Soproni Szemle, 2019 (73. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - A NAGY HÁBORÚ EGY ÉVSZÁZAD TÁVLATÁBÓL - Bolodár Zoltán: Sopron mint hátország az első világháború idején
háború kitöréséig megérte minden átalakítást és bővítést a városnak elvégezni, bármit is igényelt katonaság. Az éves jelentések egyértelmű hasznot mutattak. Furcsának hat, de az Építőbank bukása (1901) ellentmondásos hatással bírt a két� Építőbank bukása (1901) ellentmondásos hatással bírt a közéítőbank bukása (1901) ellentmondásos hatással bírt a közözt� életre. A recesszió már korábban elkezdődött , de ez az esemény tovább rontotta a közáletre. A recesszió már korábban elkezdődött , de ez az esemény tovább rontotta a közál� , már korábban elkezdődött , de ez az esemény tovább rontott a a közál� már korábban elkezdődött , de ez az esemény tovább rontotta a közál� ött , de ez az esemény tovább rontotta a közált, de ez az esemény tovább rontotta a közál� özáltállapotokat. Bár hatása jellemzően nem terjedt túl Sopron határain, rendkívül nehéz hely nehéz hely� és helyi helyzetbe sodorta a várost és számos családot. A szomorú esemény ellenben az élet számos területén lehetőségeket nyitott meg. A helyi gazdaságot uraló csekély számú nagykeresletén lehetőségeket nyitott meg. A helyi gazdaságot uraló csekély számú nagykereső lehetőségeket nyitott meg. A helyi gazdaságot uraló csekély számú nagykereségeket nyitott meg. A helyi gazdaságot uraló csekély számú nagykeresteket nyitott meg. A helyi gazdaságot uraló csekély számú nagykeres� a csekély számú nagykeres� csekély számú nagykeresély számú nagykeresly számú nagykereskedő és befektető szinte minden jelentősebb üzletben részt vett. Ezen családok megjelenése a 19. században pozitívumként értékelhető, azonban a századfordulóra a közötése a 19. században pozitívumként értékelhető, azonban a századfordulóra a közöt� se a 19. században pozitívumként értékelhető, azonban a századfordulóra a közöt� ént értékelhető, azonban a századfordulóra a közöt� ítékelhető, azonban a századfordulóra a közöt� ékelhető, azonban a századfordulóra a közöt� kelhető, azonban a századfordulóra a közöt� óra a közötra a közöt� özöt� közöt�tük fennálló gazdasági, családi és rokonsági összefonódások gátjává váltak a fejlődésnek. Ezt �fellazította” a bukás és némileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben ha� fellazította” a bukás és némileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben hántotta a bukás és némileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben hát némileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben há� émileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben hámileg átrendezte Sopron gazdaságát. Míg 1901�ben három Lencket is találunk a legtöbb adót fizetők listáján (Lenck Gyula, Lenck Kálmán dr., Lenck Lajos), addig 1902�ben már a család egy tagja sem szerepel a felsorolásban. Befolyásuk olyan erős volt, hogy az idegen tőke megtelepedése kezdetben szinte csak rajtuk keresztül volt elképzelhető (lásd: Első Soproni Serfőzde és Malátagyár Részvénytársaság, 1894–95). Ehhez képest jelentett változást, hogy a bukást követő és a háborúig tartó bő egy évtizedben megjelentek a nemzetközi és magyar üzletláncok is. Példának említhetjük Meinl Gyula cégét és a Turul Cipőgyár RT�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyárét és a Turul Cipőgyár RT�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyárt és a Turul Cipőgyár RT�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyár és a Turul Cipőgyár RT�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyá� és a Turul Cipőgyár RT�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyár a Turul Cipőgyár R�t, amely a monarchia legnagyobb cipőgyára volt. Főraktáruk a Várkerület 89�ben működött (régi számozás szerint). A gyáripar ekkor még nem volt nagy volumenű és rendkívül lassan fejlődött . További gyáralapítás nem volt nagy volumenű és rendkívül lassan fejlődött . További gyáralapítá� és rendkívül lassan fejlődött . További gyáralapítás rendkívül lassan fejlődött . További gyáralapítá� ott. További gyáralapítá� . További gyáralapítások: Jakobi Adolf bécsi cégének szivarkapapírgyára (1905),9 Haas Fülöp és Fiai Rt. le� ülöp és Fiai Rt. le� p és Fiai Rt. le� és Fiai Rt. le� s Fiai Rt. leányvállalat alapítása (1909). Még a bankbukás előtt alapították a Wellesz és Schwitzer� féle elastique gyárat (Első magyar cipőzugany�gyár), amelyhez a telek megvásárlási árát a belügyminisztérium biztosította 1901�ben,10 és amelyet 1907�től kezdve kellett a város költségvetéséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a teröltségvetéséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a tertségvetéséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a ter� égvetéséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a tervetéséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a ter� éséből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a ter� séből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a teréből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a terből törleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a ter� örleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a terleszteni. A gumigyárban 1901. szeptember 25�én indult meg a terén indult meg a ter� , indult meg a termelés, amely alkalomra Hegedüs Sándor kereskedelem�ügyi miniszter üdvözlő táviratot küldött.11 1902 és 1914 között középület alig�alig épült. A városi Húscsarnokot 1912�ben építették azzal a céllal, hogy azon húsvágóknak, akik eddig kocsibódékban és sátraikban mérték a húst, jobb körülményeket biztosítsanak.12 Moziépítéseken és a városi színház 4 A Nagy Háború egy évszázad távlatából 6 SoM, Helytörténeti Gyűjtemény, Aprónyomtatványok, L.sz.: A. 73.51.21, A. 73. 51.22, Polgármesteri jelentések 1901, 1902. Legtöbb adót fizetők névsora. 7 Kölkedi István: Az első Soproni Serfőzde és Malátagyár R. T. története. In: Soproni Szemle 15 (1961/1), 3–9. 8 Soproni Napló, 18. évf., 60. sz., 4. p. Turul Cipők reklám 9 SoM, Helytörténeti Gyűjtemény, Aprónyomtatványok, L.sz.: A.73.51.25, dr. Töpler Kálmán Sopron sz. kir. város polgármesterének 1905-ik évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól Polgármesteri jelentések. 11. p. 10 Uo. L.sz.: A.73.51.21, dr. Printz Ferenc Sopron sz. kir. város polgármesterének 1901-ik évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól Polgármesteri jelentések. 21. p. 11 Bőripar, VIII. évf. 28. sz. 13. p. (1901.10.05.). Első magyar czipőrugany-gyár 12 SoM, Helytörténeti Gyűjtemény, Aprónyomtatványok, L.sz.: A.73.51.31,dr. Töpler Kálmán Sopron sz. kir.