Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)

1939-08-11 / 26. szám

8 A Rongyos Gárda válasza a Blagyanában Egyelőre a következő rövid választ adjuk a Magyarság folyó hó 6-iki számában megjelent cikkekre: A kárpátaljai események megbírál­ásához Rajkai Tatarek László, a cikkek kérdéses írója legkevésbbé illetékes. Volt-e Rongyos Gárda, vagy nem volt, tett-e valamit, vagy nem tett, ki és mit tett, nem szorul magyarázatra. Az egész, mint olyan, felette áll Rajkai Tatarék úr színvonalán. Erős magyarázatra szorul azonban a felvidéki esemé­nyek egyetlen különös cselekedete, a salánki fegyvertény, mely a vezetők jó­voltából kizárólag katonataná­cskozásban és ennek folyományaképpen a fegy­verek letételében nyilvánult meg. Alig 24 órát tartózkodtak „Cseh földön” egyesek, de olyan csodálatos asszimiláló képességről tettek tanúságot, ami még a cseh történelemben is páratlan. ERRŐL ÍRJON TATAREK­OR! MAGA KOMPETENS! Ha nem jutnak eszébe részletes adatok, majd talán bővebb felvilágosítást ad a „névtelen informátor”, aki egyelőre nem nevezi meg magát. De ha a részletek esetleg neki sem jutnának eszébe, a Rongyos Gárda készséggel ad bárkinek bizonyítékokkal alátámasztott felvilágosítást. Mi is azt ajánljuk, fejezzük be a vitát! Egyebekben pedig figyelmeztet­jük Rajkai Tatarek László és dr. Szabó Gyula urakat, mint saját falánki hőstettük lantosait, hogy a jövőben megjelenő hasonló rosszhiszemű cikkeikre a választ már nem csak írásban fogjuk megadni. A RONGYOS GÁRDA. A tét eseményei „Csodálatos Ifjú sereg, Mely nem tudni, hogyan támadt, Napok szülték, mégis mintha Szülte volna három század” A nemzeti újjászületés huszadik évfor­dulóját ünnepelte az elmúlt vasárnap Sze­ged népe a Kormányzó jelenlétében. A nemzetet aléltságából felrázó egykori el­lenforradalmárok egymásután jelentkeztek a legelső magyar katona, a kormányzó előtt, hogy — Teleki Pál gróf miniszter­­elnök szavaival élve — „várják a további parancsot és teljesítsék". Az egész ünnep­ség a magyar hadsereg, a minden tűzpró­­bát töretlenül kiállott katonai szellem iránti tiszteletadás volt. Tiszteletnyilvání­­tás annak a szellemnek, amely szinte fegy­ver- és felszerelés nélkül rendet és bizton­ságot teremtett a vörös- és romándulás nyomán s amely azóta — húsz esztendőn keresztül — mindig felülemelkedett a po­litikai súrlódásokon, mindig távol akarta és tudta magát tartani a pártmozgalmak­tól s csak a szentistváni állameszmétől fűtve szolgálta és szolgálja a független és örökk­é magyar Magyarországot. Ünnepelte a nemzet azt a honvédséget, amelynek tisztikara és legénysége éppen a közelmúltban állott ki kemény tűzpróbát és győzte meg a világot arról, hogy egé­szen rövid idő alatt — trianoni gátlások­kal és gazdasági nehézségekkel is küzdve — korszerű, minden igényt kielégítő had­sereggé fejlődött. Amikor pedig vitéz Horthy Miklós kormányzó emelt hangon követelte, hogy minden pártpolitika távol­­tartassék a hadseregtől, mert ez a hadse­reg az egyetemes nemzeté, az ünneplés csak fokozódott, mert hiszen ez nemcsak minden tisztességes érzésű magyar leghőbb óhaja, hanem a szentistváni állam lét­érdeke is. A szegedi nap fénypontja az volt, ami­kor a dicsőséges kibontakozás huszadik évfordulójának emlékére vitéz Bartha Ká­roly honvédelmi miniszter a legnagyobb magyar érmet ajánlotta fel a kormányzó­nak a hadsereg nevében ... A képviselőház elfogadta a valuta­bűncselekmények súlyosbításáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a sike­rek ezentúl szigorított dologházzal, élet­fogytiglani fegyházzal, vagyonelkobzás­sal és állampolgárságtól való megfosz­tással is büntethetők. Angliából magánlevelek tömege érkezik Né­metországba King Hall kapitány aláírásával, amelyek arról szólnak, hogy Angliának milyen ereje van és a Harmadik Birodalomnak mik a sebezhető pontjai. Mach Sándor szlovák propagandafőnök va­sárnap újabb durva kirohanást intézett Ma­gyarország felén. " A török kormány 16 korosztály bevonulta­­tását rendelte el. A MATEOSz új elnöke — gróf Teleki János távozásával — vitéz Biró György ny. ezredes, v. országgyűlési képviselő­ lett. Az új elnök korábban a bécsi magyar követségen működött, az elmúlt ciklusban képviselő és a kormánypárt gazdasági fő­nöke volt. A közlekedésügyek terén új em­bernek tekinthető, úgy látszik — átképez­­tette magát. Az iparügyi miniszter megállapította a ku­bikosoknak fizethető legkisebb béreket. Angol-francia-orosz katonai megbeszé­léseket készítenek elő, ezeket azonban Lengyelország nélkül előre is eredményte­leneknek mondják, a lengyel kormány pe­dig nem mutat nagy hajlandóságot a tár­gyalásokon való részvételre. Piackutatás értékesítéssel Az idei gyümölcsértékesítés csődje és az a tény, hogy elsőrendű élelmiszerek áralaku­lása sem a termelőket, sem a fogyasz­tókat sem elégíti ki, talán még az eddigi­nél is jobban ráterelte a közönség figyelmét a belső és külső piackutatás jelentőségére. A termelő dolgozik, izzad és félelemmel, bizonytalanságban viszi piacra áruit, mert nem ismeri a piacot, nem tudja, nem fog-e veszteséggel eladni, nem fogja-e hazavinni rakományát. A fogyasztó viszont a termelés körülményeinek ismerete nélkül szerzi be szükségleteit. Alapvető körülményként járul mindehhez, hogy az ország népének átlagos jövedelme csekély, fogyasztása pedig termé­szetesen evvel arányos. És végül a fogyasz­tás — nem maga hibájából, — csak későn tapogat, az ország nagy fölöslegei felé, a magyar fogyasztó elkésve ismeri meg a ha­zai fölöslegeket. Hazánkban a piackutatás munkájával első­sorban a Magyar Gazdaságkutató Intézet foglalkozott.­ Tudományos eredményei kivá­ lóak. Jeles munkát mutatott a fővárosi Piac­kutató Intézet is. De mindez, csak elméleti jelentőségű munka. A tényleges, gyakorlati megvalósítást is sürgeti valamilyen formá­ban a közvélemény, termelő is, fogyasztó is, így lapunk egyik barátja, dr. Kausz János orvos, aki jelentékeny fajvédelmi irodalmi munkásságot fejt ki, keresett fel bennünket rövid tervezetével, amely véleményünk sze­rint alkalmas lenne arra, hogy a termelőt közelebb hozza a fogyasztóhoz. Dr. Kausz mint a természetes életmód híve, az idei gyü­mölcsértékesítési bajokból, hogy százezer mázsa számra rothadt a barack, hogy disznó­val kell megetetni, cefrébe kell dobni és ezek mellett gyümölcs nélkül nő fel a magyar pa­raszt és proletárgyermekek sora és enélkül táplálkozik néhány millió felnőtt, elsősorban a gyü­mölcsértékesítés megszervezésére és a belső fogyasztás, de szorosabban a nép egész­sége érdekében azt javasolja, hogy össze kell fogni egy szervezetbe a nem gyümölcster­melő, de gyümölcsfogyasztóként megszervez­hető vidékek kiskereskedőit és a gyümölcs­vidékek termelőit. Nem gondol holmi német szellemű egykézre, amely tönkreteszi az ön­álló egzisztenciákat, hanem a magyar lélek­nek megfelelő szabad társulást ajánlja. Ez a szervezet elvégezné a piackutatást, a kiskereskedő által természetes formá­ban és el is helyezné a felkutatott és ki­fejlesztett piacot. Természetesen tovább is lehetne fejleszteni és éppen azért, mert a kiskereskedők között van a legtöbb magyar elem és így mindenképpen erősíteni kell őket,­­ ahol lehet, a nagykereskedő kikapcso­lásával, vagy védeni összefogással a nagy­­­tőke és szervezetei gazdasági támadásai­val szemben. A magyarral rokon népek, finnek, észtek hatalmas kiskereskedői összeállásokkal védik az önálló egzisztenciákat, hozzák közelebb egymáshoz a termelőt és a fogyasztót. Mindez az országot gazdagítja és az életet teszi olcsóbbá. Ezért szívesen vesszük, ha olvasóink hozzászólnak dr. Krausz ötletéhez és a maguk tapasztalataival is közelebb viszik a magyar szellemű piackutatást és értékesítést a meg­valósításához. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. Gy., Budapest. Levele mélyen meghatott bennünket. Együttérzését köszönjük. A ma­gunk részéről is fölötte ízléstelennek tartjuk, hogy kimondottan baloldali újságok milyen éhes falánksággal ragadtá­k meg az alkalmat, hogy a Rongyos Gárdát a parlamentben ért támadás alkalmából beleszóljanak abba a válaszadásba, amit lapunk felelős szer­kesztője a „Sorakozó” hasábjain a maga ré­széről elintézett. Mondanunk sem kell, hogy e harci lármát ízléstelennek tartjuk és senki sem kérte fel őket a fogadatlan prókátor sze­repére. Sőt tiltakozunk minden ilyen irányú beavatkozás és publikálás ellen. Többeknek. Főszerkesztőnk, dr. Héjjas Jenő 10 napi szabadságra utazott. A hozzá érke­zett leveleket továbbítottuk részére. Főszer­kesztőnk ezúton is köszöni a szíves informá­lást, és a nyílt, bajtársi m­ellénkállást. A leve­lek adatait fel fogjuk használni. J Ha húsz ént... Szeged, 1939 augusztus 6. „Horthy Miklós Szegedében fehér zászlót bontott, Könnyeivel megírta a toborzó parancsot, írás közben kihallatszott nehéz sóhajtása, Egész ország elvesz, hogyha nem lesz katonája...” Horthy Miklós, Horthy Miklós, itt vagy most húsz évre, Virágon jársz a köveken, zászlós Szegedébe. Megsüketülsz, úgy kiáltják: Horthy! Horthy! Horthy! Adjon Néked a jó Isten, még húsz évet, Horthy!... Adjon Néked a seregek Ura, még húsz évet, Te kormányozd ezt az árva, csillagszemű népet. Legyen erőd még sok évig, a nyeregbe ülni, Beléd szerelmes táboron, búsan végig nézni... Ha lovadat megfordítod, értünk mi a jelre, Parancs nélkül követünk a poklok fenekére. Nem kell annak szóval szólni, aki beszél szemmel, Ezer­­­ízbe követünk mi, igaz szerelemmel... Ne sírj, ne sírj, Horthy Miklós, érted Isten áldja, Óriási katonának sok a katonája. Nem vész el már ez az ország, az Isten megáldja, Teljesült a régi álmod, van már katonája... SÉRTŐ KÁLMÁN 1939 augusztus 11. A Budapesti Égetőverseny Egyesület 1939 augusztus hóban a követ­­kező versenynapokat rendezi: 9., 24. és 11-én, melyeknek kezdete dél­után fél 3 óra. Belépőjegyek: I. hely, úri 3 P. Hölgyjegy 2 P. II- hely: 1.50 P. III. hely: 60 fillér. Különfogadási helyre 5 pengő. Közlekedés a 75 és 16-os sz. villamosokon. A rádió m­ora Vasárnap, augusztus 13. 8.00: Szózat. Hang­lemezek. 10.00: Egyházi ének és szentbeszéd a budavári Koronázó főtemplomból. 11.15: Evangélikus istentisztelet a deák téri temp­lomból. 12.30: Operaházi zenekar. 13.05: „Szé­kelyudvarhely.” Nyirő József városképe. 15.10: „A magyar búzakérdés.” 15.45: László Imre magyar nótákat énekel. 16.30: „A magyar ábécé életrajza.” 17.10: A 15. honv. gyalog­ezred zenekarának műsora. 18.10: „A világosi fegyverletétel.” Gyalókay Jenő előadása. 18.40: Böszörményi Nagy Béla zongorázik. 19.25: „Szerenád Füreden.” 20.10: Hangverseny a salzburgi Ünnepi Játékok műsorából. 22.05: Hangképek a magyar atlétikai bajnokságok­ról. 23.00: Cigányzene. Hétfőn, aug. 14-én. 10-20: Felolvasás. 12.10: Takács Paula énekel, b. Kovács A. hegedül. 13.30: A Rádió szalonzenekara. 16.15: A rádió diákfélórája. 11.10: „Puszta Budapest alatt.” 17.40: Szimfónikus Zenekar műsora. 18.50: „A szabadság és a szabadság állama.” 19.25: Hanglemezek. 19.50: „Kassai-est.” 21.00: Csiki László cigányzenekara. 21.25: Angol nyelvű előadás. 22.00: Franck Caesar D-moll szim­fónia. Előadja az Operaház zenekara, vezé­nyel Dohnányi Ernő. 23.00: Liszt: A-dúr zon­goraverseny. Előadja Stefániai Imre. 23.25: Csorba Gyula és cigányzenekara muzsikál. Kedden, augusztus 15-én: 8.00: Szózat. Hanglemezek. 10.00: Egyházi ének­ és szent­beszéd az esztergomi Bazilikából. 11.30: Gö­rögkatolikus istentisztelet. 12.30: Térzene köz­vetítése Szegedről. 13.10: „Asszony a vihar­ban.” Mark Tain humoreszkje. 14.00: „Ope­rettrészletek.” 14.45: A földművelésügyi mi­nisztérium rádióelőadás sorozata. 15.30: A m. kir. honvédelmi minisztérium II. számú regöscsoportja. 16.00: „Magyar nyár.” Ke­nyeres Imre dr. előadása. 16.30: Balázs Kál­mán cigányzenekara. 17.40: „Idejében hívj orvost.” Előadás. 18.10: A Rádió szalonzene­kara. 19.25: „Verhovina.” Felolvasás. 19.55: Tessitori Nóra erdélyi verseket ad elő. 20.20: A „Turandot” ismertetése. 20.25: „Turandot” közvetítése. 23.20: Pertis Pali cigányzenekara. Szerdán, augusztus 16-án. 10.20: Felolvasás. 12.10: Fátyol Jancsi cigányzenekara. 13.30: Hanglemezek. 16.15: A rádió diákfélórája. 17.10: „Irodalmi földrajz.” Illés Endre elő­adása. 17.40: Túli Ily gordonkázik, zongora­kísérettel. 18.00: „Magyar mecénások.” Elő­adás. 1830: A Rádió szalonzenkara. 19.25: „Nyársapát.” Előadás. 20­00: Zimbori-zom­­bori szép asszony. 23.40: Cigányzene. Csütörtökön, augusztus 17-én. 10.20: Fel­olvasás. 12.10: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. 13.30: Ilniczky László szalonzenekara. 16.15: Vizváry Mariska ház­tartási előadása. 17.10: „Havasi pásztorok.” Tamási Áron elbeszélése. 17.35: Katonáné Varga Irén magyar nótákat énekel. 18.45: „A magyar válogatott vívók készülődése a világ­­bajnokságra.” 19.25: A Rádió szalonzenekara. 22.00: Jazz-zenekar. 23.00: Rendőrzenekar. Pénteken, augusztus 18-án. 10.20: Felolva­sás. 12.10: Petry Kató, az Operaház tagja énekel. Hegedű- és zongorakísérettel. I9.30: A Rádió szalonzenekara. 16-15: A Rádió diák­félórája. 17.10: Nagy Adorján Horatius ver­seiből ad elő. 17.30: „A régi közös hadsereg indulói.” 18.45: Előadás magyar-orosz hallga­tóinknak. 19.25: Budapesti Hangverseny Zene­kar. 20.30: Hangjáték. 22.00: Cigányzene. 23.25: Bostoni szimfonikus zenekar. Hang­lemezek. Szombaton, augusztus 19-én. 10.20: Fel­olvasás. 12.10: Országos Postászenekar. 13.30: Hanglemezek. 16-15: Felolvasás. /7.30: Hang­lemez. 17.25: „Szikra.” Előadás. 17-50: A Rádió szalonzenekara. 18.45: Eszperantó nyelvű előadás. 19.40: „Magyar nótaest.” 20.15: „Utolsó pogányok.” 22.00: Operaházi zenekar. 23-30: Cigányzene. A „SORAKOZÓ” megjelenik minden héten, pénteken délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII. ker., József­ körút 47. szám. Évi előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézmé­nyeknek mellékletekkel 80 P. Postatakarék­­csekkszám: 21.760. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. HÉJJAS JENŐ. STADIUM SAJTÓVÁLLALAT R. T. Budapest, VII., József­ körút 5. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next