Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1904

Gaal György élete és munkássága. (1783—1855.) Azon irodalmi mozgalmak közül, amelyek Németországban a 18. század vége felé és a 19. század elején még Goethe életében keletkeztek, kétség­telenül a legfontosabb a romantikus iskola. A romantikusok nem léptek ugyan egészen új útra, mert elveikkel, törekvéseikkel bizonyos fokig Lessing, Herder, Schiller és Goethe műveiben is találkozunk már, de tagadhatat­lan, hogy fölléptükig a vallásos, hazafias, legfőképen pedig a népies tárgyaknak az irodalomban oly nagy mértékben való bevitelére nem akadunk. A népiesre a figyelmet Nyugaton először a francia Rousseau hívta fel. Németországban pedig Herder volt az első, aki lelkes jellemzésekben és fejtegetésekben ecsetelte a népköltészet nagyszerűségét és hangsúlyozta gyűjtésének fontosságát. De ő nemcsak lelkesített, hanem példát is adott honfitársainak s fejtegetéseivel párhuzamosan szorgalmasan gyűjtögette a népköltészet termékeit. Buzdító szavainak meglett a hatásuk. A német kultúra és irodalom csakhamar újabb elemekkel, tárgyakkal gazdagodott. Herder befolyása és a Percy féle ó-angol ballada- és románcgyűjte­mények hatása alatt írta Bürger kiváló balladáit és Herzensausguss über Volkspoesie c. elméleti művét. A népies elem a legváltozatosabb formában azonban Goethe költe­ményeiben található meg először, aki mint lírikus, mint balladaköltő s mint drámaíró egyaránt népies nyomokon is haladt. Bürgeren és Goethen kívül mások is megpróbálkoznak a népiessel s e szórványos törekvések felnyúlnak egészen a romantika idejéig s ennek útját készítik elő. Egyesek már a meséket és mondákat is kutatásuk tárgyává teszik, sőt fel is dolgozzák őket­, még pedig hol prózában, hol versben. Míg a germán filológusok a népköltészetnek ezt az ágát eddigelé

Next