Soproni Szemle, 1995 (49. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 1. szám - Kubinyi András: A magyarországi zsidóság története a középkorban
Kubinyi András: A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN A zsidóság története Magyarország területén nem a középkorban kezdődött. Pannónia római provincia területére a római légiókkal együtt zsidó vallású személyek is költöztek, erről sírkövek és egy-két régészeti tárgy, pl. gyűrű, amulett tanúskodik. Pl. a római Intercisában, a mai Dunaújvárosban előkerült Cosmius zsinagógai elöljáró sírköve. (222—235 k.) A római birodalom bukása után minden jel szerint a zsidók is elhagyták Pannóniát, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a népvándorlás során Magyarországra sodródott népekkel időnként ne kerüljenek újra zsidók országunk területére. Erre az avar korból is vannak nyomok. A honfoglalás korában mai hazájába került magyarság a zsidó hittel még korábbi hazájában, a mai Oroszország területén találkozott. A magyarok egy időben a török nyelvű kazár birodalomhoz tartoztak, amelynek vezető rétege áttért a zsidó vallásra. Azt is tudjuk, hogy a honfoglalókkal három kazár törzs, az ún. kabarok is a Kárpát-medencébe költöztek, így nem zárható ki, hogy köztük zsidó prozeliták is voltak. Sajnos, ennek bizonyítékai vitatottak. A Baranya megyei Eilend faluban — közelében Nagykozár és Kiskozár nevű falvak vannak! — ásatásnál héber betűs gyűrű került elő, amely azonban nem ad ki értelmes szöveget, s így inkább valami babonás célra vezethető vissza. Ide lehetne még sorolni az erdélyi Alsószentmihályfalván (ma Mihai Viteazul) előkerült rovásírásos követ. Ezzel az a probléma, hogy az egyik kutató magyarul olvasta el, a másik viszont kazár rovásírással azonosította, és töröknek tartja. Ez az olvasat (Vékony Gáboré) lefordítva a következő: „Dicső legyen háza. Zsidó Kür, a karaita.” Eszerint a karaita zsidó szektához tartozó — és nyilván tehetős — török anyanyelvű Kürre vonatkozna a felirat. Függetlenül a zsidó hitre esetleg áttért magyaroktól, vagy kabaroktól, akik valószínűleg elég korán, de Szent István király térítései következtében bizonyosan, ott hagyták a zsidó hitet, zsidókkal már a X. században számolhatunk Magyarországon. 965-ben magyarországi zsidó kereskedőket említenek a prágai vásárokon, akik itt rabszolgákat vásároltak. Már a század eleji raffelstetteni (Ausztria) vámszabályzat, 1 Alexander Scheiben Jewish Inscriptions, in Hungary. From the 3rd century to 1686. Bp.—Leiden, 1983, 25—31. Uo. egyéb zsidó vonatkozású római feliratok, 15—72. A Csében (Celarovo) késő-avar temetőben menórával bekarcolt téglák kerültek elő. 3 Magyarország története. I. k. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp., 1984. 502-503. 4 Uo. 607. 5 Scheiber, i. m. 75—76. 6 Vékony Gábor szíves közlése. 7 Vékony Gábor: Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely, 1987, 108-117. 8 Magyarország története i. m. I. k. 715. 2