Somogyvármegye, 1906. október-december (2. évfolyam, 224/398-297/471. szám)

1906-11-22 / 267. (441.) szám

4 — Az eperjesi vértanuk emléke. Megírtuk volt, hogy az eperjesi vértanuk, Thököly Imre ártatlanul kivégzett hívei emlékére, akiket Karaffa Antal osztrák tá­bornok embertelen kínzások közt fosztott meg életüktől, Eperjes város közönsége művészi kivitelű emléktáblát szándékozik elhelyezni a kollégium északi falába, amely a Vértanuk terére néz. Az emlékmű költ­­költségeinek fedezésére Eperjes város gyűjtőivet bocsátott ki, amit Kaposvárnak is megküldtek. A városi tanács az emlék­tábla fölállítására 20 koronát szavazott meg. — Rákóci-ünnep Attalán. Mint la­punknak írják e hónap 18 án, azaz vasár­nap az attalai róm.­kát. olvasókör szépen sikerült Rákóci-ünnepséget tartott az ottani iskola helyiségében. Az ünnepségen a köz­ség közönsége igen nagy számban jelent meg. Az ünnepség sorrendje a következő volt: Az elnöki megnyitó után a Himnuszt énekelték a jelenvoltak. Rákociról fölolva­sást tartott Melhard Gyula esperesplébános. A Bujdosó Rákóci című költeményt szépen szavalta Kovács János tanító. Zrinyi Ilonáról fölolvasott Szabó János kántortanító. Balogh Ádám nótáját megható érzéssel énekelte az ifjúsági dalkör. A bujdosók sírjai és hamvaik hazahozatala címmel fölolvasott újból Melhard Gyula plébános, mire a Szózatot énekelték el a jelenvoltak. Végül az elnök záróbeszéddel fejezte be az ün­nepséget. — A város az Erzsébet-körnek. A kaposvári államilag segélyezett községi polgári leányiskola »Erzsébet ifjúsági ön­képző és segítő egyesülete« kérelemmel fordult a városhoz, hogy az Erzsébet-körbe alapító tagul lépjen be. A tanács javasolja a képviselőtestületnek, hogy a város 100 korona alapítványi összeggel lépjen be a polgári leányiskola Erzsébet-egyesületébe. — A kaposvári színkör ügye. Tudvalevő, hogy a város képviselőtestülete egy régebbi közgyűlésén elhatározta, hogy a kaposvári igényeknek megfelelő téli színkört fog építeni, amely fűthető is lesz, de csak úgy, ha annak költségeit az állam felerészben viseli. A város tehát fölirt a belügyminiszterhez s a vármegye főispánja a fölterjesztést meleghangú pártoló levéllel kisérte. A fölterjesztésnek és közbenjárás­nak meg is lett az eredménye. A belügy­miniszter nemrég leérkezett válaszában megígérte, hogy a kaposvári színkör épí­tésére 60.000 korona államsegélyt engedé­lyez, amit a város 15 éven át évi 4000 koronás részletekben fog megkapni. Ezzel szemben a belügyminiszter feltételeket köt ki, amelyek közül legsúlyosabbnak látszik az, hogy az államsegélyezés tartama alatt a színkörben működő színigazgató szemé­lyét ő határozza meg. — A színigazgatót vagy a pozsonyi, vagy a soproni színigaz­gatók közül jelölik ki. Azért, mivel mind­két hely a magyarság végvára és az ott működő igazgatóknak akar a belügyi kor­mány megfelelő nyári állomást biztosítani Kaposváron, amely a magyarság érdekében szintén fontos missziót teljesít Horvátország felé. Ez esetben megeshetnék, hogy váro­sunk színügye nem megfelelő kezekbe ke­rülne. De ennek szintén van orvossága, mert amint most is láthatjuk, a tehetetlen igazgatótól a miniszter meg fogja vonni a játszási engedélyt ... A belügyminiszteri leiratot a polgármester bemutatta a tanács­nak, amely azonban azt vegyes érzelmek­kel fogadta. Egy kivételével az összes ta­nácstagok mind­amellett nyilatkoztak, hogy Kaposvár városának nemcsak 120.000 ko­ronás színkörre, de egyáltalán színházra sincs szüksége. Ennélfogva a 60.000 ko­rona segélyt se fogadják el. Különösen a föntemlített súlyos föltételt kifogásolták. Mikor aztán szavazásra került a dolog, a szavazatok egyenlően oszlottak meg, mire a polgármester döntött a színkör javára. A tanács tehát javasolni fogja a közgyű­lésnek, hogy a város mondjon köszönetet a belügyminiszternek a kilátásba helyezett segélyért, a főispánnak pedig a hathatós közbenjárásáért. A közgyűlés bízza meg a polgármestert, hogy a színkör részletes költségvetését készítesse el és a szépítési bizottság meghallgatásával a Széna-tér ren­dezésére, ahol a színkört fölépítik, tegyen részletes előterjesztést. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Wagner János és Heindlhoffer János kapos­vári kir. törvényszéki írnokokat jelenlegi alkalmazási helyükön irodatisztekké ne­vezte ki. — Indokolatlan hivatalos zak­latás. Néhány hónap előtt megemlékez­tünk már róla, hogy Sipos Flóra fonyódi tőzsdetulajdonos üzletének kirakatába és falára apró cédulácskákat függesztett ki, amelyeken lakáshirdetések voltak. Ezek a cédulácskák szemet szúrtak Kovács Lajos lengyeltóti körjegyzőnek. Gondolt ő erre merészet és bölcset és Sipos Flórát ipar­kihágás miatt följelentette a lengyeltótii főszolgabiróságnál. A lengyeltótii főszolga­­biróság pedig salamoni ítélettel 20 korona pénzbüntetésre el is ítélte Sipos Flórát, da­cára, hogy az ipartörvény lakásközvetitő iparról mit sem tud, Sipos Flórának pedig más egyébre van iparigazolványa. Sipos Flóra ezt az ítéletet megfélebbezte Som­ogy­­vármegye alispánjához, ki az abszurd íté­letet meg is semmisítette. — Eddig rend­ben is volna a dolog, csakhogy mi annak idején nyilvánosságra hoztuk a lengyeltótii főszolgabiróság bölcs ítéletét. Ez természe­tesen nagy bűn volt, amit a lengyeltótii főszolgabiróság dehogy is tudna megbo­­csájtani. — Az alispán megsemmisítő íté­letét Kovács Lajos körjegyző megfelebbezte a belügyminiszterhez és dacára, hogy a belügyminiszter ez ügyben még nem ho­zott végzést, a lengyeltótii körjegyző újabb följelentést tett Sipos Flóra ellen lakás­­közvetítési kihágás miatt és erre a tárgya­lást a lengyeltótii főszolgabiróság a holnapi napra tűzte ki. Ez nem egyéb, mint hiva­talból űzött indokolatlan zaklatás. Az ügyet az alispán figyelmébe ajánljuk. Egyebekben pedig nagy kíváncsisággal várjuk a főszol­gabiróság újabb bölcs ítéletét. — A filharmonikusok hangver­senye. A kaposvári zenekedvelők egyesü­lete f. hó 24-én (szombaton) este tartja első házi hangversenyét a »Korona« ven­déglő nagytermében. A hangverseny mű­sora a következő: 1. Zongora szóló Chopintől, előadja saárdi Somssich Andor. 2. Wagner: Tannhäuser, Erzsébet belépő áriája. Saint Saens : Ária Sámson és Delilá­­ból. Énekli Zverina Cs. Mária. Zongorán kiséri özv. Takács Lajosné. 3. Svendson: Romance. D’Ambrozio: Canzonella. Hege­dűn előadja: Gyenes Izsó. Zongorán kiséri Kemény Gyuláné. 4. Del PAqua: Pásztordal. Delibes : Cadixi leány. Énekli Zverina Cs. Mária. Zongorán kiséri­ özv. Takács Lajosné. — Végzetes sajtóhiba. Lapunk keddi számának »Ipariskolát Kaposvárnak« című vezércikkére ma választ kaptunk. Ennek a válasznak a megírására tulajdon­képpen nem a cikk iránya, hanem egy végzetes kis sajtóhiba adott okot. A ve­zetőcikk egyik passzusa a szedő tévedésé­ből így szól: »Egész más és egészségesebb fordulatot vehetne azonban társadalmi jo­­gosultságunk, ha a gimnázium és polgári iskolák helyett a nagyobb centrálisokban és így Kaposváron is az állam ipariskolákat állí­tana föl.« Eredetiben pedig így szól ez a passzus: »Egész más és egészségesebb fordulatot vehetne azonban társadalmi jogo­­sultságunk, ha a gimnázium és polgári iskolák mellett a nagyobb centrálisokban és így Kaposváron is az állam ipariskolá­kat állítana föl.« — Ebből a kellemetlen kis sajtóhibából könnyen arra lehet követ­keztetni, hogy a cikk írója ellensége a gimnáziumoknak és polgári iskoláknak. Pedig ennél a gondolatnál mi sem áll tőle távolabb. — A közúti szertár telke. Már hírt adtunk arról, hogy az államépítészeti hivatal megkereste a várost, hogy a Szigetvári­ utca végén, ahol a vármegye közúti szertára áll, annak kibővítésére a megfelelő telket díjtalanul bocsássa rendel­kezésére. Az igy kibővitendő közmunka és közútiszertárban nyer majd elhelyezést az SOMOGYVÁRMEGYE 1906. november 22. Lőw J. és Testvére tudatja a n. é. közönséggel, hogy a nagy Occclsio vásár mely az idén sokkal pazarabb választékú lesz az eddigieknél, folyó hó 22-én veszi kezdetét. t

Next