Somogyvármegye, 1908. április-június (4. évfolyam, 76/844-147/915. szám)
1908-06-27 / 146. (914.) szám
1908. junius 27. SOMOGYVARMEGYI 3 Nicky név, sem a grófi cím viseléséhez nincs joga. Hogy mennyire igazságunk volt tegnapi cikkünkben, azt élénken bizonyítják azok a dolgok, amelyeket újabban sikerült megtudnunk és amelyekből az tűnik ki, hogy Ladányi Miklós mindent megmozgatott, hogy viselhesse a Nicky nevet és a grófi címet, de maga a belügyminiszter is kimondotta, hogy ehhez az 1848-ban kiadott nádori törvényesítő levél alapján nincs joga. Megírtuk tegnap, hogy Ladányi Miklós édesatyja, Ladányi György házasságon kívül született gyermeke volt Hannes Matildnak, egy előkelő katonai család leányának és Nicky György grófnak. Ladányi Györgyöt, akinek addig Haines György volt a neve, Nicky György gróf édesanyja, özv. Nicky Jánosné grófné született ladányi Schmiddeg Anna Mária vette magához és ő járta ki, hogy István nádor 1845-ben törvényesítette a gyermeket és megengedte, hogy atyai nagyanyja és nevelőanyja családi nevének »Ladányi« predikátumát családi névként használhassa. Így lett Haines Györgyből törvényesen Ladányi György, akit atyai nagyanyja sok szeretettel és különös gonddal nevelt és akit Nicky György gróf fiaként tiszteltek mindenütt. A most parcellázó Ladányi Miklós atyja, Ladányi György néhány esztendővel ezelőtt a föntebb elmondottak alapján avval a kérelemmel járult Somogy vármegye alispánjához, hogy a reá vonatkozó és a pécsi katolikus plébánia anyakönyvében foglalt följegyzéseket változtassa meg és rendelje el a Nicky névre való kiigazítást. Itt egy újabban megtudott és e bonyodalmaiban fölötte érdekes ügynek jelentős részletére kell kitérnünk. Ugyanis a pécsi plébánia anyakönyvében Ladányi György nem így szerepel, hanem első nevén : Haines György néven. A későbbi törvényesítést és névváltoztatást a szabadságharc izgalmai és az azután jövő abszolutizmus zavarai között elmulasztották bevezetni. Ladányi ennek a mulasztásnak a pótlását kérte, de nem Ladányi, hanem Nicky névre. Ezt az akkori alispán el is rendelte és erről a Nicky-család tagjait mint érdekelteket értesítette. Nagyon természetes, hogy ilyenforma kiigazításba a Nicky-család tagjai — ismervén a nádor törvényesítő levelét — nem egyeztek bele, hanem fölebbezéssel éltek. Ladányi akkor kérte, hogy a fölebbezést utasítsa vissza az alispán, mert a kiigazítás elrendelése ellen a Nickyeknek nincs joguk fölebbezni, de ezt a kérelmét Ladányinak nem teljesítette az alispán, mert a közigaz-lgatási eljárásban minden érdekelt fél fölebbezhet. Nicky Pál és László gróf sopronmegyei ligvándi nagybirtokosok, továbbá Nicky Ferenc gróf vasmegyei osdffi asszonyfai nagybirtokos fölebbezését fölterjesztették a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, aki bizony megsemmisítette az alispán végzését több okból. Elsősorban kimondotta a miniszter, hogy az alispáni határozat érdemileg sem helyes, mert ebben az ügyben határozathozatalra az alispán nem illetékes. Az állami anyakönyvek életbeléptetéséig, vagyis az 1895. évig közhitelességgel vezetett felekezeti anyakönyvek utólagos kiigazításának elrendelésére kormányhatósági intézkedések szerint az alispán nem jogosult, mert ilyen följegyzések és kiigazítások iránt intézkedni — amennyiben az igazságügyminiszter megbízásából nem a kijelölt hatóság tette — a kultuszminiszter illetékes. A kultuszminiszter a pécsi püspököt hívta föl, hogy a pécsi plébánia keresztelési anyakönyvébe jegyeztesse föl a következőket : Haines Györgynek »Ladányi” (tehát nem Nicky) névvel való élhetését a királyi helytartótanács 1845-ben kelt rendelete megengedte, továbbá, hogy az előbbi följegyzés szerint már Ladányi Györgyöt a nádornak 1848-ban kiadott törvényesítési levele mint Nicky György gróf törvénytelen fia Ladányi névvel törvényesítette. Mindezekből tehát kétségtelenül kitűnik az, hogy a most parcellázó Ladányi Miklós a Nicky nevet és a grófi címet jogtalanul használta. Azóta Ladányi Miklós egyre kérvényezi, hogy megkaphassa a Nicky grófék címét és most is az igazságügyminiszternél van egy ilyen tárgyú és tenger melléklettel fölszerelt kérelme. A donnervárosi tűzoltóság. Robbantási kisérletek. A polgárság összetart. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, június 26. Ebben a városban, ahol a társadalmi élet pang, a társaságok egymástól elkülönített életet élnek és minden társas életünk apró gyűrűkre oszlott családi összejövetelekből áll, ilyen körülmények között a legszívesebb örömmel láttuk a Donnerváros polgársának valóban dicséretes tömörülését. Ennek a városrésznek a lakói rangot és foglalkozást nem nézve fogtak egymással kezet és minden ember a legteljesebb odaadással kezdett hozzá a munkához, hogy a városrész összpolgárságának érdekeit előre mozdítsa. A városrész elhanyagolt állapotban volt, az elöljárók nem törődtek vele és igazán nagy szükség volt a tömörülésre, hogy falusias jellegéből kivetkőztessék ezt az öt-hatezer ember által lakott fertályt, amely Kaposvárnak egyik legkellemesebb helye. A donnervárosiak elsősorban kieszközölték, hogy az utcák öntözésére a város lajtot adott, azóta pedig a maguk költségén öntöztetik a Donnerváros eddig elhanyagolt, poros utcáit, amelyek most már igazán hűsek és kellemesek. Hamarosan megalakították a donnervárosi polgári kört a Szigetvári utca 11. szám alatti Hegyi-féle vendéglő kellemes kerthelyiségében, ahol azóta az egész városrész megjelenik a teendők megbeszélésére. A fiatal körnek gyorsan termettek sikerei is, mert a donnervárosi iskola fejlesztését rövid idő alatt kivívta és a kerületi orvosi állást is kilátásba helyeztette a képviselőtestület által a városrésznek. Nemrégiben elhatározták, hogy a városrészben tűzoltóságot állítanak föl, mert a tüzőrség távol esik a Donner várostól, amelyben pedig sok a tűzveszélyes hely. Az áldozatkész polgárság meg is alakította a donnervárosi önkéntes tűzoltó-testületet, amelybe úgy működőknek, mint pártolóknak oly sokan léptek be már a megalakuláskor, hogy azok száma is teljesen biztosította a testület anyagi boldogulását. Újabban a meglevő tűzoltóság részéről egyesek, akik nem szívesen látták a donnervárosi tűzoltóság megalakulását, igyekeztek éket verni a Donnerváros tömör sorai közé és ott a békétlenkedés magvát iparkodnak elhinteni. Most a kaposvári tűzoltóság részéről — állítólag a polgármester beleegyezésével — olyan ajánlatot tettek, hogy ha a Donner város megfelelő helyiséget ad, akkor a tűzoltóság ott teljes felszerelésű őrséget szervez két fizetett tűzoltóval. Tegnap este ebben a dologban értekezés volt, amelyen elhatározták, hogy előbb küldöttséget menesztenek a polgármesterhez, hogy mit hajlandó a város a tűzoltószerekből átengedni és miféle ellenszolgáltatások fejében. Jól tudják a donnervárosiak, hogy az ajánlat mögött mi lappang és résen lesznek. A donnervárosi önkéntes tűzoltóság megalakult és boldogulni is fog támogatás nélkül. Ha ad a város szerelvényeket, ám helyes, de két ember nem elég a tűzoltásra. Márpedig, ha a dornervárosi tűzoltóságot a meglevő kaposvári tűzoltósággal akarják egy kalap alá venni, akkor bizonyos, hogy halva született idén az egész, mert a kaposvári tűzoltóság a mai rendszer mellettönkéntes tűzoltót nem kap. A hidontuliak szép eredményt értek el eddig is komoly összetartásukkal és Zacherlin de csak üvegben, ahol plakátok láthatók.