Soproni Szemle, 2018 (72. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 2. szám - KOLOSTOROK ÉS SZERZETESRENDEK A NYUGAT-DUNÁNTÚLON - Vajk Ádám: A levéltárak titkos élete. A Csornai Premontrei Apátság levéltárainak évszázadai

kor már a 16. század első felében vannak adataink. Egyrészt 1531-től vezetni kezdték a felvallási jegyzőkönyvek korunkra maradt, valószínűleg a legkorábbi sorozatát;23 lénye­gesebb azonban szempontunkból, hogy még a század elején esetenként elkezdték őrizni a kiállított oklevelek egy példányát.24 A monostor 1522. évi leltára szerint a két nagyobb ládában őrzött privilégiálisok mellett két kisebb ládában és egy scatulában (una scatula litere) őrizték az egyéb okleveleket.25 Nem ismerhetjük persze a ládák és a scatula mére­tét, tároló­kapacitásuk azonban elég lehetett mind a magán-, mind a hiteleshelyi levéltár akkori anyagának őrzésére. Talán nem véletlenül két nagyobb és két kisebb ládát tartottak e célra: egyet-egyet a két külön levéltár számára. Az 1490–91-es dunántúli hadjárat eseményei szintén érintették a monostort, oly­annyira hogy ebben az időben, 1490 és 1495 között a hiteleshelyi munka is szünetelt. Ezt a konvent kiadványainak időrendjében tátongó űr mellett tanúsítja II. Ulászló király egy 1495. június 22-i oklevele, amellyel új pecsétet adományozott a konventnek a Miksa római király hadjárata során eltulajdonított eredeti pecsétje helyett, nehogy az illetékte­lenek által esetleg időközben kiállított oklevelek érvényben maradjanak.26 Az események az alábbi módon rekonstruálhatók. A Mátyás király által kinevezett Apatóci Gergely és a monostor kegyurai, a Kanizsaiak között a király halála után törésre került sor: a prépostot elűzték, és mást neveztek ki a helyére. A hiteleshely autentikus pecsétjét a védettebb Ka­puvárra, Kanizsai László várába vitték, legkorábban valószínűleg 1490 őszén. Miksa né­met király szeptember 4-én megindult dunántúli hadműveletei miatt. A kegyurak ugyan már a következő évben kiengesztelődtek Apatócival, és újólag kinevezték prépostnak, sőt a német sereg a térségben nem épített ki komolyabb stratégiai pozíciókat,ez a pecsét még­is összesen csaknem öt évig Kapuváron maradt.28 Arról nem esik szó, hogy mindezzel ösz­szefüggésben az okleveleket is Kapuvárra vitték volna; ennek megfelelően a monostorban 23 A prépostság 1522. évi leltárában nem esik szó sem a könyvek, sem az oklevelek között a regisztrumokról, holott a hiteleshelyeknél ekkor már általában használatban voltak: DL. 26 357. (számozatlan eredeti lapokon, 31). 24 DL. 24 654. 25 ...in ingressu eiusdem per fratrem Iohannem professum eiusdem ecclesie et Stephanum prepositum tunc de Boromnycz existente assignatis: 1522. márc. 30.: DL. 26 357. 3v. 26 Erről l. Eckhart Ferenc: Hiteleshelyeink oklevélkritikája. Turul 31 (1913) 158., uő: Hiteleshelyek a középkori Magyarországon (Studia Notarialia Hungarica XI.) Budapest, 2012. 57–58., Pór Antal: A csornai konvent pecsétjének átalakulásai. Turul 11 (1893) 182–183. Az 1495-ös Ulászló-féle pecsétadomány jelenleg egyetlen középkori iratgyűjteményben sem ismert (köszönöm a II. Ulászló okleveleinek kiadására készülő Neumann Tibornak az adatot), csak kiadása: Josephus Nicolaus Kovachich: Epicrisis documentorum diplomaticorum. Pestini, 1817. 282–284., az új pecsét rajzát lásd Jerney: Káptalanok és konventek, melléklet 69. rajz és Pór: Az Osl nemzetség 183. 27 Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán. A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok 144 (2010) 339–349., térkép 350. 28 Apatóci királyi kinevezése 1485. július 23-án kelt (DL. 19 061), a Kanizsaiak pedig 1491. december 12-i oklevelükben nevezték ki (DL. 19 774), ezzel ismerve el prépostnak. L. még Horváth: Hiteleshelyi működés 5–6., életére l. Vajk: Hiteleshely 19–20. 191 Kolostorok és szerzetesrendek a Nyugat-Dunántúlon

Next