Sopronvármegye, 1922. július (25. évfolyam, 145-170. szám)

1922-07-14 / 156. szám

1822. július 14 SOPRON VARMEGYE3 nana polgármester nyitáskáján­ál Traum­ar Mihály dr. polgármester tud­valévően hétfőn este érkezett haza Buda­pestről, ahol ezúttal csaknem egy egész hetet töltött, megelőzőleg Szombathelyen és Győrben időzvén 1­1 napig. S hogy nem járt hiába, arról élénken tanuskod­nak az alábbi adatok, melyekkel munka­társunkat útjának eredményéről informálta: — Szombathelyen a színház ügyében folytattam tárgyalásokat, mert Bodonyi szerződése egy év múlva lejár és a sop­roni meg a szombathelyi színház ügye szorosan összefügg egymással. Bodonyi ellen újabban Szombathelyen is kezdenek kifogásokat emelni, de ő komoly ígéretet tett a társulat alapos reorganizálására. Felvetettem egy nemzeti színház létesítésé­nek gondolatát. Olyasfélére gondolok, amilyen Janovicsé volt Kolozsváron. Ha el tudná órni a kolozsvári nívót, sem Sop­ron, sem Szombathely nem fizetne rá a költséges vállalkozásra, kulturális szem­pontból pedig óriási jelentősége lenne itt a nyugati végeken. Úgy Szombathelyen, mint a kultuszminisztériumban nagy meg­értésre talált ez a gondolat, bár Klebels­­berg szerint pénz hiányában egyelőre nem lehet gondolnt a kivitelre. De a miniszter is azt mondta, hogy a tervet nem szabad elaludni hagy­ni. Szombat -­el­yett még Guilleaume tábor­nokkal tárgyaltam a közraktárra és ka­szárnyák bérének emelésére vonatkozólag. Ez utóbbit illetőleg Budapesten a honvé­delmi minisztériumban pozitív ígéreteket kaptam. Győrben Schindlerrel együtt a közraktárokat tanulmányoztuk. Budapesten első utunk az Orsz. Szén­­bizottsághoz vezetett. Sikerült kieszközöl­nöm, hogy Sopron darabos szén járandó­ságát júliusra ig vagyonnal emeljék. Augusz­tusra már a mostani járandóság dupláját, 60 vagyont fogunk kapni. A földmivelés­­ügyi minisztériumban a magyar-osztrák árucsereegyezménnyel kapcsolatos marha­vásárlások megkezdését szorgalmaztam. — Klebelsberg kultuszminiszter már a városi polgári leányiskola államosításának kész tervével fogadott és megígérte a 400,000 koronás segélyt a soproni mú­zeumnak,a­melynek ügyében előbb külön szakembert küld Sopronba.­­ A bányászati és erdészeti főiskola nagyszabású tervei, mintagazdaság, rétgaz­­daság, botanikus kert, fácános és faiskola létesítésére vonatkozólag szintén jelenté­kenyen közelebb jutottak a megvalósulás­hoz, főleg ami a dolog anyagi oldalát illeti. A m kir. nevelőintézet (volt honvéd főreáliskola) őszre visszakerül Sopronba és pedig, mint a honvédelmiben előterjesz­tésemre ígérték, nyolc osztályos formában. Gazdaságilag ez is nagy hasznot fog jelenteni a városnak. — A népjóléti minisztériumban a ha­dirokkantak, özvegyek és árvák felemelt illet­ményeinek folyósítását és a Manninger is­kolában gondozott hadiárvák tartásdíjának felemelését sürgettem meg. Biztos ígéretet kaptam a kórházi ápolási díjak felemelésére és egy kb. másfélmilliós kórházi államsegélyre vonatkozólag is, ami jelentékenyen fogja csökkenteni a kórházi deficitet. Kértem állami munkát a soproni kisiparosok ré­szére, ha sürgősen beterjesztik kérvényü­ket, a Kansz­ juttatni fog számukra meg­rendelést. — A pénzügyminiszter megígérte, hogy a Nyugatmagyarország kiürítésekor felmerült óriási kölségek fejében jelentékeny összegű megtérítést fog juttatni Sopronnak Itt előhozakodtam egy régi kedves ter­vemmel, a soproni pénzügyi palota megépí­tésének gondolatával. Úgy jártam vele, mint a nemzeti színházzal: nincs pénz, de a tervet nem hagyják elaludni. A déli posta szakítoja félbe a futó­lagos, de kiadós referádát. Nyolc egyforma nagy negy­edi­kés fehér borítékot hozzott Valamennyin a kultuszminiszter pecsétje . Tessék: három nappal ezelőtt vol­tam nála s már itt van nyolc levele intézkedés nyolc soproni ügyben. Ez Kle­belaberg ... Soproni tanítóból a nürnbergi mesterdalnok, Horn József magyar állami tanító Sopronban praktizálta pedagógiai tudo­­dományát. Tavaly tavasszal aztán hosz­­szabb szabadságra ment. Olyan alapos szabadságot vett magának, hogy hóna­pokig még a legközelebbi hozzátartozói sem tudták róla, hogy hol tartózkodik. Ősszel aztán hol Svájcból, hol Német­ország különböző városaiból jött tőle egy­­egy levél, vagy képeslap sok sok „szívé­lyes üdvözlettel“ és rejtélyes célzásokkal nagy ambícióval folytatott ismeretlen célú tanulmányokra. Csakhamar eltelt egy év, anélkül hogy Horn tanító úr a legkisebb jelét mutatta volna szándékának, hogy el­foglalja a soproni katedrát. A városi köz­­igazgatási bizottság a törvény értelmében fegyelmi eljárást indított ellene „igazolat­lan távolmaradás miatt“,­­legutóbb pedig a kultuszminisztérium tette őt az ominó­zus „B“ listára. Erre a hírre megint levél jött Nürn­­bergből. Horn József kéri a tanfelügyelőt, hogy miután a „B“ lista ugyin nyugdíja­zást jelent, szüntessék be ellene a fegyel­mi eljárást annál is inkább, mert ő úgy sem jön már vissza Sopronba. Talált ma­gának jobb foglalkozást, leszerződött a nürn­bergi dalszínházhoz operaénekesnek. Jöve­delmezőbb foglalkozásnak tartja a soproni nebulók helyett a nürnbergi németeket tanítani a magyar énekkultúra tiszteletére. A város közigazgatási bizottsága teg­nap tárgyalta az esetet és emlékezvén Horn tanító úr remek basszusára meg­­bocsájtott neki és beszüntette a fegyelmi eljárást. Mert mi lett volna szegény Horn Józsefből, ha nem szünteti be ? ! Egy ismeretlen fiatal nő öngyilkos lett a Deák­kuti vendéglőben. Titokzatos öngyilkosság történt teg­nap Sopronban az esti órákban. A Deák­­kuti vendéglőbe betért egy 24—25 év körüli fiatal úrinő s az egyik sarok­­asztalnál foglalt helyet. A teremben több kiránduló tartózkodott, akik rémülve látták, hogy a fiatal nő száján hir­telen hab tör elő a aléltan hátrahanyatlik ülésén. Az első pillanatban mindenki azt hitte, hogy a szerencsétlen nő szív­bajos­­ rohamot kapott, csak mikor segít­ségére rohantak, vették észre a vendégek, hogy előtte az asztalon „Veronál-Nátrium” fekszik, melly­el megmérgezte magát. A vendéglőből az esetről ny­omban értesítették a rendőrséget, ahonnan az ügyeletes rendőrtiszt, dr. Kund Vilmos rendőrorvos kíséretében kiszállt a hely­színre. A szerencsétlen fital nő teste akkorra már teljesen merev volt. Az asztalon egy félliteres üveg konyak állott s egy retikül, azonban sem a nő zsebében, sem a retikül­­ben semmiféle igazoló írást nem találtak, melyből a nő kilétére lehetett volna kö­vetkeztetni. Mindössze egy Bécsbe címzett, Fischmann Hedvig Wien, Bürgerspi­­talgasae 5. címre szóló levelező­lapot találtak nála, meg két vényt a Veronáb­ól, melyekről Kund dr. megállapította, hogy nem orvos állította ki. A kirándulók közül többen azt állít ják, hogy a titokzatos öngyi­kost az előző napokban több ízben látták itt Sopronban a Domonkos­ utca 17. számú ház kapuján bemenni. A rendőrségnek az öngyilkos nő személyazonosságát még a késő éjjeli órákban sem sikerült megállapítani. Az öngyilkos nő holttestét a mentők beszállították az Erzsébet-kórház hulla­házába, ahol ma délelőtt fel fogják bon­coltalak Bodonyi mmnmaszíntársulatát. A Szombathelyen vendégszereplő sop­roni színtársulatról írja a „Vasvármegye“ legutóbbi száma a következőket: „A színházi szerződtetések ügye, melynek szükségességét már nem egyszer hangoztattuk most ugy látszik a beteljesü­lés stádiumába jutott és ha mi­nden úgy sikerül, ahogy az tervezve van, akkor várakozáson felül ki lesz elégítve Szom­bathely közönségének ízlése. Bodonyi Béla színigazgató, aki több napig tartózkodott Budapesten, tegnap ér­kezett haza Szombathelyre. Az igazgató bár betegen feküdt, fogadta munkatársun­kat és budapesti útjáról a következőket mondotta: — Fővárosi utam, amelyet társulatom újjászervezése ügyében tettem meg, teljes sikerrel járt, még talán nagyobbal, mint amilyenre számítottam. Teljes részletes­séggel az elért eredményekről egyenlőre almnházpolitikai okokból nem nyilatkozha­­tom, de annyit elárulhatok, hogy a társu­lat egy-két napon belül teljesen fel fog frissülni. — Mondanom sem kell, hogy jelen­leg színészeket szerződtetni igen nehéz. A színi szezon vége felé jár és ilyenkor a színészek nem szoktak szerződésbe menni, hanem már megvárják az új sze­zon kezdetét. Nekem mindazonáltal sike­rült több művészt és művésznőt állandó vendégszereplésre megnyerni a szezon végéig, akik azután az új szezon kezdeté­vel rendes tagjai lesznek a társulatnak. — így a legközelebbi premieren fel­lép már az új táncos siheder Nádassy Mihály, aki a debreceni színháznak volt első táncos színésze. A Kék mazurban Megyerivel, kit nagyon megszeretett a publikum utóbbi szereplései miatt, felváltva , fogja játszani a darab táncos siheder szerepét. Beszélgetésünk további­­során annyit még elárult Bodonyi, hogy sikerült meg­nyernie állandó vendégszereplésre Kovács Lilit, aki a jövő héten a Hamburgi menyasszonyban már fel fog lépni. Evvel a szombathelyi színház szubrett kérdése nagysokára megoldást nyert, mindenki őszinte örömére. Ugyanebben a darabban bemutatkozik az új bonvivánt is. A direkció azonban műsorban is ki­válót akar nyújtani a jövő hét elején be­mutatja a társulat a Tüzek című drámát, amely a legújabb irodalom egyik kiváló­sága. A darabnak, olyan sikere volt Pes­ten, amire a Névtelen asszony előadása óta nem emlékeznek­. Úgy látszik, hogy a direkció végre erélyesen kezébe vette az irányítást és így ismét életerős szezonra van kilátásunk. Nem lehet tagadni, hogy az utóbbi napok kedvezőtlen hatást gyakoroltak a közönségre és így a színház­­gyakran félig sem telt meg. Nagy része volt ebben a katonazenekar eldirigálásának is. Ekkor ugyanis a színház kénytelen volt egész műsor tervezetét felborítani, ami bizony nem tett jó hatást. Most is úgy értesü­lünk, hogy a zenekart nyolc napra el­­ akarják dirigálni Hajmáskérre, dacára­­ annak, hogy oda nem ez a zenekar van ha aranyat, ezüstöt, platinát, hamissogakat brilliánsokat, régiségeket akar legjobb napi áron eladni, vagy 14 és 6 karátos jeggyürüket, órákat, arany- és ezüst tárgyakat akar legjutányosabban venni, esetleg becserélni, Balfi utca 13. sz. alá fáradni. TURCSIK J., óra-, ékszer- és régiségüzlet.

Next