Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)
1939-04-14 / 9. szám
8 Egy frontharcos-különítménySzínház és Film a rigadóban hetes, hogy Ady Endre szelleme ennyire áthatja a magyar jövendő letéteményeseit s bizonyos, hogy április 15-én este a Pesti Vigadóban nemcsak a magyar ifjúság, de az egész magyarul érző kultúrvilág demonstratív találkozója lesz. A Turul Szövetség hatalmas arányú ünnepélyt rendez a legmaibb magyar költőnek, Ady Endrének szobra javára. Az emlékesten a legnevesebb írók és művészek működnek közre, az ünnepi beszédet pedig a nagy költő egyik legközelebb álló kortársa, Móricz Zsigmond mondja. Ötven Cegléd várossal először egy hideg decemberi nap találkoztam. A ceglédi állomáson vártam a reggeli gyorsra, mikor egy kivezényelt frontharcos díszszakasz vonta a figyelmem magára. Megtudtam, hogy a szakasz a felvidéki harcokra önként jelentkezett rongyosokat, s rendcsinálásra bevonult ceglédi frontharcosokat várja. Kint állt a díszszakasz az állmáson. Tizenhárom ember. A tizenhárom ember, kettő kivételével azonban nemcsak, hogy zsidó, hanem kétségbeejtően fajzsidó. Kossuth városa nem sajnálhatja eléggé, hogy három magyar gyors igen jelentős utasközönsége ennek okát nem kereshette, s sok elkeseredett magyar testvér szívében azóta is úgy él Cegléd, mint a zsidó frontharcosok paradicsoma. Zsidómentes uszoda, strand! Ceglédi érdekesség, amiért még annak idején, mint hallom, a New York Herald nem sajnálta külön riporterét is leküldeni, a ceglédi zsidómentes uszoda volt. Öreg, rozzant, sárgára mázolt fabódé belsejében húzódott meg még három évvel ezelőtt is a ceglédi uszoda. Nem volt azon semmi nevezetesség, egyéb, mint esogy zsidó ezt az uszodát nem látogathatta, nem látogathatta pedig azért, mert a huszas években Cegléden virágzó fajvédő mozgalom egy képviselőtestületi határozattal az uszoda használatától a eltiltotta a zsidókat. Hetenként egy délután járhatott be csak a ceglédi zsidóság az uszodába, a használat után azonban határozat szerint a vizet azonnal le kellett a gondnoknak eresztenie. Három éve straddá alakult a fabódés uszoda, s ide már a zsidók is polgárjogot kaptak. Nem is nehezen, mert a város vezetősége jószellemű, liberális gondolkodású, s ilyen kicsiségekre nem ügyel. Nem így azonban a város közönsége, amely egymás után szólalt fel és kérte a zsidók kitiltását. A legutóbbi közgyűlésen végül is heves interpellációban robbant ki az antiszemita elv, s a polgármester nem térhetett ki az elől, hogy a kérdést most már Cegléd város közgyűlése hivatalosan is ne tárgyalja. A város közönsége általános érdeklődéssel tekint a közeli városi közgyűlés elé, ahol döntésre kerül: Cegléden sikerül-e megvalósítani Magyarország első zsidómentes uszodáját. Új fiatalság, Ami Cegléden a jövőre biztatást ad és a legszebb látnivaló, a fiatalsága. Cegléden van a legszebb eredményekkel működő Turul Törzs. A Turul Szövetség Ceglédi Kossuth Lajos Bajtársi Törzse példát mutató ifjúságneveléssel fáradozik azon, hogy Cegléd képét és a fiatalság lelkű idét a mai időknek megfelelően átalakítsa. A ceglédi Turul volt az első, amely már 1920 januárjában, minden hivatalos kezdeményezést megelőzve, megkezdte az iskolán kívüli népművelés bevezetését. A fiatal 18—20 éves Turulisták vasárnaponként csapatostól keresték fel a nagy ■ceglédi határ iskoláit, tanyai köreit s tartottak előadást gazdasági, kulturális kérdésekről az egyre nagyobb számú hallgatóságnak. Ez a fiatalság volt az első, mely nyíltan hirdette, hogy az érettségi még nem jelenti az állami pályát, lépjen ipari, kereskedelmi pályákra a fiatalság. Cegléden tizenkét évvel ezelőtt kinyitott az első érettségizett hentes, megjelent az érettségizett kéményseprő, megjelent a két jogszigorlat után kereskedőinasként az ügyvédcsalád gyereke. Szódagyárat alapítottak, benzinlerakatot, sofőriskolát létesített a ceglédi Turul fiatalsága, s a törzs első ötven tagja közül érettségi- új utakon zett fiú helyezkedett el szabadpályán, mint iparos, kereskedő, földmíves, földbérlő, újságíró. Mikor a ceglédi MOVE feloszlatás előtt áll, 20.000 pengős adóssággal, a ceglédi Turul minden vagyon nélkül beáll segíteni a terhek hordásában, s három év alatt lefürdik az adósságot, s ma Turul-iparos és szellemi pályán élő fiatalság együtt edzi testét valami drága magyar közösségben az árpádházi királyok Turulos címere alatt. * Cegléden ma már boldog szeretettel simul össze munkáskéz, irodista keze, egyre mélyebben elhallgat a társadalmi ellentétek hangja, s Cegléd városa a ma még teljesen zsidó gazdasági uralom alatt is elindult a becsületes, keresztény magyar jövő felé. Már messze robog velünk a vonat, a város már eltűnt a láthatár alatt, csak a három templom tornya emelkedik fel a szőlőstelepek fái közé magasan, boldogan, mintha hirdetné, szimbolizálná, hogy Kossuth eszméit híven őrző magyar város Krisztus hitének égbenyúló szent szimbólumaival elindult a szebb magyar jövő felé. Ag. A Magyar Molnárok Lapja keresztény és magyar kezekben van A zugsajtó felgöngyölítésére irányuló kormányintézkedés kijátszásáról írt cikkünkben rámutattunk, hogy egyes lapok más néven és más névleges szerkesztővel, de lényegében a régi irányítással és a régi szellemben jelennek meg. Ez a leleplezé sünk tisztító hatást eredményezett s nagyon sok ilyen álarcos lappal szemben máris kialakult a keresztény magyar közvélemény ellenállása. Tartozunk az igazságnak azzal a megállapítással, hogy a Magyar Molnárok Lapja, amely a megszüntetett zsidó érdekeltségű Molnárok Lapjával teljesen azonos külsővel, azonos betűkkel, s nagyjában azonos hirdetési üzletkörrel jelenik meg, e megtévesztő külsőségek ellenére is teljesen keresztény és magyar s létrehozója a Vidéki Középmalmok Exportegylete, amely a múlt évben elsőnek követelte meg tagjaitól, hogy keresztény származásukat a nagyszülőkig felmenően igazolják. ■■MIWBIWMWWIimWlWWMMllfMmU Felhívási Felhívjuk a Rongyos Gárda tagjait, hogy mindenki küldje be írásban a „Sorakozó” szerkesztőségének (Budapest, VIII., József körút 47. II. emelet): hol, mikor, kikkel, milyen vállalkozásban vett részt. Mindegyik vállalkozás pontosan fel van ugyan jegyezve, de a névsor az egyes vállalkozások szereplőiről nem tökéletes. Nemcsak a mostani kárpátaljai eseményekben való részvételről van itt szó, hanem a román megszállás alatti Duna—Tiszaközi guerillaharcokról, az 1920-as cseh akció és az 1921. évi nyugatmagyarországi felkelésről is. Szóval mindazokról, amelyeket húsz éven át elsikkasztottak és agyonhallgattak s amelyeket most mind rendre nyilvánosságra hozunk. Bajtárs, keresd fel soraiddal bizalommal a „Sorakozó”-t! Kérjük ezt annál is inkább, mert utólagos reklamálásokat sajnos már nem áll módunkban figyelembe venni. Új darab a Magyar Színházban Hosszú hetek óta lázas igyekezettel kerestek női főszereplőt egy új verses vígjátékhoz, melyet a Magyar Színház készül bemutatni. Több nagynevű színésznő után Bajor Gizit igyekeztek megnyerni, a neves művésznő azonban nem hajlandó ott hagyni ebben a szezonban dicsőségének jelenlegi színterét, a Kamara Színházat. Az utolsó jelölt Tahy Anna, a Belvárosi Színház most feltűnt fiatal tagja volt, aki egyetlen próbával megnyerte a rendező és szerző tetszését s így az 1002. éjszaka című új darabnak ő lesz a főszereplője. Bemutatóra április végén kerül sor. Szejtousz Ii Péter Páger Antal első kettős alakítása ennek a filmnek a szenzációja, ezenkívül pedig minden érdeme, hogy nevettetés — magyar. Szlatinay Sándor rendezése nem nyerné meg a filmnagydíjat, de mindenesetre jobb, mint az elmúlt évek magyarul beszélő filmjeinek háromnegyed része. A vidám filmet egyszerre három elsőhetes mozi is műsorára tűzte s bizonyos, hogy jelentős kasszasikere lesz. * A Földindulás sikere Kodolányi János mélységesen magyar tárgyú földindulás” című színművének szokatlanul nagy sikere van a merész elhatározással új útra lépő Belvárosi Színházban. A darabot a pesti színházak megszokott közönségén kívül a kisfizetésű keresztény magyar értelmiség tagjai tapsolják végig, esténkint immár két hónap óta. * A varieté csillagai Az első milliós magyar filmnek hirdeti a reklám s a pazar kiállítás láttán el is hisszük, hogy temérdek pénzt emésztett fel ez a darab. Artista-történet, lélegzetelállító varieté-számokkal és életveszélyes szerelmi szaltómortálékkal. Nemcsak a dekoráció, hanem a szereposztás is parádés, különösen a kitűnő Bordy Bella remekel. Vaszary Piri, Jávor Pál, Páger Antal, Szakács Zoltán, Mihályfy Béla pedig sikersorozatuknak egy-egy nagy állomását ünnepelhetik a filmben. Baky József rendezése talpraesett, Georg Haentzschel muzsikája helyenként egészen kitűnő. Még a munkások hazafiasságát is kamatoztatja a Magyar Pamutipar A magyarországi textilgyárak közismerten rossz munkabér viszonyai között is külön fejezetet érdemel az újpesti Magyar Pamutipar Rt., ahol talán a legnagyobb tökélyre vitték a munkateljesítmények fokozását, a bérek különböző címeken való megnyirbálását és a minden jogalapot nélkülöző büntetéspénzek rendszerét. A múlt év szeptemberében a gyár egyik legfontosabb osztályán, a gyűrűsfonó osztályon megelégelték a munkásnők a heti 1—15 pengős kereseteket s az embertelen hajszát, letették a munkát s követelték, hogy egyrészt adják meg munkájuk rendesebb ellenértékét, másrészt vezessenek be méltányosabb szempontokat a munkateljesítmények ellenőrzése körül. A Bedeaux-rendszer mellett ugyanis 38 filléres órabérért dolgoztatni nagyon igazságtalan s senki sem tarthatta alaptalannak a sztrájkba lépő munkásságnak azt a kívánságát, hogy a Bedeaux rendszer szerint foglalkoztatott munkások a teljesítményüknek megfelelő akkordbért kapjanak. Súlyos panaszokat hoztak fel a munkásnők a bánásmóddal kapcsolatban is, különösen sérelmesnek mondották pedig a néha heti fizetésük 25—30 százalékát is kitevő pénzbírságokat. A munkásság és a gyár közötti ellentéteket az iparügyi minisztérium is igyekezett elsimítani és a munka zavartalanságát biztosítani. A gyár vezetősége minden panasz orvoslását megígérte az egyeztető tárgyalásokon. Arra hivatkozott azonban, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezése hosszabb időt vesz igénybe, a munka folytatása pedig az akkori felvidéki események címén nemzeti szempontból is fontos, azért álljon el a munkásság követeléseinek azonnali teljesítésétől s elégedjék meg óránkénti 2 fillér béremeléssel, a többi követelésüket pedig néhány héttel később teljesíti a gyár. A munkásság hazafias érzésére hivatkozni kitűnő ötletnek bizonyult. A termelés folytonosságát biztosította a munkásság, nem akarta, hogy a személyi sérelmek miatt a nemzetnek kára legyen. Azóta nemcsak néhány hét, hanem néhány hónap is eltelt, a 2 filléres béremelésen felül azonban semmi sem történt a Magyar Pamutiparnál. ■ Érthető, hogy a munkásság most már egyre fogyó türelemmel sürgeti a miniszteri kiküldöttek jelenlétében elhangzott ígéretek teljesítését. Egyre kevesebb nyugalommal tűri az embertelen hajszát, méltánytalan bírságolásokat és a cseppet sem javult bánásmódot. Ámde a munkások megbízottai hiába kérik az ígéretek beváltását, a gyár vezetősége, amely olyan ügyesen tudott appellálni a munkásság hazafias érzésére, mindig újabb és újabb kibúvókkal tér ki szociális kötelezettségének teljesítése elől. A be nem váltott ígéretekkel hitegetett munkások között egyre nagyobb az elkeseredés- és félő,, hogy amennyiben jogos panaszaik hamarosan nem nyernek orvoslást,és újból kénytelenek lesznek a munkabeszüntetés fegyveréhez nyúlni. Talán mégis jó lenne megfontolni a Magyar Pamutipar vezetőinek, hogy nemcsak a fillérekért dolgozó magyar munkásságnak kell tekintettel lenni a hazafias szempontokra, hanem a munkáltatóknak is figyelembe kellene venni a szociális követelményeket. Már csak a saját jól felfogott érdekükben is. ÉRTESÍTJÜK tagjainkat, hogy dr. Kausz János főorvos bajtársunk folytatólagosan minden csütörtökön este 6-tól 8 óráig egészségvédelmi és szociális kérdésekről a Főcsoport, József körút 47. sz. a. helyiségében tagjaink részére előadást tart. Az érdeklődőket szívesen látjuk. 1939 április 14. A „SORAKOZÓ” megjelenik minden héten, szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. ker., József körút 47. szám. fm előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézményeknek mellékletekkel 80 P. Postatakarékcsekkszám: 21.760. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. HJJAS JENŐ. STADIUM SAJTÓ VÁLLADAT R. T. Budapest, VIII., József körút 5. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.