Soproni Szemle, 1960 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1960 / 2. szám - Kubinszky Mihály - Perkovátz Bódog: Széchenyi és a magyar vasutak

építője felülvizsgálta. Miután helytelenítette a Száva-átkelést, újból felmerült a vonal Dráva-menti vezetése. E célból az egyesült társaság felkérte Kecskés Károlyt, az országos építészeti főigazgatóság tagját az új nyomvonal megállapí­tására. Kecskés rövid működése újabb nézeteltérésre adott alkalmat. Alig kezdte meg ugyanis tevékenységét a vukovári vasút­társaság nagy bizalma mellett, elhunyt a Tisza-szabályozás nagy mérnöke, Vásárhelyi Pál. A Tisza-szabályozás — mint folyamatban levő országos érdekű munka — azonnal helyettest kívánt a vezető mérnök posztjára. A helytartótanács Kecskést rendelte ide. Óriási volt erre a felháborodás a vukovári vasút tagjai között. Széchenyi már előre sejtette, hogy a visszahívásnak ódiuma majd őrá esik,12 de mikor Schedius helytartó­tanácsos és Batthyány Kázmér azt kérdezték tőle, ha Kecskés halt volna meg, a Tisza-szabályozás átengedte volna-e nekik Vásárhelyi Pált, akkor Széchenyi mégis joggal háborodott fel, hogy a vukovári vasút előmunkálatait a Tisza­­szabályozás előrehaladott állagával egy szintre helyezik. Kossuth Kecskés távo­zása után memorandumot intézett a nádorhoz, amelyben azonnali segítséget kért és rámutatott arra a veszélyre, amely az országot éri, ha az idegen tőkének sikerül az a mesterkedése, hogy Triesztet előbb kösse össze az országgal, mint Fiumét. A memorandum nem említi Széchenyit, de a hangulat igazságtalanul őt hibáztatja ezért az áthelyezésért. Időközben újabb összekülönbözésre is sor került a sajtóban Kossuth és Széchenyi között. Kossuth egyik cikkében kifejtette, hogy a vukovári vasút a haza anyagi jólétének elengedhetetlen láncszeme.13 Széchenyi válaszában elismerte ugyan a fiumei vasút nagy jelentőségét, főleg ha az Pest végponttal épül, de nem tulajdonított neki az országos problémák között első helyet. Harag- A Széchenyi-szobor leleplezése Sopronban, 1897-ben 12. Széchenyi Naplói, 1846. IV. 30. 13. Pesti Hírlap, 1845. XII. 30.

Next