Soproni Hirlap, 1935. október (22. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-23 / 242. szám
2 Glória a torony fölött Írta: HORVÁTH MIKLÓS (26) Hamarosan elhessegette magától ezt a gondolatot: — Ha mindegyik látna is, csak az az egy nő. A Király Erzsébet ne! A tolmácsnak szánt honvédőn akadt meg a tekintete. — Trtol! Hozzám. A megszólított kilépett a sorból és hátramaradt.. Közben fújt nagyokat. Nyomta a teljes felszerelés. — Fáradt vagy? — Jelentem a lássan, nem. — No, akkor beszélj a szeretődről. A legény nagyot nézett a váratlan parancsba, de mégis belekezdett a szóba: — Hát az Ancsura... — Várjál, Triol. Miért hívnak nálatok minden leányt Ancsurának? — Nem mindenecskét hívnak annak, csak a szebbecskét... Dél tájban szokatlan látvány tárult eléjük. A pusztás földből elszórtan néhány kémény emelkedett ki. A kémények közül se rom, se törmelék. A faházakat a szó szoros értelmében fölették a lángok. — A hadak utján járunk — gondolta Forrintos s ugyanakkor semmi egyébbel sem törődött, mint a honvéd meséjével. A mese tervezgetés volt, szép és színes, szivárványos tervezgetés fészeképítéshez. A boldog fészekek romjai között! A terület, melyet be kellett járniuk, szélest, stégben mintegy húsz kilométeres sáv volt. Ennek a középvonalán haladt Forintos az első rajával, míg a három másik raj egyre portyázott. Az egész felderítés nem volt egyéb megerőltetett menetelésnél, melyet némileg megkönnyített az az újszerűség, melylyel a lengyel faluk hatottak rájuk. Mocsia-árak szélén, erdők nagyobb tisztásain szétdobált faházak, melyeknek egy része lakatlan volt, más részben pedig asszonynép, öreg, meg gyerek rettegett a bizonytalanságban, ez volt a lengyel falu a nagy világiégés második évében. A honvédek 10—15 kilométert haladtak előre naponta. Ateljes hadi felszerelés ciperlése, a feneketlen isár és a hosszú éjszakák akadályozták a gyorsabb előretörést. Az éjszakáikat párosával elosztva a lakott fás házakban töltötték, melyekben szíves venzdéglátást és meleget élveztek. A honvédek különös kedvüket lelték a változatosságban: minden este és minden éjszaka eseménye történet volt a számukra. Pedig mennyire egyforma keretek között zajlottak le ezek az esték! A katona széptevése az egyik részről, a lányos ház kedveskedéssel palástolt óvatossága a másikról. Forintos kedvét lelte abban, hogy figyelte ezt a játékot, melynek célját a fölsségesség mezébe takargatta a Teremtő. Honvédeiben tavaszi tüzek szikrája parázslótt, mely menten lángra lobbant, mihelyt a sors egy-egy megrettent idegen bimbóvirágot sodort eléjük. És öröme egyre nőtt, amint látta, hogy ezekben a veszedelmes játékokban fölségesebbnek mutatkozott a magyar katona, mint amilyen hős volt a halál torkában. A játék izgalma egyébként őrá magára is átragadt. A malei Zdendovszkyi-kastély bejáratához érve rajával, lábai elé vetette magátegy lány, kinek fagyos, hideg testéből is a fiatalság melege áradt. Forintos, akit a váratlan jelenet ugyan csak megbúvott, lehajolt hozzá, hogy felemelje. — Panye — suttogta a lány, miközben arcizmai gyöngén megrándultak. A honvédek keltegették. Hiába, nem mozi dúlt. Úgy látszott, kiszakadt belőle az élet. — Alighanem megfagyott — állapította meg végül is Forintos, majd utasította katonáit, hogy vigyék a kórházba. X. Mate ugyanolyan állomásnak látszott, mint azok a szállások, honnan egy-egy éjszakázás után tovább vonultak. Ez a látszat megbukott a Wladimirban maradt parancsnokság utasításán, mely gyorsfutár útján bizonytalan ideig való veszteglést rendelt. A katona nem száll perbe és nem kutatja a parancs okait. Az utasítás vétele után igyekeztek úgy berendezkedni, hogy a puszta négy fal között elviselhető legyen az élet. Ennek első feltétele a meleg szoba volt. Katonái hasonló véleményen lehettek, mert, minthogy tüzelőanyagot sehol sem találtak, tizedesük rendelkezésére bámulatos szorgalommal kezdtek hozzá a park évszázados fényeinek kiirtásához. Az első fejszecsapások után, Forintos az ablakból szemlélte, kopott ruhájú, beesett arcú öregasszony jelent meg a katonák köz-A has teltségle, májtájéki fájdalmak, emészttési nehézségek, gyomorbélhurut és sárgaság a természetes «Ferenc József» kesserűviz használata által megszüntethetők é,s az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértolulások ellensúlyozhatók.zött. Külsejében csupán ,annyiban hasámli tolt a wholhyniai parasztasszonyokhoz, hölgy a lábai rongyokba voltak burkolva, a vállait pedig tömött gyapjúsál fedte. Az ügye ■ugyancsak fontos lehetett, mert beszéd köziben összetett kézzel hadonászott a tizedes előtt. A jelenet láttára az önkéntes kisietett a katonáihoz. — Mi baj van itt? kérdezte a tizedestől. — Biztosan kódul — felelte vállát rándítva a tizedes, aki nem értette az öregasszony nyelvét. — Trtdl, kérdezd megtőle, mit akar — szólt erre Forintos az ordonánchoz. (Folytatjuk.) SOPRONI HÍRLAP A kormány középfokú iparhatóságokat állít fel A soproni kamarai választásoknál nem vezetik be az ajánlási rendszert A kereskedelmi és iparkamara vidékikiküldöttei a napokban értekezleten vettek részt Budapesten, melyen a soproni kamara képviselői is megjelentek. Bornemisza Géza iparügyi miniszter vezette a tárgyalásokat, melyek az új középfokú iparhatóságok felállításáról szóltak. A tárgyalások folyamán kialakult terv még nem készült el, de a német minták alapján nálunk is felállítják a középfokú iparhatóságokat, melyekbe a kamarákat is bevonják), mint szaktestületet. Az értekezlet nagy feladatokat tűzött maga elé. Többek közt a kamarai papok állandósítását, melyeken a kamara fontosabb problémái kerülnek megtárgyalásra. Az első kamarai nap megtartását dec. 10-re tűzték ki. Ezenkívül a soproni és győri kamarák választásairól, az ipari továbbképzésről, szabályrendeletek módosításáról stb. tárgyaltak. A soproni választással kapcsolatban közölhetjük, hogy itt nem vezetik be az előzetes ajánlási rendszert. A Turul Szövetség , Magyar Egészség Hetés-ről beszél ma minden, fajtája sorsát szivén viselő magyar Az ifjúság ezen országos jelentőségű kiállításával nagy erőpróbát állott ki. Becsülettel dolgozott, megkapta a megbecsülést! Végváry József dr. országos sörvezér, országgyűlési képviselő, Dérczy Ferenc országos vezér és munnkatársaik a magyar sors legelhanyagoltabb és legborzalmasabb területét tárták fel a rohanó életben se jobbra, se balra nem néző, csiafr folytonosan kritizáló, ellenzékieskedő törtetők előtt. Beigazolódott, hogy nem elég csak a városok népegészségügyi intézmények fejlesztése, hanem ki kell menni, meg kell ismerni a magyar rög egyszerű földtáró embert,a dolgozó falusi népet s akkor megdöbbenve látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben hibák történtek a magyar fajta terhére. A kiállításon, melyet Gömbös Gyula miniszterelnök szombaton nyitott meg, megjelentek Hóman Bálint kultuszminiszter és Bornemisza Géza iparügyi miniszteren kívül rengetegen a magyar előkelőségek közül azok, akik nagyrabecsülték a fajtáját oly fanatikusan szerető, érte küzdeni tudó fiatalság munkásságát. Végváry József a Turul Szövetség fővezére lelkes szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt. Nagyméltóságodban megtalálta az ifjúság azt a férfiút, aki félretéve a bürokráciát, nem tekintette a gazdasági nehézségek akadályait a magyar ifjús ság mellé állott, hogy az eredményes munka megindulhasson. Nagyméltóságod a magyar nép egészsége érdekében nemcsak megértést tanúsított — mondta az ifjúság vezére —, hanem bebizonyította azt is, hogy e téren nemzeti munkaprogramjának megfelelően tetteket produkál. Végváry beszéde után Gömbös miniszterelnök emelkedett szólásra: — Köszönöm! a Turul Szövetség fővezérének üdvözlő szavait. Örülök, hogy az ifjúság a múltban oly elhanyagolt falu népegészségének kérdéseivel foglalkozik. A Nemzeti Munkatervben körvonalazott feladatokat törekedni fogunk keresztülvinni. A nagy és a színmagyar területeken a népegészségügy kérdések úgyszólván el vannak hanyagolva. Az egészségügy pedig annyit számít a nemzet élete számára, mint sokszorosítani a magyar erőket és erősíteni a magyar nemzetet. Minden egyes magyarra szükségünk van — mondta, nagy éljenzés és taps közepette a miniszterelnök—, éppen ezért a csecsemőkérdést és a falu népének egészségügyét kell rendbehozni, hogy megállítsuk fajtánk pusztulását. Gyors cselekvésre van itt szükség s nagy örömmel látom, hogy a bajtársak vállalkoztak a magyar népegészségügy istápolására. Méltó az ilyen ifjúság arra, hogy a magyar sorsközösségben majdan vezető szerepet vigyen az országban. Nagyon hálásan köszönöm nektek, hogy a negatív feladatok helyett almai gyárokhoz méltó munkák elvégzésére vállalkozó tatok, melyen az egész nemzeti társadalomnak járnia kell. Ezt az alkotó szellemet hirdetem soraitokban. Jöjjetek építeni velem a patrontisztokkal Új-Magyarországot magyar emberekből! E gondolatok jegyében a kiállítást megnyitom. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a miniszterelnök fogadta a Turul-díszszázad tisztelgését és hosszú ideig nézegette a Turul-ifjak hatalmas arányu, látványos és drámaiasan meg kapó egészségügyi kiállítását, mely minden izében magyar, a magyar nemzet élniakarását hirdeti s a nép egyszerű gyermekeinek a felkarolásáttűzi ki legfőbb céljául. Thalabér Lajcsi. 1935 október 23. elsőrangú minőségben kapható. Schlaiffer Richárd vaskereskedésében, Sopron. hív hi 105 alm 170