Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)

1939-04-14 / 9. szám

8 Egy frontharcos-különítménySzínház és Film a r­igadóban hetes, hogy Ady Endre szelleme ennyire áthatja a magyar jövendő letéteményeseit s bizonyos, hogy április 15-én este a Pesti Vigadóban nemcsak a magyar ifjúság, de az egész magyarul érző kultúrvilág de­monstratív találk­ozója lesz. A Turul Szövetség hatalmas arányú ün­nepélyt rendez a legmaibb magyar költő­nek, Ady Endrének szobra javára. Az em­lékesten a legnevesebb írók és művészek működnek közre, az ünnepi beszédet pedig a nagy költő egyik legközelebb álló kor­társa, Móricz Zsigmond mondja. Ötven­ Cegléd várossal először egy hideg decem­beri nap találkoztam. A ceglédi állomáson vártam a reggeli gyorsra, mikor egy ki­vezényelt frontharcos díszszakasz vonta a figyelmem magára. Megtudtam, hogy a szakasz a felvidéki harcokra önként je­lentkezett rongyosokat, s rendcsinálásra bevonult ceglédi frontharcosokat várja. Kint állt a díszszakasz az állmáson. Ti­zenhárom ember. A tizenhárom ember, kettő kivételével azonban nemcsak, hogy zsidó, hanem kétségbeejtően fajzsidó. Kossuth városa nem sajnálhatja eléggé, hogy három magyar gyors igen jelentős utasközönsége ennek okát nem kereshette, s sok elkeseredett magyar testvér szívé­ben azóta is úgy él Cegléd, mint a zsidó frontharcosok paradicsoma. Zsidómentes uszoda, strand! Ceglédi érdekesség, amiért még annak idején, mint hallom, a New­ York Herald nem sajnálta külön riporterét is leküldeni, a ceglédi zsidómentes uszoda volt. Öreg, rozzant, sárgára mázolt fabódé belsejében húzódott meg még három év­vel ezelőtt is a ceglédi uszoda. Nem volt azon semmi­ nevezetesség, egyéb, mint esogy zsidó ezt az uszodát nem látogat­hatta, nem látogathatta pedig azért, mert a huszas években Cegléden virágzó fajvédő mozgalom egy képviselőtes­tületi határozattal az uszoda haszná­latától a eltiltotta a zsidókat. Hetenként egy délután járhatott be csak a ceglédi zsidóság az uszodába, a haszná­lat után azonban határozat szerint a vizet azonnal le kellett a gondnoknak eresztenie. Három éve straddá alakult a fabódés uszoda, s ide már a zsidók is polgárjogot kaptak. Nem is nehezen, mert a város vezetősége jószellemű, liberális gondolko­dású, s ilyen kicsiségekre nem ügyel. Nem így azonban a város közönsége, amely egymás után szólalt fel és kérte a zsidók kitiltását. A legutóbbi közgyűlésen végül is heves interpellációban robbant ki az antiszemita elv, s a polgármester nem térhetett ki az elől, hogy a kérdést most már Cegléd vá­ros közgyűlése hivatalosan is ne tárgyal­ja. A város közönsége általános érdek­lődéssel tekint a közeli városi közgyűlés elé, ahol döntésre kerül: Cegléden sike­rül-e megvalósítani Magyarország első zsidómentes uszodáját. Új fiatalság, Ami Cegléden a jövőre biztatást ad és a legszebb látnivaló, a fiatalsága. Ceglé­den van a legszebb eredményekkel mű­ködő Turul Törzs. A Turul Szövetség Ceg­lédi Kossuth Lajos Bajtársi Törzse pél­­dát mutató ifjúságneveléssel fáradozik azon, hogy Cegléd képét és a fiatalság lel­kű idét a mai időknek megfelelően átala­kítsa. A ceglédi Turul volt az első, amely már 1920 januárjában, minden hivatalos kezdeményezést megelőzve, megkezdte az iskolán kívüli népművelés bevezetését. A fiatal 18—20 éves Turulisták vasár­naponként csapatostól keresték fel a nagy ■ceglédi határ iskoláit, tanyai köreit s tartottak előadást gazdasági, kulturális kérdésekről az egyre nagyobb számú hall­gatóságnak. Ez a fiatalság volt az első, mely nyíl­tan hirdette, hogy az érettségi még nem jelenti az állami pályát, lépjen ipari, ke­reskedelmi pályákra a fiatalság. Cegléden tizenkét évvel ezelőtt kinyitott az első érettségizett hentes, megjelent az érett­ségizett kéményseprő, megjelent a két jogszigorlat után kereskedőinasként az ügyvédcsalád gyereke. Szódagyárat ala­pítottak, benzinlerakatot, sofőriskolát lé­tesített a ceglédi Turul fiatalsága, s a törzs első ötven tagja közül érettségi- új utakon­­ zett fiú helyezkedett el szabadpályán, mint iparos, kereskedő, földmíves, földbérlő, újságíró. Mikor a ceglédi MOVE feloszlatás előtt áll, 20.000 pengős adóssággal, a ceglédi Turul minden vagyon nélkül beáll segíteni a terhek hordásában, s három év alatt lefü­rdik az adósságot, s ma Turul-iparos és szellemi pályán élő fiatalság együtt edzi testét valami drága magyar közösségben az árpádházi kirá­lyok Turulos címere alatt. * Cegléden ma már boldog szeretettel si­mul össze munkáskéz, irodista keze, egy­re mélyebben elhallgat a társadalmi ellen­tétek hangja, s Cegléd városa a ma még teljesen zsidó gazdasági uralom alatt is elindult a becsületes, keresztény magyar jövő felé. Már messze robog velünk a vonat, a város már eltűnt a láthatár alatt, csak a három templom tornya emelkedik fel a szőlőstelepek fái közé magasan, boldogan, mintha hirdetné, szimbolizálná, hogy Kossuth eszméit híven őrző magyar város Krisztus hitének égbenyúló szent szimbó­lumaival elindult a szebb magyar jövő felé. Ag. A Magyar Molnárok Lapja keresztény és magyar kezekben van A zugsajtó felgöngyölítésére irányuló kormányintézkedés kijátszásáról írt cik­künkben rámutattunk, hogy egyes lapok más néven és más névleges szerkesztővel, de lényegében a régi irányítással és a régi szellemben jelennek meg. Ez a leleplezé­­ ­­ sünk tisztító hatást eredményezett s na­gyon sok ilyen álarcos lappal szemben máris kialakult a keresztény magyar köz­vélemény ellenállása. Tartozunk az igaz­ságnak azzal a megállapítással, hogy a Magyar Molnárok Lapja, amely a meg­szüntetett zsidó érdekeltségű Molnárok Lapjával teljesen azonos külsővel, azonos betűkkel, s nagyjában azonos hirdetési üz­letkörrel jelenik meg, e megtévesztő kül­sőségek ellenére is teljesen keresztény és magyar s létrehozója a Vidéki Középmal­mok Exportegylete, amely a múlt évben elsőnek követelte meg tagjaitól, hogy ke­resztény származásukat a nagyszülőkig felmenően igazolják. ■■MIWBIWMWWIimWlWWMMllfMmU Felhívási Felhívjuk a Rongyos Gárda tagjait, hogy mindenki küldje be írás­ban a „Sorakozó” szerkesztőségének (Budapest, VIII., József­ körút 47. II. emelet): hol, mikor, kikkel, milyen vállalkozásban vett részt. Mind­egyik vállalkozás pontosan fel van ugyan jegyezve, de a névsor az egyes vállalkozások szereplőiről nem tökéletes. Nemcsak a mostani kárpát­aljai eseményekben való részvételről van itt szó, hanem a román meg­szállás alatti Duna—Tiszaközi guerillaharcokról, az 1920-as cseh akció és az 1921. évi nyugatmagyarországi felkelésről is. Szóval mindazokról, amelyeket húsz éven át elsikkasztottak és agyonhallgattak s amelyeket most mind rendre nyilvánosságra hozunk. Bajtárs, keresd fel soraiddal bizalommal a „Sorakozó”-t! Kérjük ezt annál is inkább, mert utólagos reklamálásokat sajnos már nem áll módunkban figyelembe venni. Új darab a Magyar Színházban Hosszú hetek óta lázas igyekezettel ke­restek női főszereplőt egy új verses víg­játékhoz, melyet a Magyar Színház készül bemutatni. Több nagynevű színésznő után Bajor Gizit igyekeztek megnyerni, a neves művésznő azonban nem hajlandó ott hagyni ebben a szezonban dicsőségének je­lenlegi színterét, a Kamara Színházat. Az utolsó jelölt Tahy Anna, a Belvárosi Színház most feltűnt fiatal tagja volt, aki egyetlen próbával megnyerte a rendező és szerző tetszését s így az 1002. éjszaka című új darabnak ő lesz a főszereplője. Bemutatóra április végén kerül sor. Szejtousz Ii Péter Páger Antal első kettős alakítása en­nek a filmnek a szenzációja, ezenkívül pe­dig minden érdeme, hogy nevettet­és — magyar. Szlatinay Sándor rendezése nem nyerné meg a film­nagydíjat, de minden­esetre jobb, mint az elmúlt évek magyarul beszélő filmjeinek háromnegyed része. A vidám filmet egyszerre három elsőhetes mozi is műsorára tűzte s bizonyos, hogy je­lentős kasszasikere lesz. * A Földindulás sikere Kodolányi János mélységese­n magyar tárgyú földindulás” című színművének szokatlanul nagy sikere van a merész el­határozással új útra lépő Belvárosi Szín­házban. A darabot a pesti színházak megszokott közönségén kívül a kisfizetésű keresztény magyar értelmiség tagjai tap­solják végig, esténkint immár két hónap óta. * A varieté csillagai Az első milliós magyar filmnek hirdeti a reklám s a pazar kiállítás láttán el is hisszük, hogy temérdek pénzt emésztett fel ez a darab. Artista-történet, lélegzet­elállító varieté-számokkal és életveszélyes szerelmi szaltómortálékkal. Nemcsak a de­koráció, hanem a szereposztás is parádés, különösen a kitűnő Bordy Bella remekel. Vaszary Piri, Jávor Pál, Páger Antal, Szakács Zoltán, Mihályfy Béla pedig siker­­sorozatuknak egy-egy nagy állomását ün­nepelhetik a filmben. Baky József rende­zése talpraesett, Georg Haentzschel mu­zsikája helyenként egészen kitűnő. Még a munkások hazafias­ságát is kamatoztatja a Magyar Pamutipar A magyarországi textilgyárak közismer­ten rossz munkabér viszonyai között is kü­lön fejezetet érdemel az újpesti Magyar Pamutipar Rt., ahol talán a legnagyobb tökélyre vitték a munkateljesítmények fokozását, a bérek különböző címeken való megnyirbálását és a minden jogala­pot nélkülöző büntetéspénzek rend­szerét. A múlt év szeptemberében a gyár egyik legfontosabb osztályán, a gyűrűsfonó osz­tályon megelégelték a munkásnők a heti 1—15 pengős kereseteket s az embertelen hajszát, letették a munkát s követelték, hogy egyrészt adják meg munkájuk ren­desebb ellenértékét, másrészt vezessenek be méltányosabb szempontokat a munkateljesítmények ellen­őrzése körül. A Bedeaux-rendszer mellett ugyanis 38 filléres órabérért dolgoztatni nagyon igaz­ságtalan s senki sem tarthatta alaptalan­nak a sztrájkba lépő munkásságnak azt a kívánságát, hogy a Bedeaux rendszer szerint foglal­­koztatott munkások a teljesítményük­nek megfelelő akkordbért kapjanak. Súlyos panaszokat hoztak fel a munkás­nők a bánásmóddal kapcsolatban is, külö­nösen sérelmesnek mondották pedig a néha heti fizetésük 25—30 százalékát is ki­tevő pénzbírságokat. A munkásság és a gyár közötti ellen­téteket az iparügyi minisztérium is igye­kezett elsimítani és a munka zavartalansá­gát biztosítani. A gyár vezetősége minden panasz orvoslását megígérte az egyeztető tárgyalásokon. Arra hivatkozott azonban, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezése hosszabb időt vesz igénybe, a munka foly­tatása pedig az akkori felvidéki események címén nemzeti szempontból is fontos, azért álljon el a munkásság követeléseinek azon­nali teljesítésétől s elégedjék meg órán­kénti 2 fillér béremeléssel, a többi köve­telésüket pedig néhány héttel később teljesíti a gyár. A munkásság hazafias érzésére hivat­kozni kitűnő ötletnek bizonyult. A terme­lés folytonosságát biztosította a munkás­ság, nem akarta, hogy a személyi sérelmek miatt a nemzetnek kára legyen. Azóta nemcsak néhány hét, hanem né­hány hónap is eltelt, a 2 filléres béremelé­sen felül azonban semmi sem történt a Magyar Pamutiparnál. ■ Érthető, hogy a munkásság most már egyre fogyó türelemmel sürgeti a minisz­teri kiküldöttek jelenlétében elhangzott ígéretek teljesítését. Egyre kevesebb nyu­galommal tűri az embertelen hajszát, mél­tánytalan bírságolásokat és a cseppet sem javult bánásmódot. Ámde a munkások megbízottai hiába kérik az ígéretek bevál­tását, a gyár vezetősége, amely olyan ügyesen tudott appellálni a munkásság hazafias érzésére, min­dig újabb és újabb kibúvókkal tér ki szociális kötelezettségének teljesítése elől. A be nem váltott ígéretekkel hitegetett munkások között egyre nagyobb az elke­seredés- és félő,, hogy amennyiben jogos panaszaik hamarosan nem nyernek orvos­lást,és újból kénytelenek lesznek a munka­­beszüntetés fegyveréhez nyúlni. Talán mégis jó lenne megfontolni a Magyar Pa­mutipar vezetőinek, hogy nemcsak a fillé­rekért dolgozó magyar munkásságnak kell tekintettel lenni a hazafias szempontokra, hanem a munkáltatóknak is figyelembe kellene venni a szociális követelményeket. Már csak a saját jól felfogott érdekükben is. ÉRTESÍTJÜK tagjainkat, hogy dr. Kausz János főorvos bajtársunk folytatólagosan minden csütörtökön este 6-tól 8 óráig egészségvédelmi és szociális kérdésekről a Főcsoport, József­ körút 47. sz. a. helyi­ségében tagjaink részére előadást tart. Az érdeklődőket szívesen látjuk. 1939 április 14. A „SORAKOZÓ” megjelenik minden héten, szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. ker., József­ körút 47. szám. fm­­ előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézmé­nyeknek mellékletekkel 80 P. Postatakarék­­csekkszám: 21.760. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. H­­JJAS JENŐ. STADIUM SA­JTÓ VÁLL­ADAT R. T. Budapest, VIII., József­ körút 5. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next