Somogyvármegye, 1914. október-december (10. évfolyam, 221/2778-295/2852. szám)

1914-10-06 / 225. (2782.) szám

­ 1914. október 6 SOMOGY­ V­ÁRMEG­YE megalakítására és önkéntes közegészség­­ügyi szolgálatra hívja föl a magyar tár­sadalmat, kitanítván egyszersmind a ko­lera ellen való védekezés módja felől is. Olvassa el és vésse fel az emlékezetébe ezt a bölcs szózatot mindenki. Mi csak azt hangsúlyozzuk ismétel­ten, hogy: tisztaság és bátorság! Hi­szen ezek a mi erkölcsi fegyvereink a külső ellenséggel szemben is. Tiszta a mi igazságunk, a mi ügyünk, a mi lelkiis­meretünk, mert a háborút gonosz ellen­ségeink kényszerítették reánk és szent ér­dekeinket oltalmazza dicső seregünk ret­tenthetetlen bátorsággal, tisztaság és bá­torság segítségével fogja legyőzni társa­dalmunk a belső ellenséget is, a kolerát. Rendületlenül hisszük ezt és ebben a hitben nem szabad megcsalatkoznunk. A rémhírterjesztők ellen. A belügyminiszter rendelete: I' L Vj' í ■' i i Tizenöt napi elzárás és kétszáz korona birság. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, október 5. A kávéházi komitácsikra most végre rossz idők következnek, mert a belügy­miniszter rendeletet bocsájtott ki a rém­hírterjesztés ellen. A rémüldözők, a gyá­vák, a valótlan hírek kolportálói kény­telenek lesznek szájkosarat hordani, mert ellenkező esetben lesújt reájuk a tör­vény szigorúsága. Hadseregünk északon és délen győ­zelmes csatákban szerez becsületet fegy­vereinknek. Minden okunk meg­­van arra, hogy a legjobb reménységgel nézzünk a döntő küzdelmek elé. Ennek dacára akadnak itthon olyanok, akik tájékozat­lanságból, vagy éppen nagyképűsködés­ből vészhíreket koholnak és terjeszte­nek. Ezek a hírek szájról-szájra járván, még kibővülnek fantáziaszülte ijesztő részletekkel. Az ilyen mende­mondáknak semmi pozitív alapjuk nincs és azokat a higgadtan gondolkozók le tudják szál­lítani az értékükre. De vannak olyan hi­székeny emberek is, akik hitelt adnak a rémhíreknek. Ezek körében nyugtalan­ságot kelthetnek a kósza híresztelések. Mivel a mai súlyos napokban a ha­zafias kötelesség azt parancsolja, hogy az állam minden polgára a fegyvereinkbe vetett teljesen jogos bizalommal, lelke­sedéssel várja a fejleményeket, a köz­­nyugalom föntartása megköveteli, hogy a legnagyobb eréllyel járjanak el az á­l­­hírek gyártóival és terjesztőivel szem­ben. Evégből Sándor János belügy­miniszter 9271/1914. szám alatt kiadott rendeletével az álhírek koholását és ter­jesztését kihágásnak minősíti. Aki ez­után vészhíreket kohol vagy terjeszt, azt a rendőri büntető bíróság 15 napig ter­jedhető elzárással és 200 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel fogja büntetni. Ez a mai viszonyok között igazán szükséges és üdvös rendelet a következő­képpen hangzik: Mindsűrűbben érkezik a panasz a hadviseléssel kapcsolatos oly riasztó hí­rek koholása és terjesztése miatt, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a nagyközön­ség körében nyugtalanságot és ok nélküli aggodalmakat támasszanak. Minden ko­moly­­ember elismerni kénytelen, hogy ily álhírek koholása és terjesztése a köz­rendet és köznyugalmat, amelynek fen­­tartása és előmozdítása éppen ilyen sú­lyos időkben kétszeres kötelesség, nagy mértékben veszélyezteti. Ez okból az ily­elhirek koholását és terjesztését szigo­rúan megtiltom és e tilalom megszegé­sét az 1879. XL. törvénycikk első pa­ragrafusa alapján kihágássá nyilvánítom. Ennélfogva azt, aki a hadviseléssel kap­csolatban először vészhirt kohol, vagy valótlan vészhírt terjeszt, vagy másod­szor valakinek megsebesülését, halálát vagy az ellenség fogságába jutását ál­lítja, vagy híreszteli, anélkül, hogy az adat valódiságáról hivatalosan közlésből vag­y kétséget kizárólag más módon meg­győződött volna, vagy harmadszor egyéb oly álhírt kohol vagy olyan álhírt ter­jeszt, amely alkalmas arra, hogy a la­kosság körében félelmet és ijedelmet keltsen, kihágás miatt tizenöt napig ter­jedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. E kihágás miatt az eljárás a köz­­igazgatási hatóság mint rendőri büntető­­bíróság hatáskörébe tartozik. Sándor János s. k. A belügyminiszter üdvös rendelete előreláthatóan el fogja teljesen némítani az álhírek terjesztőit. szolga, aki egy balatonlellei leányt vett feleségül és ettől rövid, de elég viharos házasélet után külön vált, megjelent Ba­­latonlellén, hogy meglátogassa feleségét és megbeszélje vele a törvényes elválás dolgát. Az asszony családja jóindulattal fo­gadta a vő látogatását. Azt remélték, hogy minden rendbe jön majd a fiata­lok között. Nagy ebédet csaptak a vő tiszteletére, vidáman elsöröztek előtte és utánna is késő délutánig, amikor Ország a feleségével elindult sétálni a Balaton partjára. Sokáig oda voltak. Késő este Ország egyedül tért haza. Csak bekö­szönt és a legközelebbi vonattal vissza­utazott Budapestre. Az asszony szülei csak várták haza Országnét, de az nem mutatkozott. Távétették érte az egész községet, de sehol sem akadtak nyomára. Ezalatt Ország végigdorbézolta az éjszakát és reggel önként jelentkezett a budapesti főkapitányságon. Töredelme­sen megvallotta, hogy az előző napon feleségét indulatos szóváltás után, mert az asszony revolvert rántott rá és két­szer rá is sütötte, megfojtotta és holttestét a Balaton partján egy bokor­ban elrejtette. Ez volt előzménye a bünpörnek, a­melyet június 3-ikán tárgyalt le a kapos­vári esküdtbiróság­ Takács László dr. biró elnöklésével és amelynek csattanós befejezése az lett, hogy az esküdtek el­fogadták Ország Pálnak a védekezését és elismerték, hogy önvédelemből foj­totta meg a feleségét. Az esküdtek ezen az alapon fölmentő verdiktet hoztak. A bíróság pedig, alkalmazva — ezúttal először — az új esküdtszéki törvényt, alaki hibák címén m­­eg­sem­misítette az esküdtszék verdiktjét és új tárgyalást rendelt el. A mai tárgyalást szintén Takács László dr. vezette, Erdős Emil és Boda Géza működtek mellette mint szavazó bírák. A jegyzőkönyvet Fövenyessy Sán­dor vezette. Csorba Lajos dr. ügyész képviselte a vádat, a védelmet Bezsek Gyula dr. látta el. Feltünést keltett a tárgyaláson Adorján Sándor honvédfő­­fegyvermester, aki mint fegyverszakértő már az első tárgyaláson is közreműkö­dött és aki most sebesülten, bekötött fejjel, ahogy a harctérről visszatért, látta el szakértői tisztét. A délelőtt folyamán kihallgatták a bűnper tanúit és a tör­vényszéki szakértőket. Délben 1 óra után félbeszakították a tárgyalást. Ítélet csak késő délután várható. a balatoniény­etvesgyilkos, új tárgyalás az esküdtszéken. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, október 5. A kaposvári törvényszék eskü­dtbi­­rósága junius 3-án tárgyalta a balaton­­lellei hitvesgyilkosság bünperét, mely an­nak idején nagy föltünést keltett ország­szerte. Maga az eset ez év márciusában történt. Ország Pál budapesti iskola­ 3& Nyilatkozat. Tisztelettel tudatom a cigarettázó urakkal, hogy a Fiumei-Triesti $$ I *1 ffgyár­ a háború által okozott nehéz & ? % kI SÍÉI \B V?« Um viszonyokra való tekintettel a n.l14A szivarkahü- EA fillérre szállítóba le, a könyvecskés szivarkapapir V­(I­II UI .) pwv 9 v 11 f.C vely árát árát pedig 10 fillérre. Azonfelül forgalomba ho­zott egy 4 filléres csomagolású papirt fSBtr Modiano specialité­t Kla nív alatt. HALÁSZ FERENC a Modiano Fiume—Triesti gyár vezérképviselője. FŐRAKTÁR: a MAGYAR KIRÁLYI D O H Á N Y N AG Y Á R U D Á B A N. ■ -

Next