Somogyvármegye, 1915. január-március (11. évfolyam, 1/2854-73/2926. szám)

1915-03-02 / 49. (2902.) szám

*•­. 1915. március 2. SOMOGY VÁRMEGYE 3 ♦ Kukoricaliszt kg. 41 fillér. Tojás drb. 5 fillér. A kukorica­lisztet a jövőben nem lesz szabad literszámra mérni a piacon, mert ezzel tévesztik meg legjobban a közön­séget. A húskérdést, sajnos, nem lehetett elintézni. Amíg ugyanis Budapesten és Bécsben egyre nagy a marhakínálat, ad­­d­ig a sv­idéki mészárosok arról panaszkod­nak, hogy ők képtelenek marhákat ven­ni, mert a budapesti és bécsi kereske­dők mindent összevásárolnak előlük és ezzel úgy fölhajtják vidéken a hús árát, hogy a leghitványabb, legsványabb jó­szágot­­is drágán kell megfizetniük. Kaposváron eddig a következő ára­kon m­érték a húst: Gulyásnak való 1.76 kor. Leveshus 1.92 korona. Pecsenyehús 2.08 korona. Mayer Berci ipartestületi el­nök kijelentette, hogy a mai naptól kezd­ve kénytelenek a mészárosok az árakat fölemelni. A gulyásnak való hús ára 2 korona lesz. Leveshúsé 2.24 korona, Pe­­csenyehúsé 2.40 korona. Az értekezlet ezekhez az árakhoz nem volt hajlandó hozzájárulni. Szőe László dr. kijelentette, hogy amennyiben kellő előkészítés hiányában ebben a kér­désben lehetetlen megállapodásra jutni, a szerdai városi tanácsülésen javaslatot fog előterjeszteni, hogy a város végez­tessen próbavágást s ennek az alapján állapítsák meg aztán a hús hatóságii árát. Mayer Berci kijelentette, hogy a­­pró­­bavágás eredményét mértékadónak elfo­gadni sohasem­ lehet, mert a marhavá­sárlás árhullámzása naponta változik.­­ Sokkal helyesebb volna állandó hatósági mészárszék fölállítása, mert ez tiszta ké­pet nyújtana arról, hogy a mészárosok a drága árak mellett is ma minden haszon nélkül kénytelenek dolgozni. HADFELSZERELÉSI CIKKEK­­ U. m.: ér-, térd- és hasmele­­gítők, haslik, hósapkák, himalája utas mellények, láger alsó ruházat, tábori taka­rók, vízmentes hálózsákok stb. Sorházi felszereléshez tartozó cikkek U. m.: kötszerek, matrac és szalmazsákok, ágytakarók,­­ ágy­neműek, és egyéb kór­házi fehérneműek legnagyobb választékban jutányosan szabott árak mellett kaphatók LÖW DIVATHÁZBAN, KAPOSVÁROTT, KORONA-I. Vidéki megrendelések pontos elintézést nyernek. A vörös-kereszt közgyűlése. Ezerháromszáz sebesült húszezer ápolási napja. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 1. Közel két évtizeden át a vörös-ke­­reszt-egylet vidéki fiókjai csak címükben éltek, de egyébként ennek az intézmény­nek még a tagjai sem árultak el valami nagy érdeklődést egyesületük iránt. A nagy és véres háborúnak kellett elkövet­kezni, hogy végre a vörös-kereszt-egylet igazán nagy és nemes hivatását megis­merhesse a közönség. A v­örös-kereszt-egyesü­lt vidéki fiók­jai közül — és ezt igazi büszkeséggel valljuk — aligha áll még egy annyira a hivatásának magaslatán, mint a kapos­vári. Ha véreink, a hős negyvennégyesek a harcmezőkön szereztek eddig hírt és dicsőséget Somogynak, itthon Kaposvá­ron a vörös­kereszt-egyesül­et fáradhatat­lan, buzgó és mindenkor önföláldozó ápolónői vívták ki a közvélemény hódoló ragaszkodását és őszinte elismerését. Pogány Józsefné elnöknő és az ő igazán lelkes gárdája egy fél év óta éjt­­napot egybevetve azon fáradoznak, hogy a harctéren megsebesült hősök kényeit fölszítsák, fájdalmukat enyhítsék, sebeiket behegessék, gondos és szeretetteljes ápo­lásukkal őket az életnek mielőbb vissza­adhassák. A vörös­kereszt-egyesül­et ka­posvári önkéntes ápolónői minden emberi fogalmat meghaladó munkásságukkal örök­­időkre emlékezetessé tették nevei­ket. Ennek az igazán humánus, nagyará­nyú tevékenységnek volt köszönhető, hogy a vörös­keresztegyesület kaposvári fiókjának szombati közgyűlése megle­pően nagy érdeklődés mellett folyt le a vármegye székházában. A közgyűlést délután fél 5 órakor Makfalv­ay Géza főispán nyitotta meg­­igen szép beszéddel. Utána S­imon István dr. titkár ol­vasta föl gyönyörűen megírt évi beszá­molóját, amelyben a leglaposabb rész­letességgel terjeszkedett ki az elmúlt esz­tendő összes eseményeire. Ezek között első­sorban figyelemre ntzrtő Makfalvay Géza főispán, egyesü­leti elnök fáradhatatlan buzgalma, ki egy­maga közel 42 ezer koronát gyűjtött ösz­­sze az egyesület céljaira. Mellette Po­gány Józsefné elnöknő 5000 koronán fö­lüli összeget gyűjtött. Az igazán áldásos és általánosan el­ismert tevékenység, amelyet a városi színházban berendezett hadikórház Po­gány Józsefné és lelkes gárdája kifejtett, csak ennek a tekintélyes összegnek meg­szerzésével vált lehetségessé. A somogyi községek­­is példátlan áldozatkészséggel karolták föl a vör­ös-kereszt-egyesület ne­mes ügyét és természetbeni adományaik­kal siettek a buzgó önkéntes ápolónők segítségére. Nagy elismerés illeti Sziget­hi Gy. Sándor dr. kórházi igazgató-főorvost, ki az elmúlt évben két ápolónői tanfolya­mot tartott, amelyen 38 önkéntes ápolónő nyerte el a képesítést. Amiig az 1913. évben csak 138 tagja volt a kaposvári vörös­kereszt-egyesület­­nek, az elmúlt évben ez jóval megkétsze­reződött: a taglétszám 350-re szökött föl. A színházban 198 ágyas hadikórházat rendezett be az egyesület, amelyben 1355 sebesült katona 19509 ápolási napot töl­tött el a múlt év december utolsó nap­jáig. Az önkéntes ápolónők gárdájában Pogány Józsefné vezetése alatt a követ­kezők fejtettek ki áldásos munkásságot: Képesített ápolónők: Bajóti Panni, Bogyay Ferencné, Blum Izidorné, özv. Csorba Józsefné, Ferencfi Vilmosné, Fuhrman Zsigmond­né, Gál Luca, Ger­hardt Gasztonné, Gottlieb Miksáné, Gel­­lér Mózesné, Grün­wald Anni, Győrfi Mariska, Győrfy Hermin, Kiss Terézia, Kiss Júlia, Krammer József drné, Kuhn Mihály drné, Lukács Ármánné, Németh Katalin, Oláh Ödön drné, Oszmann Aurél drné, Rechnitzer Józsefné, Samuely­ Pál­­né, Sárközy Gézáné, Sauerwald Vilmos­né, Svastics Krém­i, Szabó Samu drné, Szakáll Margit, Szarvas Imréné, Széché­nyi Katalin grófnő, Széchényi Marietta grófnő, Szigetin Gy. Bözsike, Török Bé­­láné, Ullmann Antal­diné, Vermes Gusz­­távné, Vidor Ferencné, Würth Anna. Nem képesített ápolónők: Babochay Sárika, Brokés Rezsőné, özv. Chernél Ciyuláné, Csorbai Irén, Hirschman Mór­­né, Hoholin Gyuláné, Huszár Aladárné, özv. Kurelec Ottmárné, Márffy-Mantuano Rezsőné, özv. Polányi Lajos úrné, özv. Spergely Elekné, Tallián Andorné. Az évi jelentés első­sorban Pogány Józsefnének és a­rvezetése alatt álló ön­kéntes ápolónőknek fejezte ki hálás el­ismerését és köszönetét, továbbá Folly Józsefnének, a vörös­kereszt-egyesület központi megbízottjának, Szigeti­ Sándor dr. kórházi igazgató-főorvosnak az ápoló­női tanfolyamok rendezéséért, Kaposvár város tanácsának és közönségének a szín­ház átengedéséért, Festetics Vilmos gróf belső titkos tanácsosnak, aki hónapokon át díjtalanul mosatta a vörös­ kereszt­­egyesületi hadikórház, sebesültjeinek­­fe­hérneműit s amióta ezt a toponári asz­­szonyok indolenciája miatt velük elvégez­­tetni nem tudja, havonta állandóan 200 koronát áldoz e célra. Szaflárszky Andor egyesületi pénztárosnak, valamint mind­azoknak, akik az egyesület érdekeit bár­mivel is elősegítették. Végül a sajtó kép­viselőinek, amiért­ az egyesület ügyét Világháboru emlékgyflrttk »ARAR'IAnIASEiRÍ [” ZUtl GSAJAGHY ANTflU Katonai látcsövek- órás és ékszerész • ezüst és aranyban gyűrűket belül és oldalain tartós kivitelben ben­n egy raktár, ^posvar, korona u. t0. 1 etetőn \u.

Next