Somogyvármegye, 1908. július-szeptember (4. évfolyam, 148/916-223/991. szám)
1908-07-01 / 148. (916.) szám
1908. július 1. SOMOGYVÁRMEGYE A közgyűlésről alábbi tudósításunk ad számot: Vasárnap délelőtt volt a kaposvári református egyházközségnek gondnokválasztó közgyűlése. A közgyűlést istentisztelet előzte meg, majd pedig utána a hívek az uj templomban tartották meg a közgyűlésüket. Tizenegy órakor nyitotta meg a közgyűlést Csertán Márton lelkész, aki megnyitójában kérte híveit, hogy tartózkodjanak minden személyeskedéstől és az indulatokat a hely szentsége fékezze meg. Ismertette azután, hogy Rusa Ernő dr. gondnok és Papp Kálmán számadógondnok beadták lemondásukat, mert a zsinati törvények szerint a gondnokok 3 évenként újból választandók. A presbitérium tizenkét tagja ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az eddigi elnevezések helyett, mivel az egyházi törvények ezt újabban megengedik, főgondnokot és gondnokot válasszon. A főgondnoki tisztre Kulin Sándort, a gondnoki tisztre Papp Kálmánt ajánlották. Poór Sándor az eddigi gondnok érdemeit méltatta és arra kérte, hogy maradjon meg helyén. Rusa Ernő dr. köszönettel veszi a személye iránti bizalmat, de ő már tizenöt éve viseli ezt a tisztet és igy ő eleget tett egyháza iránti kötelességének. Új ember kell már az ő helyére és ő ezután az egyház közkatonája kíván lenni. Csorba Ede szólalt föl azután. Magas színvonalon álló beszédében kiemelte, hogy milyen súlyos következményekkel jár az egész egyházközségre, ha benne fölüti fejét a pártoskodás. A mai nappal meg kell szűnni minden súrlódásnak, minden személyeskedésnek, minden érzékenykedésnek és egy táborba kell állni a protestáns híveknek, éppen ezért, a belső béke érdekében ajánlja, hogy a választás egyhangú legyen. A beszéd mély hatást tett valamennyi jelenlevőre és a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg főgondnoknak Kulin Sándor királyi ügyészt, gondnoknak Papp Kálmán árvaszéki ülnököt, mindkettőjüket három-három évi megbízatással. A választás után Andorka Elek dr. vármegyei tiszti főügyész indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott Rusa Ernő dr.-nak tizenöt évi gondnoki működéséért. A közgyűlés déli fél egy órakor ért véget. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kontrássy utca 4. szám. Goitein-udvar. Interurban telefon: 128. sz. Negyedszázad a katedrán. Lengyel István érdemei. Magyarrá tett község. — Saját tudósitónktól. — Kaposvár, junius 30. A kaposvári tanítótestület — mint megírtuk — igen szép ünneplésben részesítette egyik tagját, Lengyel István iskolaigazgatót abból az alkalomból, hogy tanítói működésének negyedszázados évfordulóját elérte. Méltattuk már mi, hogy milyen nagy és nehéz munka terheli a népoktatók vállait. Ezeket a terheket huszonöt esztendeig becsülettel viselni nagy, igen nagy dolog, amely bizony keveseknek jut osztályrészül, mert a nehéz, testet is őrlő, tejjeiket is meggyötrő munka bizony igen sok embert leterít erről a mindig mostohának nevezett pályáról. Ámde Lengyel István huszonötéves múltjában olyan szép eredmények vannak, amelyek különösen jelentőssé teszik ezt a jubileumot. Lengyel István egész vidéket tett magyarrá és pedig olyan népség között, amelynél legnehezebben megy az asszimiláció. Különösen aktuális evvel a dologgal foglalkozni nemcsak a jubileum ötletéből, de abból az alkalomból is, hogy az iskolai év véget ért és úgy a szülők, mint a tanítók részéről fölszabadulnak a panaszok és hallunk súlyos vádakat pro és contra. Ilyen vád az is, hogy a tanítók nem élnek, nem éreznek együtt tanítványaikkal. El kell ismernünk, hogy ez némely falusi iskolában meg is van, pedig a tanítónak faluban jut igazán nagy szerep a vezetéshez. Hogy milyen nagy feladatok várnak igen sok helyen a tanítóra és hogy az egész nemzetnek milyen nagy szolgálatokat tehet, arra igen szép és követendő példa a most ünnepelt Lengyel István kaposvári állami elemi iskolai igazgató múltja. Lengyel István 1882. decemberben kezdte meg pályafutását Ugocsában, majd 1883-ban Aknasugatagra s innen 1800-ben a máramarosmegyei Borkutra került. ♦ Akkoriban még hite sem volt a máramarosi határszéli községekben a magyar szónak. Rusznyákok lakják ezt a vidéket, akik akkor a legnagyobb ellenszenvvel viseltettek a magyarok iránt. Viseletükben, nyelvükben konokul ragaszkodtak ősi bornirtságukhoz, szokásaik és életmódjuk elmaradott, ósdi volt. Ilyen viszonyok között került oda Lengyel István tanítónak. Szomorúan látta, hogy az az egyébként jóindulatú nép mily távol van még attól, hogy együtt érezzen a magyar nemzettel és akkor komoly, nagy vállalkozásra határozta el magát ,magyarrá akarta tenni azt a népet nyelvben, érzéseiben, viseletében. És ez a nagy vállalkozás sikerrel járt. Alig két-három esztendő alatt Lengyel István munkája nyomán bámulatos átalakuláson ment ez a nép keresztül. Magyarul beszéltek nemcsak a gyermekek és ifjak, de a fölnőttek is ; addigi viseletükkel, amely ízléstelen is volt, kényelmetlen is, fölhagytak és magyarosan öltözködtek. Szívükben is magyarokká lettek ezek a rusznyákok, akik mindenféle hazafias ünnepet megültek. Ezt a nemes munkát méltányolták is és Lengyel István érdemeivel hosszan foglalkozott a mayar sajtó szine-java. Országos közéletünk akkori vezetői közül számosan küldtek ajándékokat Lengyel Istvánnak hazafias munkájáért és fölöttes hatósága is szép kitüntetésben részesítette. Tíz esztendeig élt közöttük Lengyel István és ezalatt az idő alatt teljesen magyarrá lett nemcsak Borkút népe, de a környéken lakók is, akik derék tanítójukat megsiratták, amikor 1900-ban eljött közülök ide Kaposvárra. Ebben a szeretetben, ebben az eredményben sokkal több, szebb jutalmazást nyert Lengyel István igazgató, mint amit minden elismerés nyújthat neki. A póruljárt állami tisztviselők. A letagadott lakásbérek. Kevesebb lakáspénzt kapnak. Saját tudósítónktól. — Kaposvár, június 30. A kaposvári állami tisztviselők alaposan megjárták az idei lakásbér összeírással. Annak idejében megírta a »Somogyvármegye”, hogy a lakásbéradó kivetése céljából folytatott összeírásnál a fináncok mekkora túlbuzgósággal jártak el. Minden lakót kétszer is kikérdeztek, kivallattak, a szomszédjait is elővették, hogy mennyi lakbért fizet, hogy ezen az alapon adóztassák meg a házigazdáját. A lakók az összeírásoknál rendkívül kellemetlen helyzetbe jutottak. Ha a valódinál kevesebb lakásbért vallottak be, annak a veszélynek voltak kitéve, hogy a fináncok megtudják a csalafintaságot és akkor a hamis adat bevallása miatt súlyos pénzbüntetést kapnak. De a fegyver másik éle még súlyosabb volt. Ugyanis ha a valódi bérösszeget vallotta volna be, akkor a házigazdájára magasabb lakbéradót vetettek volna ki és bizony ennek is a lakó itta volna Lawn-tennis fehérneműek felszerelési cikkek, utazóbőröndök, kalapok, legjobb beszerzési forrása a a nyakkendő-királynálFarkas Berci Fő-U ^ Tennis-lapdák előnyös bi vétel folytán rendkívül 7. , kedvező áron. ||