Somogyvármegye, 1915. április-június (11. évfolyam, 74/2927-146/2999. szám)

1915-04-04 / 77. (2930.) szám

­­­2 hamot a másik után indítja az ellenség, folyton és lázasan új megerősítéseket dob az arcvo­nalba. Zaklicyntől keletre, ahol legvéresebben dühöng a ha­c, az oroszok egyetlen lépéssel sem tudtak előbbrejutni, jólehet táma­dásaiban és rohamaiban nincsen szünet. A Csernovitztól északra és keletre elfoglalt területekből egy talpalatnyit sem tudott az ellenség visszavenni. Összeomlott orosz támadás. Budapest, április 3. (Hivatalos táv.) A főhadiszállás jelenti: Orosz-Lengyel­­ország­ban és Nyugat-Ga­rciában nincs változás. A Nida alsó folyása mentén az oroszok egy éjjeli támadása állásaink leghatásosabb tü­zében összeom­lott. — Hofer altábornagy, a vezérkari főnök he­lyettese. (A miniszterelnökség sajtó­­osztálya.) U U i­ i ! ! ! ! ! Változatlan helyzet. Berlin, április 3. (Hiv. távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti arcvonalon a helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. (A minisz­terelnökség sajtó­osztálya.) t ■ — Támadást vár az orosz. Stockholm, április 3. (Cenz. távirat.) Pétervárról jelentik: Az orosz hadveze­­tőség leg­utóbb kiadott jelentése fölemlíti, hogy a nyugati hadszíntéren a német tevékenység enyhülése arra magyaráz­ható, hogy a németek haderejük­­eg­­nagyobb részével ismét Oroszország el­len fognak fordulni és így legközelebb heves német offenzívára készülhet el az orosz sereg. Hogy a támadás melyik pon­ton fog történni, az ma még­ is­meretlen. A jelentés végül utal arra, ha a Kárpá­tok vonalán legközelebb enyhülni fog a harc, azt senki se tekintse majd kudarc­nak, mert ez a német offenzíva követ­kezménye lesz. Német offenziva. Berlin, ápr. 3. (Cenz. táv.) A keleti hadszíntéren új, nagy események vannak készülőben. Skwanál és Omlow­­nál a német seregek meglepetésszerü támadásba mentek át s már az első órákban hatalmas területen messze visszavetették az oroszokat. A harc még folyik. Ossoviec sikeres ostroma. Kopenhága, április 3. (Cenz. távirat.) Pétervárról jelentik. Néhány orosz lap­nak azon minapi állításával szemben, hogy Ossoviecnél a német offenziva HOMOGYVÁRMECSYE 1915. április 4. ) meggyöngült, a «Ruskoje Slovo» hadi­­tudósítója megjegyzi, hogy kár ilyen megtévesztő híreket közölni, mert tény az, hogy a németek a lehető legnagyobb erővel bombázzák Ossoviecet. Ez az első orosz erődítés, amelyet a németek 12 hüvelykes ágyukkal lövetnek és 42-es mozsarakat is felá­lítottak ellene, amelyek hatása abban áll, hogy az erődök beton­­műveit romhalmazzá változtatják. Francia kudarcok. Berlin, április 3. (Hivatalos távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: A Maas és Mosel közt heves tüzérségi harcok foly­tak. A Rote de Pierre mellett és benn az erdőben a gyalogsági harcok tovább folytak és egész éjjel tartottak. Az erdő­től nyugatra a franciák támadása tüze­lésünkben összeomlott. Ellentámadásban súlyos veszteségeket okoztunk az ellen­ségnek és régi állásaiba vetettük vissza. Csak az erdőben tartják még a franciák megszállva legelői levő állásainknak két erődházát. A legfölsőbb hadvezetőség. (A miniszterelnökség sajtó­osztálya.) Török sikerek. Konstantinápoly, áprlis 3. (Hiv. táv.) A főhadiszállás jelenti: A Dardanellákból és a harcterek többi részeiből mines je­lenteni való. Március 21-én egy angol cirkáló a szmílrnai parton, Msn­eh köz­ség k­özelében csapatokat akart partra­­szállítani. Ezek nagy részét megsemmisí­tettük. Később újból kísérleteztek a partraszállással, de ekkor is nagy vesztesé­get okoztunk az ellenségnek, mi­re a cirkáló teljesen visszavonult. Újabb merénylet Szófiában, Athén, április 3. (Cenzúráit távirat.) A szófiai görög követség termében teg­nap délután a követ íróasztala alatt egy bombát találtak, melynek kanóca már égett, de időközben elaludt és így a bomba nem robbant fe. A merénylettel az antánt bérenceit gyanúsítják, mert tudvalevőleg a szófiai görög követ egyi­ke volt azoknak, aki nagyon ellenezte, hogy Görögország az antant mellé álljon. Katonai fölmentés és nyug­­díjazás. Budapest, április 3. (Cenz. táv.) A király Bóra Jenő vezérhadbiztost, a honvédelmi ruházati és berend.­hivatal főnökét állásától fölmentette. — S­c­h­e­man Balázs altábornagyot, volt közös hadügyminiszert a király nyugdíjazta. Tisza öccse megsebesült. Budapest, ápr. 3. (Ered. távirat.) Tisza Lajos gróf tartalékos huszár­tiszt, Tisza István gróf miniszterelnök öccse Uzsoknál súlyosan megsebesült. Ma kórházvonaton Budapestre szál­lították. ­Véres húsvét, Kaposvár, április­­. A kereszténységnek immár a máso­dik nagy ünnepét üli ez a nemzet keser­ves időkben, amikor a hit, a gond és a fájdalomnak az elviselésére igazán nem­ lehet másból vigaszt meríteni, mint ab­ból az önök időkre szóló tanításból, a­melynek teljességét éppen a vallás fog­lalja össze. Fájdalmunknak gyógyítója, bánknak az enyhítője, gondunknak köny­­nyítője ma csak a vallás, amely vigasz­tal bennünket, néha halványuló remé­nyeinknek új vért ad és tanít bennünket az isistenben való bizalomra. Egy egész világ súlyos megpróbáltatásának kellett elkövetkezni, hogy az emberiség az ő gondolkodásában megtisztuljon, térjen vissza a hithez, küszöbölje ki érzései­ből a kételkedést, a hitetlenséget, amely a művelt világ nagy jóllétében fönt és alant immár elterjedt. A nagy megpróbáltatások közepette, amelyek nemcsak a mieink, hanem­ kö­zösek az egész világgal, ez a nagyhét, melyre következik a föltámadás ünnepe, komor hangulatával igazán jelképezi az ország hangulatát. De ebből a hangulat­ból nem szabad hiányozni a reménynek, a bizalomnak, amelyet a csapások által érzékenyebbé vált lelkünkben a vallás ma inkább fakaszt, mint máskor. Aki hivő lélekkel járja ma a tem­plomokat, annak hinni, bízni kell a jobb jövőben is, amelynek el kell következni ezekre a szomorú napokra. A magyar az ő nemzeti jellegénél fogva nagyon hajlandó a lemondásra. Egy-egy csapás az ereiben buzgó ősi erőket nagyon ha­mar leköti, hirtelen tétlenségbe megy át nála a lázas cselekvés, amint ezt a mi nagy eseményekben annyira gazdag­ tör­ténetünk tanítja.­­E nemzeti természetből folyó vesze­delmek ellen kell most védekeznünk. Hin­ni, bízni és reménylenünk kell, még ak­kor te, ha az eddigi csapások megsok­­szorosodnak. Semmikép nem szabad ma­gunkat odaadni a reménytelenségnek, a­mi maga a megadás. Amilyen igazi fájdalmas lélekkel jár­tuk meg a nagyhét minden szertartását, épp oly igazi fájdalommal kell résztven­­nün­k nemzetünk mai minden fájdalmas csapásában. De a Golgotára következett a föltámadás. Ebben a föltámadásban hiszünk, a nemzet minden bajának az eloszlását bízva várjuk. Igaz hittel megy mindenki ma a föl­­támadás nagy ünnepére. A hit éberebb, talán igazabb és mélyebb, mint bármi­kor. Ennek a megélénkült, megerősödött hitnek kell bennünket táplálni a reánk még elkövetkezhető újabb nagy csapá­sokban. A nemzet megjárt már sok Kál­váriát, sok Golgotát, eddig még mindig volt számára föltámadás. Nemzetünk sor­sa a i&r_t£néí folyantán igen sokszor volt kétségbeejtő. Ma nem az, csak telve van mindenk­i számára igen sok szenvedéssel.

Next