Soproni Hirlap, 1938. augusztus (25. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-13 / 182. szám

2 SOPRONI HÍRLAP 1938 augusztus 13. Öngyilkosságra akarta kényszeríteni leendő apósát egy gazdálkodó Egy rágalmazási per szörnyű háttere Csitár János gazdálkodó ellen feljelentést tett a szomszédja, Kovács József durva becsületsértés és rágalmazzás miatt, mert — a feljelentés szerint, — levelet írt neki Csitár János, amelyben reprodukálhatatlan kifeje­zésekkel illette. A legenyhébb kifejezés az volt, hogy A saját gyermeke megrontójának titulálta. A legszomorubb az ügyben az, hogy mind­ezeket s még a t­öbbi, nyomdafestéket nem tűtő kifejezéseket, mint leendő apósához in­tézte Csitár. Ugyanis Kovács József leányát, aki a fel­jelentést megelőző napokban Budapesten ál­lott alkalmazásban,­­ már régebben eljegyezte. Tehát belekeverte a csúnya rágalmazási ügybe a leányt is, akinek a vőlegénye volt. Sőt még ma is az. A feljelentés szerint a rágalmazó levél vé­gén arra szólította fel Csitár János leendő apósát nem éppen a legkedélyesebb formá­ban, hogy­­ «bűneit» csak azzal teheti jóvá, ha hala­­­­dék nélkül öngyilkos lesz. — Amennyiben ezt nem tenné, hogy így megmentse «piszkos lelkét» — írja levelében Csitár, — három nap múlva szerencsétlen leányával együtt elmegyünk az ügyészségre és feljelent­jük... Annak pedig szörnyű következménye lesz. Kovács azonban jobban ragaszkodott az életéhez s főleg teljesen ártatlannak hitte magát ahoz, hogy leendő veje felbujtására öngyilkossággal vessen véget az életének, amelyhez, őszintén szólva, semmi kedve sem volt.­­ Nyugodtan megvárta hát a beígért határ­időt, amikoris Csitár János és menyasszonya valóban beváltották a fenyegetésüket. Elmentek az ügyészségre, ahol feljelentet­ték az öreg Kovács Józsefet. Az eljárás megindult a szörnyű bűnnel vádolt gazdálkodó ellen, akit azonban a vizsgálat minden vonalon tisztázott. Felmentette a soproni bíróság és felmentette a napokban a győri kir. Ítélőtábla is, még­pedig* ■' Főfájás, idegesség, hypochondriás állapo­tok gyakran a legrövidebb idő alatt meg­szűnnek, ha bélműködésünket reggelenként, éhgyomorra egy kis pohár természetes «Fe­renc József» keserűvizzel elrendezzük. Kér­dezze meg orvosát: «lélekrabló, gyilkos». jogerősen. A jogerős felmentő ítélettel a kezében a meghurcolt ember most már ■ a saját leánya és annak vőlegénye, Csi­tár János ellen fordult s beperelte őket súlyos becsületsértésért és rágalmazásért. . . A nem mindennapi ügyet nemsokára tár­gyalni fogja a soproni bíróság. Több épületet elpusztított a tű­z Kapuvárott Szerdán éjjel fél 12 óra tájban kigyulladt ifj. Dezanics Péter földműves szalmakazla. A tűz gyorsan tovaterjedt és lángra lobban­­totta nádtetőzetü pajtáját, benne gazdasági eszközeit, nádtetőzetü istállóját és lakóhá­zát. Az égő istállóból a tehenet és lovat Esz­tergályos Imre kéményseprősegéd vezettek é s mentette meg a biztos pusztulástól, így, csak égési sebeket szenvedtek. Mentés közben ifj. Dezanics Péter a bal alkarján sérült meg. A tűztől elhamvadt a szomszédos Horváth Mihály szalmája és színje. A helyi tűzoltók jelentek meg a színhelyen és lokalizálták a tüzet. Az égő épületeket azonban már nem tudták megmenteni. A tűz oka ismeretlen. A kár 2000 pengőt meghalad. A nyomozás meg­indult. A vidéki évtársulatok betétei nem esnek vagyonadó alá A beruházásokhoz való egyszeri hozzájá­rulás vallomásszolgáltatásával kapcsolatban a hiteléletet érintő fontos kérdés vetődött fel. Ez pedig főleg a vidéken elterjedt évtársula­tok adózásával kapcsolatos. A kérdés ugyan­is az volt, hogy ezeknek az év társul­atoknak a törzsbetétei vagyonadókötelesek-e. A vallomások már megtörténtek és most a kivetésen, illetve az adóalap megállapítá­sán van sor. Értesülésünk szerint a pénzügy­minisztérium döntött ebben a kérdésben, mégpedig kedvezően. Mint értesülünk, az adókivető hatóságok utasítást kaptak, hogy az évtársulasi hitelszövetkezetek törzsbetéteit nem lehet beszámítani a saját tőkébe. Az évtársulatok vidéken már régebben is kedveltek voltak és újabban mindjobban el­terjedtek. Működésük tulajdonképpen abból áll, hogy a tagok évközben meghatározott időközökben és rátákban befizetéseket esz­közölnek és ezek a befizetések felgyűlnek. Év végén az évtársulat likvidál, tagjainak kifizeti a megtakarított és kamatokkal fel­gyülemlett összegeket.­­ • Hitelszempontból az a jelentőségük az év­­társulatoknak, hogy a takarékosságra neve­lik tagjaikat. Vidéken, ahol ez a takarékos­­sági forma kedvelt és elterjedt, igen jelentős tőkéjű évtársulatok dolgoznak. Régi újságok olvasása közben A francia arcvonalon nem történt döntő esemény. A szemközt álló felek nehéz har­cokban őrlik egymás erejét. Jellemző a Mor­ning Post egy cikke, amely, az arrasi csatár­ról ír.: egyebütt is voltak hosszadalmas csa­ták, de sehol másutt ne­m kellett annyit küzködni a lassú, alig észrevehető haladás­ért, szinte azt mondhatnék a helybenmara­­dásért, mint ezen a tökéletesen sík területen, ahol az úgyszólván semmi fedezéket nem nyújtó terepet lépésről-lépésre kellett elfog­lalni. A németek ismételten bombázták Londont, a franciák Metz városát. A törökök december végén a Gallipoli-félsziget egy­ részét meg­tisztították az ellenségtől s az Irak fronton értek el sikert. X. Országgyűlés Másfél éve dühöng a világháború. Em­berek és népek már rég megunták. Mindenki békére vágyódik. A béke hangja hol itt, hol ott szólal meg, egyelőre bizony nagyon kez­detleges formában. H. G. Wells angol író azt jósolja, hogy, a küzdelembe első sorba a németek fáradnak majd bele, de persze időbe telik, amíg Germániát sikerül leverni. Írta: BERECZ DEZSŐ Az entente-hatalmak, amelyek megegyeztek abban, hogy­ külön­békét nem kötnek, csak olyan békét fogadhatnak el, amely­ Belgium és Szerbia visszaállítását és Elzász-Lotharin­­gia önkormányzatát biztosítja. A magyar képviselőházban először gr. Ká­rolyi Mihály beszél a békéről. (Dec. 8.): «A kultúrának és civilizációnak babérko­­szorúja azoknak az államoknak homlokát fogja koszorúzni, amelyek először bizonyít­ják azt, hogy nem ők voltak azok, akik ezt a világháborút felidézték. De ez egymagában nem elegendő... Azonban van és lesz egy megdönthetetlen argumentum arra nézve, hogy ki volt ennek az egész Európára részt hozó világháborúnak a megszünte­tője és ez az a nemzet az a nép lesz, amely dacára an­nak, hogy győzött, hogy a győzelem teljes tudatában van, mégis ő teszi meg az első lépést a béke iránt.­ Egyébként határozati javaslatot terjesztett a Ház elé, amely, sze­rint tekintettel arra, hogy a mostani háború­ban az ország népe hazafiasságának és meg-­­­bízhatóságának­­oly fényes tanújelét adta,­­ utasítsa a képviselőház a kormányt oly vá­­­­lasztójogi javaslat előterjesztésére, amely az általános választójog alapján a vagyoni cen­zus mellőzésével, a korhatár leszállításával és a titkos választás módszerével állapítsa meg a választói jogot. Andrássyi Gyula is a békéről beszél: fényes katonai eredményeink azt jelentik, hogy el­értünk mindent, ami egy jó békéhez szükség­­es. A cenzúra túlkapásairól szólva megem­líti, hogy, a cenzúra nem engedi támadni Szekfü Gyulát a Rákóczi-tanulmánya miatt. (Az egyetem a képviselőház ülésszaka alatt habilitálja Szekfüt egyetemi magántanárrá.) Apponyi Albert csatlakozik Károlyi Mihály, javaslatához és nem osztja Tisza Istvánnak azt is kijelentését, amely, szerint sajnálja, hogy a béke kérdése napirendre került. Ma már szólhatunk a békéről, mert a harcászati helyzet képe ezt nagyon is megengedi. Ké­szen vagyunk a békekötésre abban a pilla­natban, amikor ellenfeleink belátják, hogy­ a békekötés az ő érdeküket is szolgálja. Ki kell tartanunk azonban a harcban, míg defenzív céljainkat nem biztosítottuk. Oroszország el­ső­sorban a mi hazánkat fenyegette elsöp­réssel, éppen azért a békekötésnél a mi stra­tégiai helyzetünk biztosítására kell töreked­nünk. Ez pedig abban áll, hogy Oroszország befolyása a Balkánon megszűnjék s hogy Lengyelország ismét felszabaduljon és ez­ál­tal a keleti szellem természetes határai mögé szorittassék. Ezért szükséges, hogy Magyar­­ország amily arányban tényező volt a vi­lágháborúban, épp úgy, tényező legyen a há­ború eredményeinek megállapításában is. Ezért határozati javaslatként indítványozza, hivassák föl a kormány arra, hogy Magyar­­ország hadierejének fegyvertényeit, az ál­dozatokban való részességének arányát hiva­talosan állapítsa meg s erről az országgyű­lésnek tegyen jelentést. (Folytatjuk.)

Next