Somogyvármegye, 1906. január-március (2. évfolyam, 1/176-74/248. szám)

1906-03-16 / 62. (236.) szám

. Az ünnepek szépek, szükségesek. Az ünnepi rózsás fénynél megfiatalodik a szív, megizmosodik a lélek és erősebb, ruganyo­sabb lesz a test. És a szem — a máskor oly bántó világossággal látó szem — el­­káprázik . .. A nemzeti megújhodás szentséges ünnepén épült, emelkedett a lelkünk. Már­cius 15-én ujjongó bizodalom költözött a szívünkbe. Egy napig hittünk, bíztunk, reméltünk. Ma már elmúlt az ünnepi káprázat, a szemünk megdöbbentően hideg bizonyság­gal lát. Látja a rémeket, amelyek minden oldalról felénk merednek, elnyeléssel fe­nyegetve veszendő magyarságunkat. A mi egyetlen nagy bűnünkért, törhe­tetlen, hithű magyarságunkért nem bocsáj­­tott meg még nékünk a sors haragja. A poklok minden ördöge ellensége nekünk. A legcsufabb, a legundokabb és legvesze­delmesebb ördög: a mi imádott szövetsé­gesünk Ausztria . . . Elmúlván a mi szépséges nagy ünne­pünk, ismét nyakig vagyunk a nyomorú­ságban. Minden kietlen sivárságával újra ránkszakadt a rettenetes bizonytalanság, melyben csak a szenvedés és nyomor bizonyos . .. Mi soha sem szűnünk meg szenvedni a magyarságunkért. Mi a magyarságunk vértanúi vagyunk; az örök mártírok ... Kétszeres erővel vesz erőt rajtunk a fojtogató szomorúság ünnep után. — A kormány a tisztviselőkért. A tisztviselők fizetésrendezésének ügye — mint Budapestről jelentik — új stádiumba jutott. Miután egyelőre nincs kilátás arra, hogy e kérdés a törvényhozás útján nyer­jen elintézést, a kormány kebelében most tanácskozások folynak, hogy az országszerte uralkodó nagy drágaságra való tekintettel a tisztviselők helyzete javíttassék. Az intéz­kedés nemcsak a szigorúan vett állami, hanem a bírósági és a megyei tisztviselőkre is ki fog terjedni. Hír szerint a 9. 10. és 11. rangosztályba sorozott tisztviselők hely­zetén úgy akarnak javítani, hogy az eddigi lakbér helyett fizetésük 50 százalékát kap­nák. A tanácskozások valószínűleg még e hónapban befejezéshez jutnak.­­ Kőmüvessztrájk Kaposváron. Né­hány nap előtt a kaposvári kőműves­­munkások egy része sztrájkba lépett. Ed­dig csak két-három kisebb építőmester munkásai hagyták abba a munkát, mivel állítólag ezek nem tartották volna be a tavaly kötött egyezséget. Ha a sztrájkolók­­nak nem sikerül megegyezésre jutni, úgy állítólag a többi mesterek munkásai is sztrájkba lépnek. — Hazafias műkedvelő előadás. A kaposvári iparos ifjúság önképző köre f. hó 18-án, vasárnap este Irányi Dániel­ utcai saját helyiségében hazafias műkedvelő es­télyt tart. Az estély műsora a következő: 1. Megnyitó beszédet tart Bakonyi Lajos dr. ügyvéd a kör elnöke. 2. Március 15. Egyfölvonásos színmű, irta Pásztor Árpád. Előadja több körtag. 3. Ábrányi Emil: Március idusán. Zentai Lajos. A kör régi szokásának hódol, amikor március idusát követő első vasárnap hazafias estélyt ad. A tiszta jövedelmet a kör a Kaposváron fölállítandó Kossuth szobor javára fordítja. Előadás után tánc lesz. Belépő-díj 40 fillér. Az estély kezdete 8 órakor van. — Kereskedő ifjak estélye. A kapos­vári kereskedő ifjúság f. hó 18-án a keres­kedők egyesületének fő­ utcai helyiségében házi estélyt rendez. Az estélyen Rónai Sámuel polgári iskolai tanító fog fölolvasást tartani a »Pénz«-ről. Az estély kezdete 8 és fél órakor. Belépő dij személyenként 50 fillér. Előadás után cigányzene szórakoz­tatja a közönséget. — Szocialisták gyűlése és mulat­sága. A magyarországi nemzetközi szociál­demokrata párt kaposvári csoportja f. hó 18-án délután 3 órakor a Teleki­ utcai Ipar­vendéglőben ülést tart. Este 8 órakor ugyan­ott fölolvasással egybekötött táncmulatságot rendez a párt vezetősége. Valószínűleg a budapesti központi pártvezetőség küld ez alkalomra fölolvasót. — Mozgósítás esetén... A honvé­delmi miniszter tegnap egy szürke rende­letet küldött szét a törvényhatóságoknak. A miniszteri iratnak van azonban egy pasz­­szusa, ami különösebb figyelmet érdemel. Szól pedig ez a rész a törvényhatóságok mozgósítás esetén történő eljárásáról. Kör­rendeletben értesítette a miniszter Somogy­­vármegye törvényhatóságát, hogy az 1904. évi lóavatási tervet az 1906. évre is válto­zatlanul föntartja s ez évben újabb tervet nem fog kiadni. Figyelmezteti a törvény­­hatóságot arra is, hogy a polgári leavató bizottságok tagjaiul úgy elnöknek, mint becslőnek és állatorvosnak csak olyan egyén alkalmazható, ki semmiféle katonai szolgá­lati kötelezettség alatt nem áll. Végül pedig kéri a törvényhatóságot teljes buzgalommal oda hatni, hogy mozgósítás esetén az 1873. évi XX­­I.­c. alapján foganatosítandó lóava­tás akadály nélkül eszközölhető legyen. — Apróbb állatok marhalevelei. A földmivelésügyi minisztérium legutóbbi ren­deletével kimondotta, hogy a szopós-malacok bárányok, gödölyék szállítása és adásvétele a vasúton vagy hajón való továbbítás ese­teinek kivételével, marhalevél nélkül nem történhetik. Amennyiben ezen apró álla­toknak eladása magánfogyasztás céljaira azonnali levágásra történik, a marhalevelek­nek a vevő nevére való átíratása mellőz­hető. Ilyen eljárást azonban csak a hatósági felügyelet alatt álló piacokra s kizárólag szopós állatokra tart megengedhetőnek. — Csodát látó asszony. Szombathelyi tudósítónk írja: Kemenesszentpéter és kör­nyékén néhány nap óta csudás izgalommal beszélnek az emberek egy asszonyról, akit szűz Mária állandóan meglátogat. Jobbára alkonyattájt jelenik meg s hogy beférjen ajtó­s ablak hasadékán, illedelmesen, alakját megkicsinyitve veti árnyékát a jó asszony falára. Erdélyi Mária asszonynál történik ez a csudás látogatás. Legutóbb március 8-án járt Kemenesszentpéteren Szűz Mária, ez­úttal nyolcadszor. Azóta aztán nem lehet bírni a környék középkori jámborságban élő embereivel. Vághról, Pápócz, Kesző, Genes, Sebes községekből rajokban tódul­nak az emberek a kemenesszentpéteri bol­dogasszonyt meglátogatni. Erdélyi Mária azután ünnepélyesen meghívja a barátságos Máriát, aki — egyesek szerint — nem is szerénykedik s noha tiszteletteljes távolság­ban, a falon megmutatja magát. Erdélyi Mária mindig más alakban gyönyörködik az égi jelenésben. Ő látja, amint még mindig a karján viseli a kicsi Jézust a bol­­dogságos Szűz. Épp olyan, mint a­milyen­nek a templomokban, a kicsiny bogárhátú házak kopott vásári képein látni. Hogy az­óta nem másik kicsi Jézus-e, amit a bal­karján visel, azt ő nem tudja biztosan, de épp úgy mosolyog és simul az édesanyja kebléhez, mintha sohase csinálta volna végig a Golgothát. A hiszékeny lakók min­denfelől ajándékokkal halmozzák el a cso­­dátlátó asszonyt. — Fölgyújtotta a saját házát. Nagy tűzvész dühöngött a napokban Pincehely községben. Reggel meggyulladt Sáfár Fe­renc lakháza, amelytől aztán tüzet fogott Benkő Teréz háza is. Mind a két ház szá­mos ruhaneművel, élelmidikkel, takarmány­­nyal egyetemben elégett. Az összes kár 1053 korona, mely nagyobb részben meg­térül, mivel a házak biztosítva voltak. A csendőrség megindította a nyomozást, amely­nek folyamán a gyújtogatás gyanúja Sáfár Ferencre hárult. Sáfár ellen a vizsgálatot megindították. — Póruljárt csábitó. Méltó bünte­tését vette el ma reggel egy csábitó le­gény, — mint azt nekünk pécsi tudósítónk írja — aki a házassági ígérettel élt vissza cudar módon. Takács János napszámoshoz sokat járt Vég Sándor lakatoslegény. A fiatal Takács Mari kedvéért kereste fel a szegény napszámos pálya­ utcai lakását és pedig már hónapokkal ezelőtt megígérte az apának, hogy elveszi és megígérte az apának, hogy elveszi a szép Marit. Ezzel megnyerte a leány bizalmát is, mellyel azonban csúnyán visszaélt. Az esküvőt pedig egyre halogatta mindenféle elfogad­ható és alaptalan okokkal, úgy hogy Ta­kács végre kezdte belátni, hogy a legény csak csábító, aki nem gondol komolyan a házasságra. Ezért eltiltotta őt, hogy ne járjon többet a házába. Ma reggel még azt hitte, hogy az apa nincs otthon s meg­látogatta a leányt. De ugyancsak nagy volt a meglepetése, mikor a leány helyett az apát találta otthon, aki kérdőre vonta, mit keres az ő házában. Mikor pedig a legény nem tudott felelni, az elkeseredett apa baltát ragadott s azzal úgy vágta fejbe leányának csábitóját, hogy azt rögtön elborította a vér és összeesett. A kór­házba szállították, de nem sok remény van fölgyógyulásához. Takács ellen megin­dították az eljárást. — Leégett ház. Pécsről írják: Nagy tűz volt a napokban Tolnanémedi község­ben. Sneiker János félszere gyuladt meg és égett el. A lángok átcsaptak Hollósi Pál házának tetőzetére, mely szintén meggyul­ladt és elégett. A tűz martalékává lett még Kovács János kovácsműhelye, mely szintén tüzet fogott. Az összes kár 1400 korona. A kár részben megtérül, mivel biztosítva voltak. A csendőrség a tűz keletkezésének kiderítése céljából megindította a nyomozást. Ennek folyamán megállapították, hogy a SOMOGYVÁRMEGYE P­ESTI KIADÁS 1906. március 17.

Next