Soproni Szemle, 2021 (75. évfolyam, 1-4. szám)

2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szoboszlay Gergely: A soproni várnagy tornya

1. táblázat. A soproni ispánok további tisztségei 1242 és 1286 között 44 Az ispánok listája több ponton is jelzi távollétüket Sopronból. 1242-től fogva egye­dül négy ispán nem viselt más hivatalokat vagy bárói címeket, így kiindulhatunk abból, hogy legfeljebb ők négyen tartózkodhattak állandó jelleggel a városban.45 Másfelől az ő esetük is az aktuális események tükrében interpretálandó. Az 1243-tól 1277–1278-ig tartó időszak több szempontból is turbulensnek mondható Sopron esetében. 1243-ban Hahót nembéli Arnold fia Arnold ispánságát közvetlenül megelőzően a terület frissen szabadult fel az osztrák megszállás alól a Tatárjárást követően, míg 1273-ban Ottokár fog­lalta el Sopront Péter comes segítségével.46 A magyar adminisztráció zavarát jelzi, hogy ebben az évben pusztán három alispánt említenek csak Sopronban. Az ispánok sorában az Osl nembéli Beled fia Lászlót kell kiemelni. Az Osl nemzetségnek ekkorra már je­lentős birtokaik voltak Sopron, Moson és Vas vármegyékben, illetve több vidéki torony is köthető a nemzetséghez Sopron körül. 1281-ben említik Hidegségen félkész tornyu­kat, míg Osl fia Mihály a Csorna melletti Széplakon rendelkezett hasonló épülettel.47 Mindezek mellett a soproni ispán nemzetségébe tartozó Péter fia Dénes kapta meg 1278 után a lefejezett Péter comes elkobzott birtokait Csák Mátétól, a nádor hálája jeléül azért, mert amikor a morvamezei csatában a báró lova elesett, maga alá temetve lovasát, Dénes comes védelmezte Mátét pajzsával, amíg az kimászott az elpusztult ló alól.48 Péter comes személye és szerepe a városban sok szempontból egybeesik kortársával, Kremsi Gozzóéval, aki szintén birtokolt egy jelentős magántoronnyal kiegészített rezi­denciát Krems városának szívében, annak főterén. Gozzó székhelye több szárnyból, egy nagyteremből, kápolnából, egy lakótoronyból, konyhából és további tornyokból, valamint 44 A táblázat Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája I. (1000–1301), Budapest, 2011. című kötetben megjelent adatok alapján készült. 45 1243: Hahót nembéli Arnold fia Arnold; 1273–1274: Héder nembéli Henrik fia János; 1280: István; 1283: Osl nembéli Beled fia László 46 Kristó Gyula: Háború és hadviselés az Árpádok korában. Budapest, 1986. 141–142. 47 Gömöri János: Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Fertő D-i partszakaszának régészeti lelőhelyei (2012–ig). In: Kárpáti lászló (szerk.): Fertő-Hanság – Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park. Budapest, 2012.17. Pór Antal: Az Osl nemzetség története a XIII. és a XIV. században. Turul 8 (1890), 185. 48 Uo. 18 tanulmányok

Next