Soproni Napló, 1918. július-szeptember (22. évfolyam, 148-225. szám)

1918-09-21 / 218. szám

Szeptember 21. SOPRONI NAPLÓ­ ­ •­ ­ A vármegye búcsúja Cziráky gróftól. A vármegye törvényhatósági bizottsága nem tartott gyűlést azóta, hogy a kormány fölmentette Cziráky grófot főispáni állásától. Az október hó 13-án tartandó gyűlés elé kerül a kormány elnökének erre vonatkozó leirata és Cziráky József grófnak a vár­megye közönségéhez intézett búcsúlevele. E búcsúlevélben értesülésünk szerint kemény támadás foglaltatik W­e­k­e­r­l­e kormánya ellen, hasonlókép ahhoz az irathoz, melyet a távozó főispán a város közönségéhez intézett. A Wekerle kormányhoz inté­zendő üdvözlő irat és a Cziráky József gróf levelére adandó válasz a megyei közgyűlés tárgysorozatán egymás mellett fognak szere­pelni, legalább az állandó választmány tárgysorozatán, talán a nagyobb ellentét kedvéért, egymás mellett vannak. Nyugalomba vonuló jegyzők. A háborús közigazgatás­ igen terhes feladatokat ró a jegyzői karra, szinte cso­dával határos, hogy még valahogy bírják. Az utóbbi két év alatt több jegyző dőlt ki vármegyénkben a munkából, mint más időkben egy évtized alatt. Sorban rokkan­nak meg és távoznak a háborús közigaz­gatás frontjáról. Most egyszerre három jegyző kéri nyugdíjazását: Kiss Imre egyedi, Bod­a János lajtapordányi kör­jegyzők és To­mb­or Gyula oltai községi jegyző. A községi és körjegyzők nyugdíját kezelő választmány e hó 23-án tartja ülését az említett jegyzők nyugdíjazása dolgában. A művészet jegyében. Sc­h­ö­n­b­e­rge­r Zsuzsika, Schönber­ger Gusztáv dr. városi tiszti főorvos leány­kája, jeles eredménnyel vizsgázott tegnap a budapesti Zeneakadémián A kis művésznő­jelölt kiváló tehetségű tanítványa Alf­d­ö­r­­fer Viktor zenetanárnak. Katonai kitüntetések. A király a harmadik osztályú vaskorona­­rendet adományozta Grasz Jenőnek, a cs. és kir. 76. gyalogezred nyugalmazott szá­zadosának. A harmadik osztályú katonai ér­­d­emkeresztet kapta meg Prien­szl József, a 18. népfölkelő parancsnokságnál nyilván­tartott népfölkelő hadnagy. A legfelsőbb di­csérő elismerésben részesült Pintér Fe­renc, a m. kir. 31. honvédgyalogezredh­ez beosztott 18. honvédgyalogezredbeli tartalé­kos hadnagy. A vármegye közgyűlése. Hosszú szünetelés után a vármegye­­tör­­vényhatósága október hó 13-án újra gyűlésre jön össze. A vármegye rendes őszi közgyű­lése lesz ez, mely mindig népes szokott lenni A közgyűlési tárgysorozat ez alka­lommal ismét több száz tárgyból fog ál­lani, a­melynek az összeállításán most fára­doznak a vármegyén. A fontosabb tárgyak előkészítése végett előbb az állandó választ­mányban vitatják meg a dolgokat. Az állandó választmány már most hétfőn, vagyis 23-án ülésezik, és pedig azért ilyen korán, mert az alapok és alapítványok költségvetése is a tárgysorozaton szerepel és ilyen esetben 15 napi időt kíván meg a t­örvény. Az ál­landó választmánynak is lesz elég dolga, mert 75 tárgy­­kerül eléje és ezek között nemcsak költségvetések, de nagy számú és érdekes törvényhatósági átirat is, egynéme­lyik politikai tartalommal. Határszéli kapitányságunk kibővítése. Már hónapokkal előbb megírtuk, hogy Pécsett a határrendőrség számára kirendelt­séget szerveznek. Most ez a terv valóra vált.­­ A hivatalos lap tegnapi számában jelent meg a belügyminiszter rendelete, amelynek értel­mében Baranya vármegye és Pécs szab. kár. város egész területét beosztotta a sop­roni határszéli kapitányság hatósági terüle­tébe. A soproni határszéli kapitányságnak eddig is volt kirendeltsége Szentgotthárd­on, Muraszombatban, Csáktornyán, Gyékénye­sen, Barcson. Most ezekhez új láncszem gya­nánt illeszkedik be a pécsi kirendeltség. Az alsó papság érdekében. A mi vármegyénk gyűlésterméből indult ki az a mozgalom, s mely az alsó papság sanyarú helyzetére hívta föl a kormánykörök figyelmét. Ennek a moz­galomnak továbbrezgése gyanánt érkezett ide Trencsén vármegye körlevele, melyben szintén az alsó papság anyagi helyzetének a javításáról van szó. Azt kérik a tren­­cséniek, hogy a törvényhozás mentesítse az alsó papságot az új terhes adóktól, adja meg nekik mindazokat a kedvezéseket, amelyek a köztisztviselőknek járnak, egyebek közt a féláru vasúti utazás kedvezményét is. A trencséni körlevelet hétfőn tárgyalja a vármegye állandó választmánya és alig lehet kétséges, hogy el is fogadja, bár kevés valószínűséggel bír, hogy az új adók terhe alól való fölmentést megadná a törvény­hozás. Ezt a kedvezést a tisztviselők sem kapják meg, legalább eddig nem volt szó róla. A Szociális Missziótársulat soproni szervezete kedden szeptember 24-én este 6 órakor és szerdán 25-én este 5 órakor a kath. Kör dísztermében (Új­ utca 28) nyilvános gyűlést tart, amelyre tagjait és az érdeklődő közönséget tiszte­lettel meghívja az elnökség. Az előadások sorrendje: (1. nap.) 1. A gyűlést megnyitja N­e­m­e­s­s Sándor egyházi tanácsadó. 2. Szervezetünk évi programmja. Előadó Ró­nai Paula nővér, központi kiküldött. 3. Mi a partronázs? Előadó Balázs Benedikta nővér, központi kiküldött. 4. Beszámoló. (II. nap.) 1. A fiatalkorúak bírósága eljárá­sának ismertetése. Előadó Wipp­linger Róbert dr. Ítélőtáblás biró. 2. Patronázs-peda­­gógia. Előadó Balázs Benedikta nővér, központi kiküldött. Üdvözlet a harctérről. Bödecs Károly hadiapródjelölt őrve­zető a maga és 18-as önkéntes társai nevé­ben lapunk utján üdvözletét küldi a soproni közönségnek és megköszöni annak meleg érdeklődését, melyet i­tt tartózkodásuk ideje alatt jólesően tapasztaltak. Az üdvözlet Olaszországból jött. Azt remélik, hogy a tavasz folyamán élő Szóval is elmondhatjuk a soproniaknak szóló üdvözletüket. A rekvirálás, a faadag, meg a köz­pontok. Az őszi megyei közgyűlésnek megint lesznek olyan tárgyai, amelyek élénkséget visznek a tanácskozó terembe. Több olyan körlevél lesz, mely a közélelmezéssel, a rekvirálással, a fejadag fölemelésével stb. foglalkozik. A betetőzője lesz a tárgyaknak a debreceni körlevél, mely a központok el­len foglal igen erélyesen állást. Ha lesz ügy, mely egyhangú helyeslésre számíthat, úgy ez bizonyosan az lesz. Ez üggyel kap­csolatosan fogja mindenki kiönteni keserű­ségét, mert bajaink legnagyobb részét két­ségtelenül a központok okozzák. A közpon­tok harácsolnak legtöbbet, onnét jön a leg­több helytelen intézkedés, ott törődnek a lehető legkevesebbet a közönség érdekeivel, ott van a legtöbb zsíros állás, no meg a legtöbb fölmentett egyén. Ezt mind el fog­ják mondani a megyei gyűlésen és a derék debrecenieknek fognak igazat adni, akik a központ megszüntetését kívánják. Talán a háborút is szívesen szenvedjük tovább, csak a központoktól tudjunk egyszer meg­szabadulni. Megbüntetett árdrágítók. Horváth Istvánné fertőhomoki asz­­szony ma délelőtt 2 koronáért árulta a vöröshagymának kilóját a piacon. Még­hozzá olyan durva kifejezésekkel illette a vásárló­ját, mintha legalább is ingyen adta volna a hagymát. H­auer rendőrkapitány 200 ko­ronára büntette.­­ Nyolc napi elzárással és 500 korona pénzbüntetéssel sújtotta Tauber Ferenc kópházi lakost, aki 2 ser­­tést adott el 23 koronájával élősúlyban. A villamos mű és a gázgyár megváltása ügyében a polgármester holnap, szom­bat d. e. 11 órára rendkívüli közgyűlést hívott egybe. ,­­ Megint üdvözlik­­ a Wekerle-kor­­mányt. A vármegye őszi közgyűlésének ismét módjában lesz üdvözölni a Wekerle-kor­­mányt és bizalmat szavazni neki. Most már tudja Isten hányadszor. Tavaly októberben volt először napirenden a kinevezése és akkor még nagy vita volt, vájjon megilleti-e őt a bizalom, holott nem lehetett tudni, milyen lesz a választójogi javaslata. Most már tudjuk ezt is, tehát az akkori bizalmi felirat ellenzői most már nem fogják bizal­mukat megtagadni a kormány elnökétől. Mivel Wekerle megszabadult akkori mi­nisztertársai egy részétől és a megegyezéses politika útjára lépett, valószínű, hogy most egyhangúlag kapja meg az üdvözlést is, a bizalmat is. A város brennbergi bányabizottsága tegnap délután hallgatta meg Illés Vilmos bányaifőmérnök, szerződtetett bánya­szakértőnek szóbeli jelentését a brennbergi bánya évnegyedes bejárásáról. A jelentés beszámolt arról, hogy a szénaknázás vala­mivel emelkedett. Vigasztalanság színezte azonban a jelentésnek azt a részét, mely a munkások ellátásáról szól. Már nemcsak az élelmiszerek megszerzésének gondja üli meg Brennbergben a lelkeket, hanem az öltöz­ködés, a testnek ruhával való megvédése is egyre szűkebb lehetőséggé zsugorodik össze. Már csak romgyok fedik a nehéz munkát végző bányászok testét. A ruha nél­kül valóság didergető gondolatával eresz­kednek alá a tárnák nyirkos, bűzös mély­ségeibe, hogy téli meleget teremtsenek az úr­­kényelmek szobáiba, vagy a szegényeb­bek apró kalif­áiba. Bizony gondoskodni kell róluk és nem hagyhatjuk őket gond­ gyötör­­ten, ha munkájuk hasznát­, fáradtságuk aján­dékát elfogadjuk tőlük. Azt mondják, kaptak háborús szövetet a papírból. Azz­al a szö­vettel azonban rém sokra mentek. Egy hét nem telt bele, foszlánnyá ázott-vásott a föld alatt való munkában. A bizottság megdöb­benve hallgatta a szomorú elbeszélést, gon­dolkozott is, de nem talált mentő gondo­latra. Pedig mégis kell valamit tenni. A kéményseprők is? Eddig azt hittük, hogy már nincs a vilá­gon egyetlen árucikk, vagy foglalkozás, mely a­ háború folyamán meg ne drágult volna. És ime most kitűnik, hogy a derék kéményseprők eddig nem emelték föl a seprés díját. Pedig nagyon valószínű, hogy az élet nekik is megdrágult, hogy a kémény­seprő legények a háromszorosát kapják eddigi bérüknek, azt egész bizonyosra vehet­jük. Most azután a kéményseprőmesterek is meggondolták a dolgot és kérvényt adtak be a vármegye törvényhatóságához, mely­ben a díjak fölemelését kérik. Ezzel a me­gyei közgyűléses egy régi tengeri kígyója bukkant ismét felszínre. A bizottság régi tagjai még bizonyosan emlékeznek rá, hogy mintegy tíz-tizenöt éve alig volt a közgyűlés, melyen a kéményseprő dolga ne szerepelt volna. Akkor igen kéményseprőellenes volt a megye hangulata: nem tudjuk, vájjon ez megváltozott-e ? Az bizonyos, hogy a falusi nép ma nem olyan garasos, mint akkor volt, mert a háborús konjunktúra neki is kedve­zett. Lehetséges tehát, hogy a kéményseprő­mesterek kérelmét most sokkal szívesebben teljesíti, mint a hajdanában, mikor nem volt megyei közgyűlés a kéményseprő alakjában jelentkező mumus nélkül. Megszűnik egy fogolytábor. A legnagyobb fogolytáborok egyike az osztfy-asszonyfai, mely azonban most meg­szűnik és eddigi lakóit a somorjai és a csóti fogolytáborba utalják be. Az ostffy-assszony­­tábor azért vált fölöslegessé, mert az Orosz­országgal megkötött béke folytán megindult a hadifoglyok kicserélése és a foglyok túl­nyomó többsége Oroszországból való. A ro­mán és olasz hadifoglyok nincsenek olyan sokan, hogy miattuk olyan nagy tábort, mi­nt az ostffy-asszonyfai, érdemes lenne fönn­tartani. A­ Feloszlásra váró fogolytáborok közé tartozik a sopronnyéki is.

Next