Somogyvármegye, 1911. április-június (7. évfolyam, 75/1738-146/1809. szám)
1911-04-01 / 75. (1738.) szám
Kaposvár, 1911. VII. évfolyam. 75. (1738.) szám. Szombat, április 7. SOMOfiWMBoVE POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyedévre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér, vasárnap 6 fillért Megjelenik hitté és ünnep utáni napok kivételével mindennap. SALGÓ SÁNDOR: Minden előfizető ingyen kapja a „Somogyvármegye Almanachja"-t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy-u. (saját ház). Interurban-telefon 1128. szám. Felelős szerkesztő: Az igaz hazafiság. Kaposvár, március 31 Magyarországon mindig találnak ki valamit, amin össze lehet különbözni, amivel a nemzet egységes erejét szét lehet forgácsolni s az embereket, törekvéseket egymással szembe lehet állítani, hogy meddő és áldástalan küzdelmekkel töltsék el az idejüket, azt az időt, amely pénz. S míg mi egymás ellen küzködünk, a szomszéd államok dolgoznak, munkálkodnak, haladnak, gyarapodnak s gyűjtik az erkölcsi és anyagi erőt ellenünk. Aki nyitott szemmel néz s ép elmével gondolkodik, tapasztalhatta, hogy a haladásra az országban dúló belviszály milyen leverő, milyen bénító hatással van. Most, hogy lassanként helyreáll a béke és rend, kész veszedelem lenne a békés munkálkodást, a nyugodt, természetes fejlődést újabb viszállyal megakadályozni. Félünk azonban, hogy az újabban jelentkező veszedelem, a vallásfelekezeti békétlenség zsarátnokával való dobálózás fölgyújtja fejünk fölött a gyúlékony szalmatetőt. Ez ellen a veszedelem ellen kell az államnak hathatósan védekeznie, ennek csiráit kell megölni s akkor biztos a haladás. Az együttes munkálkodásra olyan nagy szükség van, mint a mindennapi falat kenyérre. Mert nagy változások előtt állunk s e változások nagy rázkódtatásokat idézhetnek elő. A föld, egyedül a föld mivelése és az állattenyésztés ugyanis nem képes foglalkoztatni az ország népeinek produktív erejét, nem képes a mindegyre növekvő szaporulatot kenyérrel ellátni. Az a fölfogás tehát, hogy Magyarország maradjon mindörökre földmivelő állam s kizárólag nyerstermelésre alapítsa jólétét, boldogságát, jelenét, jövőjét, ma már sehol sem talál visszhangra. Nemzeti törekvéssé, nemzeti akarattá vált hazánkban az iparfejlesztés , mert sziklaszilárd erősséggel él bennünk az a hit, hogy az agrikultúrával párhuzamban fejlesztett iparral leszünk csak képesek az országot az elkeseredetten vívott világharcban föntartani, erkölcsi és anyagi javakban naggyá, hatalmassá tenni. Ez a törekvés nem új keletű. Fejlődik is már szépen iparunk. A haladás azonban e téren nem olyan s nem akkora, hogy az ország igényeit teljesen kielégíthetné. Még mindig rengeteg ipari termék kerül be a külföldről s rengeteg pénz vándorol ki az országból, amely itt maradhatna hazánk jóllétének előmozdítására, a nemzet gazdasági erejének gyarapítására. De milliók és milliók hevernek három- és félszázalékos kamatra a pénzintézetekben, mert a tőkések nem merik gyárak és más ipari vállalatok létesítésére adni, tartván attól, hogy a szüntelenül meg megújuló viszályok meddővé tesznek minden vállalkozást. Az izgágák, a zavacsinálók pedig mindenkor „hazafiasságukra“ hivatkoznak, amikor a nemzet egységét megbontják s anarkiába kergetik az országot. Hát jegyezzék meg maguknak ezek a „hazafiak", hogy a jelenkor legnagyobb hazafias erénye a munka és alkotás, mely az elavult, régi Magyarország helyén új országot, új hazát teremt. A füstölgő gyárkémények, zakatoló gépek, a munkáskezek ezreinek és ezreinek foglalkoztatása az éltető erő, mely a mai korban az államokat, az államok népeit föntartja, vagyoni jólétét, hatalmát, dicsőségét biztosítja. Azért tehát félre az önző célokkal; keressük azt, ami bennünket összetart s ne azt, ami szétválaszt. A Reichsrath föloszlatása, Bécsből táviratozzák. A bécsi Reichsrath föl-oszlatásáról szóló királyi dekrétumot a »Wiener Zeitung” mai száma közli. Az új választások Ausztriában június 8 án vagy 13-án lesznek. A Reichsrathot rövid nyári , ülésszakra fogják összehívni, mely előreláthatólag július első napjaiban fog megnyílni. A költségvetési provizóriumra és az újoncjavaslatra vonatkozó császári szükségrendeleteket a napokban teszik közzé. Az ideiglenes költségvetést a szükségrendelet az év végéig fogja megállapítani és a pénzügyminisztert föl fogja hatalmazni arra, hogy a bankoknál előleget vegyen föl. Siposs Géza jubileuma. Huszonöt éve a város szolgálatéban. Családi ünnep a városházán. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. Nincs okunk rajongani a kaposvári közigazgatás vezetőiért s bármennyi keserűséget fakaszt is Németh István polgármesterből az, hogy a polgárság osztatlan bizalmával nem dicsekedhetik a toronyalja, az az egy letagadhatatlan, azt mindig készséggel elismertük, hogy Siposs Géza város főjegyző igazi mintaképe a törekvő, szorgalmas köztisztviselőnek. Két és fél évtizedes pályáján éles látása, termékeny agyának vagy befogadó képessége olyan óriási tudásra, szinte bámulatos nagy ismeretekre tett szert, amely még a legismertebb, a legképzettebb jogásznak is dicsőségére válnék. Rendkívül szervező- és teremtő-ereje sok üdvös dolgot hozott már létre s hogy értékes tálén torna nagyszabású, föltűnést keltő alkotásokkal nem dicsekedhetik, ez gyönge környezetének a rovására írandó. Épp ezért nincs igaza Németh István polgármesternek, aki fölötte sok epét kevert bele mai üdvözlő beszédébe. Siposs Géza kiváló értékét Kaposvár közönsége osztatlanul elismerte és méltányolta eddig mindig. A köztudatba teljesen átment, hogy Siposs Géza a város legkiválóbb, legértékesebb, legszorgalmasabb tisztviselője. A nép között úgy emlegetik Őt, mint „a város eszét". Ez jellemzi leghívebben, hogy az ő értéke közismert. A városi székház tisztviselői, élükön a polgármesterrel, egész csöndben családias jellegű kis ünnepséget rendeztek ma délelőtt Siposs Géza főjegyző tiszteletére az alkalomból, hogy ma töltötte be hivatalnokoskodásának huszonötödik esztendejét. A jubilánst tisztviselőtársai értékes, szép ajándékkal lepték meg. Az ünnepségről tudósítónk a következőket írja: Ma délelőtt pontban 9 órakor gyűltek össze a város tisztviselői a polgármesteri hivatalban és a polgármester vezetésével testületileg vonultak át Siposs Géza főjegyző hivatalos helyiségébe, ahol Németh István a következő beszéddel üdvözölte a meglepődött főjegyzőt.