Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)
1939-08-11 / 26. szám
8 A Rongyos Gárda válasza a Blagyanában Egyelőre a következő rövid választ adjuk a Magyarság folyó hó 6-iki számában megjelent cikkekre: A kárpátaljai események megbírálásához Rajkai Tatarek László, a cikkek kérdéses írója legkevésbbé illetékes. Volt-e Rongyos Gárda, vagy nem volt, tett-e valamit, vagy nem tett, ki és mit tett, nem szorul magyarázatra. Az egész, mint olyan, felette áll Rajkai Tatarék úr színvonalán. Erős magyarázatra szorul azonban a felvidéki események egyetlen különös cselekedete, a salánki fegyvertény, mely a vezetők jóvoltából kizárólag katonatanácskozásban és ennek folyományaképpen a fegyverek letételében nyilvánult meg. Alig 24 órát tartózkodtak „Cseh földön” egyesek, de olyan csodálatos asszimiláló képességről tettek tanúságot, ami még a cseh történelemben is páratlan. ERRŐL ÍRJON TATAREKOR! MAGA KOMPETENS! Ha nem jutnak eszébe részletes adatok, majd talán bővebb felvilágosítást ad a „névtelen informátor”, aki egyelőre nem nevezi meg magát. De ha a részletek esetleg neki sem jutnának eszébe, a Rongyos Gárda készséggel ad bárkinek bizonyítékokkal alátámasztott felvilágosítást. Mi is azt ajánljuk, fejezzük be a vitát! Egyebekben pedig figyelmeztetjük Rajkai Tatarek László és dr. Szabó Gyula urakat, mint saját falánki hőstettük lantosait, hogy a jövőben megjelenő hasonló rosszhiszemű cikkeikre a választ már nem csak írásban fogjuk megadni. A RONGYOS GÁRDA. A tét eseményei „Csodálatos Ifjú sereg, Mely nem tudni, hogyan támadt, Napok szülték, mégis mintha Szülte volna három század” A nemzeti újjászületés huszadik évfordulóját ünnepelte az elmúlt vasárnap Szeged népe a Kormányzó jelenlétében. A nemzetet aléltságából felrázó egykori ellenforradalmárok egymásután jelentkeztek a legelső magyar katona, a kormányzó előtt, hogy — Teleki Pál gróf miniszterelnök szavaival élve — „várják a további parancsot és teljesítsék". Az egész ünnepség a magyar hadsereg, a minden tűzpróbát töretlenül kiállott katonai szellem iránti tiszteletadás volt. Tiszteletnyilvánítás annak a szellemnek, amely szinte fegyver- és felszerelés nélkül rendet és biztonságot teremtett a vörös- és romándulás nyomán s amely azóta — húsz esztendőn keresztül — mindig felülemelkedett a politikai súrlódásokon, mindig távol akarta és tudta magát tartani a pártmozgalmaktól s csak a szentistváni állameszmétől fűtve szolgálta és szolgálja a független és örökké magyar Magyarországot. Ünnepelte a nemzet azt a honvédséget, amelynek tisztikara és legénysége éppen a közelmúltban állott ki kemény tűzpróbát és győzte meg a világot arról, hogy egészen rövid idő alatt — trianoni gátlásokkal és gazdasági nehézségekkel is küzdve — korszerű, minden igényt kielégítő hadsereggé fejlődött. Amikor pedig vitéz Horthy Miklós kormányzó emelt hangon követelte, hogy minden pártpolitika távoltartassék a hadseregtől, mert ez a hadsereg az egyetemes nemzeté, az ünneplés csak fokozódott, mert hiszen ez nemcsak minden tisztességes érzésű magyar leghőbb óhaja, hanem a szentistváni állam létérdeke is. A szegedi nap fénypontja az volt, amikor a dicsőséges kibontakozás huszadik évfordulójának emlékére vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter a legnagyobb magyar érmet ajánlotta fel a kormányzónak a hadsereg nevében ... A képviselőház elfogadta a valutabűncselekmények súlyosbításáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a sikerek ezentúl szigorított dologházzal, életfogytiglani fegyházzal, vagyonelkobzással és állampolgárságtól való megfosztással is büntethetők. Angliából magánlevelek tömege érkezik Németországba King Hall kapitány aláírásával, amelyek arról szólnak, hogy Angliának milyen ereje van és a Harmadik Birodalomnak mik a sebezhető pontjai. Mach Sándor szlovák propagandafőnök vasárnap újabb durva kirohanást intézett Magyarország felén. " A török kormány 16 korosztály bevonultatását rendelte el. A MATEOSz új elnöke — gróf Teleki János távozásával — vitéz Biró György ny. ezredes, v. országgyűlési képviselő lett. Az új elnök korábban a bécsi magyar követségen működött, az elmúlt ciklusban képviselő és a kormánypárt gazdasági főnöke volt. A közlekedésügyek terén új embernek tekinthető, úgy látszik — átképeztette magát. Az iparügyi miniszter megállapította a kubikosoknak fizethető legkisebb béreket. Angol-francia-orosz katonai megbeszéléseket készítenek elő, ezeket azonban Lengyelország nélkül előre is eredményteleneknek mondják, a lengyel kormány pedig nem mutat nagy hajlandóságot a tárgyalásokon való részvételre. Piackutatás értékesítéssel Az idei gyümölcsértékesítés csődje és az a tény, hogy elsőrendű élelmiszerek áralakulása sem a termelőket, sem a fogyasztókat sem elégíti ki, talán még az eddiginél is jobban ráterelte a közönség figyelmét a belső és külső piackutatás jelentőségére. A termelő dolgozik, izzad és félelemmel, bizonytalanságban viszi piacra áruit, mert nem ismeri a piacot, nem tudja, nem fog-e veszteséggel eladni, nem fogja-e hazavinni rakományát. A fogyasztó viszont a termelés körülményeinek ismerete nélkül szerzi be szükségleteit. Alapvető körülményként járul mindehhez, hogy az ország népének átlagos jövedelme csekély, fogyasztása pedig természetesen evvel arányos. És végül a fogyasztás — nem maga hibájából, — csak későn tapogat, az ország nagy fölöslegei felé, a magyar fogyasztó elkésve ismeri meg a hazai fölöslegeket. Hazánkban a piackutatás munkájával elsősorban a Magyar Gazdaságkutató Intézet foglalkozott. Tudományos eredményei kivá lóak. Jeles munkát mutatott a fővárosi Piackutató Intézet is. De mindez, csak elméleti jelentőségű munka. A tényleges, gyakorlati megvalósítást is sürgeti valamilyen formában a közvélemény, termelő is, fogyasztó is, így lapunk egyik barátja, dr. Kausz János orvos, aki jelentékeny fajvédelmi irodalmi munkásságot fejt ki, keresett fel bennünket rövid tervezetével, amely véleményünk szerint alkalmas lenne arra, hogy a termelőt közelebb hozza a fogyasztóhoz. Dr. Kausz mint a természetes életmód híve, az idei gyümölcsértékesítési bajokból, hogy százezer mázsa számra rothadt a barack, hogy disznóval kell megetetni, cefrébe kell dobni és ezek mellett gyümölcs nélkül nő fel a magyar paraszt és proletárgyermekek sora és enélkül táplálkozik néhány millió felnőtt, elsősorban a gyümölcsértékesítés megszervezésére és a belső fogyasztás, de szorosabban a nép egészsége érdekében azt javasolja, hogy össze kell fogni egy szervezetbe a nem gyümölcstermelő, de gyümölcsfogyasztóként megszervezhető vidékek kiskereskedőit és a gyümölcsvidékek termelőit. Nem gondol holmi német szellemű egykézre, amely tönkreteszi az önálló egzisztenciákat, hanem a magyar léleknek megfelelő szabad társulást ajánlja. Ez a szervezet elvégezné a piackutatást, a kiskereskedő által természetes formában és el is helyezné a felkutatott és kifejlesztett piacot. Természetesen tovább is lehetne fejleszteni és éppen azért, mert a kiskereskedők között van a legtöbb magyar elem és így mindenképpen erősíteni kell őket, ahol lehet, a nagykereskedő kikapcsolásával, vagy védeni összefogással a nagytőke és szervezetei gazdasági támadásaival szemben. A magyarral rokon népek, finnek, észtek hatalmas kiskereskedői összeállásokkal védik az önálló egzisztenciákat, hozzák közelebb egymáshoz a termelőt és a fogyasztót. Mindez az országot gazdagítja és az életet teszi olcsóbbá. Ezért szívesen vesszük, ha olvasóink hozzászólnak dr. Krausz ötletéhez és a maguk tapasztalataival is közelebb viszik a magyar szellemű piackutatást és értékesítést a megvalósításához. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. Gy., Budapest. Levele mélyen meghatott bennünket. Együttérzését köszönjük. A magunk részéről is fölötte ízléstelennek tartjuk, hogy kimondottan baloldali újságok milyen éhes falánksággal ragadták meg az alkalmat, hogy a Rongyos Gárdát a parlamentben ért támadás alkalmából beleszóljanak abba a válaszadásba, amit lapunk felelős szerkesztője a „Sorakozó” hasábjain a maga részéről elintézett. Mondanunk sem kell, hogy e harci lármát ízléstelennek tartjuk és senki sem kérte fel őket a fogadatlan prókátor szerepére. Sőt tiltakozunk minden ilyen irányú beavatkozás és publikálás ellen. Többeknek. Főszerkesztőnk, dr. Héjjas Jenő 10 napi szabadságra utazott. A hozzá érkezett leveleket továbbítottuk részére. Főszerkesztőnk ezúton is köszöni a szíves informálást, és a nyílt, bajtársi mellénkállást. A levelek adatait fel fogjuk használni. J Ha húsz ént... Szeged, 1939 augusztus 6. „Horthy Miklós Szegedében fehér zászlót bontott, Könnyeivel megírta a toborzó parancsot, írás közben kihallatszott nehéz sóhajtása, Egész ország elvesz, hogyha nem lesz katonája...” Horthy Miklós, Horthy Miklós, itt vagy most húsz évre, Virágon jársz a köveken, zászlós Szegedébe. Megsüketülsz, úgy kiáltják: Horthy! Horthy! Horthy! Adjon Néked a jó Isten, még húsz évet, Horthy!... Adjon Néked a seregek Ura, még húsz évet, Te kormányozd ezt az árva, csillagszemű népet. Legyen erőd még sok évig, a nyeregbe ülni, Beléd szerelmes táboron, búsan végig nézni... Ha lovadat megfordítod, értünk mi a jelre, Parancs nélkül követünk a poklok fenekére. Nem kell annak szóval szólni, aki beszél szemmel, Ezerízbe követünk mi, igaz szerelemmel... Ne sírj, ne sírj, Horthy Miklós, érted Isten áldja, Óriási katonának sok a katonája. Nem vész el már ez az ország, az Isten megáldja, Teljesült a régi álmod, van már katonája... SÉRTŐ KÁLMÁN 1939 augusztus 11. A Budapesti Égetőverseny Egyesület 1939 augusztus hóban a következő versenynapokat rendezi: 9., 24. és 11-én, melyeknek kezdete délután fél 3 óra. Belépőjegyek: I. hely, úri 3 P. Hölgyjegy 2 P. II- hely: 1.50 P. III. hely: 60 fillér. Különfogadási helyre 5 pengő. Közlekedés a 75 és 16-os sz. villamosokon. A rádió mora Vasárnap, augusztus 13. 8.00: Szózat. Hanglemezek. 10.00: Egyházi ének és szentbeszéd a budavári Koronázó főtemplomból. 11.15: Evangélikus istentisztelet a deák téri templomból. 12.30: Operaházi zenekar. 13.05: „Székelyudvarhely.” Nyirő József városképe. 15.10: „A magyar búzakérdés.” 15.45: László Imre magyar nótákat énekel. 16.30: „A magyar ábécé életrajza.” 17.10: A 15. honv. gyalogezred zenekarának műsora. 18.10: „A világosi fegyverletétel.” Gyalókay Jenő előadása. 18.40: Böszörményi Nagy Béla zongorázik. 19.25: „Szerenád Füreden.” 20.10: Hangverseny a salzburgi Ünnepi Játékok műsorából. 22.05: Hangképek a magyar atlétikai bajnokságokról. 23.00: Cigányzene. Hétfőn, aug. 14-én. 10-20: Felolvasás. 12.10: Takács Paula énekel, b. Kovács A. hegedül. 13.30: A Rádió szalonzenekara. 16.15: A rádió diákfélórája. 11.10: „Puszta Budapest alatt.” 17.40: Szimfónikus Zenekar műsora. 18.50: „A szabadság és a szabadság állama.” 19.25: Hanglemezek. 19.50: „Kassai-est.” 21.00: Csiki László cigányzenekara. 21.25: Angol nyelvű előadás. 22.00: Franck Caesar D-moll szimfónia. Előadja az Operaház zenekara, vezényel Dohnányi Ernő. 23.00: Liszt: A-dúr zongoraverseny. Előadja Stefániai Imre. 23.25: Csorba Gyula és cigányzenekara muzsikál. Kedden, augusztus 15-én: 8.00: Szózat. Hanglemezek. 10.00: Egyházi ének és szentbeszéd az esztergomi Bazilikából. 11.30: Görögkatolikus istentisztelet. 12.30: Térzene közvetítése Szegedről. 13.10: „Asszony a viharban.” Mark Tain humoreszkje. 14.00: „Operettrészletek.” 14.45: A földművelésügyi minisztérium rádióelőadás sorozata. 15.30: A m. kir. honvédelmi minisztérium II. számú regöscsoportja. 16.00: „Magyar nyár.” Kenyeres Imre dr. előadása. 16.30: Balázs Kálmán cigányzenekara. 17.40: „Idejében hívj orvost.” Előadás. 18.10: A Rádió szalonzenekara. 19.25: „Verhovina.” Felolvasás. 19.55: Tessitori Nóra erdélyi verseket ad elő. 20.20: A „Turandot” ismertetése. 20.25: „Turandot” közvetítése. 23.20: Pertis Pali cigányzenekara. Szerdán, augusztus 16-án. 10.20: Felolvasás. 12.10: Fátyol Jancsi cigányzenekara. 13.30: Hanglemezek. 16.15: A rádió diákfélórája. 17.10: „Irodalmi földrajz.” Illés Endre előadása. 17.40: Túli Ily gordonkázik, zongorakísérettel. 18.00: „Magyar mecénások.” Előadás. 1830: A Rádió szalonzenkara. 19.25: „Nyársapát.” Előadás. 2000: Zimbori-zombori szép asszony. 23.40: Cigányzene. Csütörtökön, augusztus 17-én. 10.20: Felolvasás. 12.10: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. 13.30: Ilniczky László szalonzenekara. 16.15: Vizváry Mariska háztartási előadása. 17.10: „Havasi pásztorok.” Tamási Áron elbeszélése. 17.35: Katonáné Varga Irén magyar nótákat énekel. 18.45: „A magyar válogatott vívók készülődése a világbajnokságra.” 19.25: A Rádió szalonzenekara. 22.00: Jazz-zenekar. 23.00: Rendőrzenekar. Pénteken, augusztus 18-án. 10.20: Felolvasás. 12.10: Petry Kató, az Operaház tagja énekel. Hegedű- és zongorakísérettel. I9.30: A Rádió szalonzenekara. 16-15: A Rádió diákfélórája. 17.10: Nagy Adorján Horatius verseiből ad elő. 17.30: „A régi közös hadsereg indulói.” 18.45: Előadás magyar-orosz hallgatóinknak. 19.25: Budapesti Hangverseny Zenekar. 20.30: Hangjáték. 22.00: Cigányzene. 23.25: Bostoni szimfonikus zenekar. Hanglemezek. Szombaton, augusztus 19-én. 10.20: Felolvasás. 12.10: Országos Postászenekar. 13.30: Hanglemezek. 16-15: Felolvasás. /7.30: Hanglemez. 17.25: „Szikra.” Előadás. 17-50: A Rádió szalonzenekara. 18.45: Eszperantó nyelvű előadás. 19.40: „Magyar nótaest.” 20.15: „Utolsó pogányok.” 22.00: Operaházi zenekar. 23-30: Cigányzene. A „SORAKOZÓ” megjelenik minden héten, pénteken délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII. ker., József körút 47. szám. Évi előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézményeknek mellékletekkel 80 P. Postatakarékcsekkszám: 21.760. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. HÉJJAS JENŐ. STADIUM SAJTÓVÁLLALAT R. T. Budapest, VII., József körút 5. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.