Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

A delej­es alvás és alvajárás. Intézetünk 1880/1 évi értesítőjében ismertettük az álom és alvajárás jelenségeit; jelenleg folytatni, illetőleg befejezni óhajtjuk az alvás állapotának ismertetését, előadva annak egyik legbonyolul­tabb alakját , a delejes alvást és alvajárást, mely felfedezője (Mesmer) után Mesmerismusnak is neveztetik. Tizenegy évtized folyt le azóta, hogy Mesmer e tünemények létrehozása és magyarázása által a közfigyelmet magára vonta ; ezen aránylag rövid idő alatt mintegy 10,000-re nőtt az iratok száma, a­melyek e kérdéssel »pro« vagy »contra« foglalkoznak. Mesmer kor­társai tudományuk egész készletével két táborba szállottak ; az egyik feladata volt az eszközölt gyógyítások és rendkívüli jelenségek be­bizonyítása által a tünemények valóságáról meggyőzni, a másik czélul tűzte ki magának, e tüneményeket, mint ismert természeti törvények­kel ellenkezőket, rossz akaratú csalásra, vagy legjobb esetben csaló­dásra visszavezetni. Hogy a delejes tünemények utánzásával a körmönfont szédel­gők a rendkívüli és szokatlan iránt érdeklődő közönséget nem egyszer félre­vezetik, az tény ; de az ily esetek miatt a jelenségeket egyál­talán elvetni épen annyi, mint — hogy hasonlattal éljünk — pénzt el nem fogadni, mert hamisított is van forgalomban. Mi a követke­zőkben a delejes tüneményeket, a rajuk vonatkozó számtalan bizo­nyíték alapján, való jelenségeknek fogjuk tekinteni. Mielőtt a delejezést és a delejes tüneményeket részletesen ismer­tetnők szükségesnek tartottuk előadni Mesmer élettörténetét, hogy közelebbről lássuk, miként jutott ezen jelenségek felfedezéséhez. — Mesmer született 1733-ban Itzmangban a badeni tó mellett. Az alsóbb iskolákat elvégezvén, meglehetős szűk anyagi körülmények között Bécsbe került, hol mint jogász hallgatta ez egyetemi előadá­sokat ; később azonban tervét megváltoztatva az orvosi pályára szánta magát. Különös előszeretettel viseltetett minden rendkivüli s titok­zatos iránt s innen magyarázható, hogy 1766-ban »promotio«-ja alkal­mával kiadott egy értekezést : »De planetium influxu in corpus hu­manum«, a melyben hivatkozva a különböző népek hiedelmére, ki­

Next