóan lebegnek a levegőben. Minden asztalnál társalgás hangzott, melynek zsongásából kivillant a nők enervált nevetése. A tee-room egy vidám madárkalitka volt, színeivel és tol­lazatával versengett. Az első emelet ablakain át a teret le­hetett látni m­éltóságos szürkeségében, közepén a császári oszloppal. Ez a külső ünnepélyesség ellentétben állott a frivol szalonnal, ahol a mondainek babacsészék­­ből itták a teát. Egy sarokasztalnál egy fiatal hölgy ült, a többinél valamivel zajosabb csoportban. Látszólag nem törő­dött azzal, mi történik, mit mondanak körülötte. Filigrán arca volt, mely lefelé keskenyült, a szőke, fényes, sima haj még kedvesebbé tette halántéka fehérségét. Valami merengésféle bágyasztotta el sö­tét ibolyaszínű szemeit. Geneviéve d’Am­­breuse egyik olyan párisi özvegy volt, akinek sokan udvaroltak. Csöppet sem tragikus özvegység, barna gyász, melyet illedelmesen, hamis fájdalom fitogtatása nélkül viselt. Rosszul ment férjhez. Két évig tartott ez a mogorva házasság, a férj beteg, a nő jóizlésből tartózkodik a világi örömök-­­­től, visszatartva a beteg, szenvedő ember mellett. Egyébként a sors csupa gúnyból elhalmozta vagyonnal, mely miatt kielé­gíthette volna minden szeszélyét, ha vissza nem szorítja a zsarnoki kötelesség. m Tüdőbetegségek, hurutok, szamár-CT * / # köhögés, skrofulozis, Influenza I k j M figg MM wW ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mw 'ír * I I »Emeli « étvágyat éa a testanlyt, megszán- Minthogy értéktelen utánzatokat is Irinálnak, kérjen mindenkor Kapható orvoti readdetr* a gyógyszertári*» I tett , köhögést, váladékot, éjjeli izzadUL „Rothe“ eredeti nomagoUist. ban _rAn­avistaU*t « -Lropa. F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc)

Next