Soproni Szemle, 1963 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1963 / 1. szám - SOPRONI KÖYVESPOLC - Angyal Endre: Leopold Schmidt: Die Entdeckung des Burgelandes im Biedermeier. Studien zur Geistesgeschichte und Volkskunde Österreichs im 19. Jahrhundert ( Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Band 25.)

SOPRONI KÖNYVESPOLC Leopold Schmidt: Die Entdeckung des Burgenlandes im Biedermeier. Studien 7.ur Geistesgeschichte und Volkskunde Österreichs im 19. Jahrhundert (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Band 25.) Eisenstadt 1960, Burgenländisches Landesmuseum. 170 lap, 16 kép. Az österreichisches Museum für Volkskunde igazgatója és a bécsi egyetem professzora, Leopold Schmidt, sokoldalú muzeológiai és néprajzi munkássága közben gyakran talál időt arra, hogy a Burgenland kérdéseivel foglalkozzék. Idevonatkozó tanulmányainak gyűjteményéből állt össze ez az igen érdekes könyv, amely a Bur­genland „fölfedezését” tárgyalja, a biedermeier-korban. Magát a biedermeiert Schmidt professzor eléggé tágan értelmezi: a napóleoni háborúktól egészen az 1867. évi kiegyezésig. Vissza-visszanyúl azonban az előzmé­nyekig, egészen II. József koráig, az utolsó három fejezet hősei: a soproni néprajz­­kutató Bünker, a geológus Eduard Sueß és a néprajzzal is foglalkozó osztrák mér­nök, Anton Dachler pedig már az első világháború idején, illetve röviddel utána halnak meg. Tulajdonképpen tehát a­­XIX. századi osztrák és német „Burgenland­kunde” története a könyv, kevés francia és angol anyag (Alexandre de Laborde, John Paget) felhasználásával. De nemcsak a biedermeier-fogalom időbeli, hanem a mai Burgenland területi határait is átlépi Schmidt: utazói, írói, kutatói, akikkel foglalkozik, nem egyszer a mai Győr-Sopron és Vas megyék területére is eljutottak, vagy egyenesen ott működtek. Ez teszi a könyvet hazai kutatóink számára is olyan érdekessé, sőt becsessé. Igaz, a szerző néha kissé osztrák perspektívából látja a magyar népet, magyar történelmet, s néhány megállapítását meg lehetne kérdője­lezni. Rögtön hozzá kell azonban tennünk: a tudományos objektivitás, az elfogulat­­lanságra­ törekvés határait általában nem lépi át, s így a vitatható pontokon sem válik bántóvá vagy sértővé. Olyan érdekes német és osztrák írók és tudósok jutottak el a régi Nyugat- Magyarország területére, mint Zacharias Werner vagy Franz Grillparzer, a bécsi ballada-költő Johann Nepomuk Vogl, a liberális publicista Johannes Nordmann, a német etnográfia kutatásában úttörő Wilhelm Heinrich Riehl, s amellett sok, kevésbé ismert, de a tudomány vagy irodalom történetében mégsem jelentéktelen egyéniség. Itt legföljebb csak azt hiányolhatjuk, hogy Schmidt professzor figyelme majdnem csak az osztrákokra és németekre terjed ki, s arról például nem vesz tudomást, hogy a XIX. század első felében olyan nagy szláv tudósok is jártak a mai Burgenland területén, mint a lengyel Kucharski és az orosz Szreznyevszkij, akik — egyébként soproni kiindulási ponttal­ — a horvát falukat, horvát nyelvjárásokat tanulmányoz­ták. Hiányzanak a horvát Burgenland-kutatás eredményei is — elsősorban a zágrábi Mate Ujevic jelentős munkái —, s a különben eléggé gazdag jegyzetanyagban csak egy-két magyar cím szerepel. Csatkai Endre, Thier László részben németül is hoz­záférhető munkái, vagy a Soproni Szemle és Vasi Szemle ilyen szempontból igen fontos cikkei sajnos kívül maradtak Schmidt érdeklődési körén. Jó volna, ha egy újabb kiadásban pótolná ezeket a hiányosságokat, hiszen — mint ő maga mondta 92

Next