Soproni Hirlap, 1938. augusztus (25. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-13 / 182. szám
2 SOPRONI HÍRLAP 1938 augusztus 13. Öngyilkosságra akarta kényszeríteni leendő apósát egy gazdálkodó Egy rágalmazási per szörnyű háttere Csitár János gazdálkodó ellen feljelentést tett a szomszédja, Kovács József durva becsületsértés és rágalmazzás miatt, mert — a feljelentés szerint, — levelet írt neki Csitár János, amelyben reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette. A legenyhébb kifejezés az volt, hogy A saját gyermeke megrontójának titulálta. A legszomorubb az ügyben az, hogy mindezeket s még a többi, nyomdafestéket nem tűtő kifejezéseket, mint leendő apósához intézte Csitár. Ugyanis Kovács József leányát, aki a feljelentést megelőző napokban Budapesten állott alkalmazásban, már régebben eljegyezte. Tehát belekeverte a csúnya rágalmazási ügybe a leányt is, akinek a vőlegénye volt. Sőt még ma is az. A feljelentés szerint a rágalmazó levél végén arra szólította fel Csitár János leendő apósát nem éppen a legkedélyesebb formában, hogy «bűneit» csak azzal teheti jóvá, ha haladék nélkül öngyilkos lesz. — Amennyiben ezt nem tenné, hogy így megmentse «piszkos lelkét» — írja levelében Csitár, — három nap múlva szerencsétlen leányával együtt elmegyünk az ügyészségre és feljelentjük... Annak pedig szörnyű következménye lesz. Kovács azonban jobban ragaszkodott az életéhez s főleg teljesen ártatlannak hitte magát ahoz, hogy leendő veje felbujtására öngyilkossággal vessen véget az életének, amelyhez, őszintén szólva, semmi kedve sem volt. Nyugodtan megvárta hát a beígért határidőt, amikoris Csitár János és menyasszonya valóban beváltották a fenyegetésüket. Elmentek az ügyészségre, ahol feljelentették az öreg Kovács Józsefet. Az eljárás megindult a szörnyű bűnnel vádolt gazdálkodó ellen, akit azonban a vizsgálat minden vonalon tisztázott. Felmentette a soproni bíróság és felmentette a napokban a győri kir. Ítélőtábla is, mégpedig* ■' Főfájás, idegesség, hypochondriás állapotok gyakran a legrövidebb idő alatt megszűnnek, ha bélműködésünket reggelenként, éhgyomorra egy kis pohár természetes «Ferenc József» keserűvizzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát: «lélekrabló, gyilkos». jogerősen. A jogerős felmentő ítélettel a kezében a meghurcolt ember most már ■ a saját leánya és annak vőlegénye, Csitár János ellen fordult s beperelte őket súlyos becsületsértésért és rágalmazásért. . . A nem mindennapi ügyet nemsokára tárgyalni fogja a soproni bíróság. Több épületet elpusztított a tűz Kapuvárott Szerdán éjjel fél 12 óra tájban kigyulladt ifj. Dezanics Péter földműves szalmakazla. A tűz gyorsan tovaterjedt és lángra lobbantotta nádtetőzetü pajtáját, benne gazdasági eszközeit, nádtetőzetü istállóját és lakóházát. Az égő istállóból a tehenet és lovat Esztergályos Imre kéményseprősegéd vezettek é s mentette meg a biztos pusztulástól, így, csak égési sebeket szenvedtek. Mentés közben ifj. Dezanics Péter a bal alkarján sérült meg. A tűztől elhamvadt a szomszédos Horváth Mihály szalmája és színje. A helyi tűzoltók jelentek meg a színhelyen és lokalizálták a tüzet. Az égő épületeket azonban már nem tudták megmenteni. A tűz oka ismeretlen. A kár 2000 pengőt meghalad. A nyomozás megindult. A vidéki évtársulatok betétei nem esnek vagyonadó alá A beruházásokhoz való egyszeri hozzájárulás vallomásszolgáltatásával kapcsolatban a hiteléletet érintő fontos kérdés vetődött fel. Ez pedig főleg a vidéken elterjedt évtársulatok adózásával kapcsolatos. A kérdés ugyanis az volt, hogy ezeknek az év társulatoknak a törzsbetétei vagyonadókötelesek-e. A vallomások már megtörténtek és most a kivetésen, illetve az adóalap megállapításán van sor. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium döntött ebben a kérdésben, mégpedig kedvezően. Mint értesülünk, az adókivető hatóságok utasítást kaptak, hogy az évtársulasi hitelszövetkezetek törzsbetéteit nem lehet beszámítani a saját tőkébe. Az évtársulatok vidéken már régebben is kedveltek voltak és újabban mindjobban elterjedtek. Működésük tulajdonképpen abból áll, hogy a tagok évközben meghatározott időközökben és rátákban befizetéseket eszközölnek és ezek a befizetések felgyűlnek. Év végén az évtársulat likvidál, tagjainak kifizeti a megtakarított és kamatokkal felgyülemlett összegeket. • Hitelszempontból az a jelentőségük az évtársulatoknak, hogy a takarékosságra nevelik tagjaikat. Vidéken, ahol ez a takarékossági forma kedvelt és elterjedt, igen jelentős tőkéjű évtársulatok dolgoznak. Régi újságok olvasása közben A francia arcvonalon nem történt döntő esemény. A szemközt álló felek nehéz harcokban őrlik egymás erejét. Jellemző a Morning Post egy cikke, amely, az arrasi csatárról ír.: egyebütt is voltak hosszadalmas csaták, de sehol másutt nem kellett annyit küzködni a lassú, alig észrevehető haladásért, szinte azt mondhatnék a helybenmaradásért, mint ezen a tökéletesen sík területen, ahol az úgyszólván semmi fedezéket nem nyújtó terepet lépésről-lépésre kellett elfoglalni. A németek ismételten bombázták Londont, a franciák Metz városát. A törökök december végén a Gallipoli-félsziget egy részét megtisztították az ellenségtől s az Irak fronton értek el sikert. X. Országgyűlés Másfél éve dühöng a világháború. Emberek és népek már rég megunták. Mindenki békére vágyódik. A béke hangja hol itt, hol ott szólal meg, egyelőre bizony nagyon kezdetleges formában. H. G. Wells angol író azt jósolja, hogy, a küzdelembe első sorba a németek fáradnak majd bele, de persze időbe telik, amíg Germániát sikerül leverni. Írta: BERECZ DEZSŐ Az entente-hatalmak, amelyek megegyeztek abban, hogy különbékét nem kötnek, csak olyan békét fogadhatnak el, amely Belgium és Szerbia visszaállítását és Elzász-Lotharingia önkormányzatát biztosítja. A magyar képviselőházban először gr. Károlyi Mihály beszél a békéről. (Dec. 8.): «A kultúrának és civilizációnak babérkoszorúja azoknak az államoknak homlokát fogja koszorúzni, amelyek először bizonyítják azt, hogy nem ők voltak azok, akik ezt a világháborút felidézték. De ez egymagában nem elegendő... Azonban van és lesz egy megdönthetetlen argumentum arra nézve, hogy ki volt ennek az egész Európára részt hozó világháborúnak a megszüntetője és ez az a nemzet az a nép lesz, amely dacára annak, hogy győzött, hogy a győzelem teljes tudatában van, mégis ő teszi meg az első lépést a béke iránt. Egyébként határozati javaslatot terjesztett a Ház elé, amely, szerint tekintettel arra, hogy a mostani háborúban az ország népe hazafiasságának és meg-bízhatóságánakoly fényes tanújelét adta, utasítsa a képviselőház a kormányt oly választójogi javaslat előterjesztésére, amely az általános választójog alapján a vagyoni cenzus mellőzésével, a korhatár leszállításával és a titkos választás módszerével állapítsa meg a választói jogot. Andrássyi Gyula is a békéről beszél: fényes katonai eredményeink azt jelentik, hogy elértünk mindent, ami egy jó békéhez szükséges. A cenzúra túlkapásairól szólva megemlíti, hogy, a cenzúra nem engedi támadni Szekfü Gyulát a Rákóczi-tanulmánya miatt. (Az egyetem a képviselőház ülésszaka alatt habilitálja Szekfüt egyetemi magántanárrá.) Apponyi Albert csatlakozik Károlyi Mihály, javaslatához és nem osztja Tisza Istvánnak azt is kijelentését, amely, szerint sajnálja, hogy a béke kérdése napirendre került. Ma már szólhatunk a békéről, mert a harcászati helyzet képe ezt nagyon is megengedi. Készen vagyunk a békekötésre abban a pillanatban, amikor ellenfeleink belátják, hogy a békekötés az ő érdeküket is szolgálja. Ki kell tartanunk azonban a harcban, míg defenzív céljainkat nem biztosítottuk. Oroszország elsősorban a mi hazánkat fenyegette elsöpréssel, éppen azért a békekötésnél a mi stratégiai helyzetünk biztosítására kell törekednünk. Ez pedig abban áll, hogy Oroszország befolyása a Balkánon megszűnjék s hogy Lengyelország ismét felszabaduljon és ezáltal a keleti szellem természetes határai mögé szorittassék. Ezért szükséges, hogy Magyarország amily arányban tényező volt a világháborúban, épp úgy, tényező legyen a háború eredményeinek megállapításában is. Ezért határozati javaslatként indítványozza, hivassák föl a kormány arra, hogy Magyarország hadierejének fegyvertényeit, az áldozatokban való részességének arányát hivatalosan állapítsa meg s erről az országgyűlésnek tegyen jelentést. (Folytatjuk.)