Sport és testnevelés, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

A Szovjetunió káderképző intézményei A Szovjetunióban a t­est­nevelés és sport óriási jelentőségre tett szert, hatalmas fejlődést ért el és az egész dolgozó nép ügyévé vált. A Bolsevik párt és a szovjet kor­mány ma idén lehetőt megad a testnevelés és sport fejlesztésére. Az a magyar sportküldöttség, amely a közelmúltban tanulmány­utat tett a Szovjetunió­ban, minde­nütt tapasztalta, hogy a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, a fiatalok milliói sportolnak, töké­letesítik­­tudásukat, felkészülnek a munkára és a haza védel­­mére. A Szovjetunió testnevelésének és sportjának fejlődését különösen fokozta a Bols­evik Párt­­Központi Bizottságának 1948. december 27-i nagyjelentőségű határozata. A ha­tározat legfőbb feladatul a követ­kezőket tűzte ki: 1. A t­ö­megs­p­o­rt mozga­lom ki­építését, az ifjúság legszélesebb tö­megeinek bevonását a testnevelés­be és sportba; 2. az élsportolói eredmények «színvonali emelését és ennek alap­ján a leg­fontosabb sportágakban a világbajnoki címek elnyerését, világcsokcsok elhódítását. Ezt a határozatot — amely a Bolsevik Párt és személyesen Sztálin elvtársnak a szovjet nép testi fejlődése felött való gondos­kodását bizonyítja — széles kör­ben megtárgyalták. A párthatáro­zat végrehajtásáért a párt, a szov­jetek, a Kom az­omol, a szakszerve­zetek, a sportegyesületek, a tan­intézetek értekezleteket hívtak ösz­­sze, hogy megvizsgálják, mik a le­hetőségek magasabb teljesítmé­nyek vállalására. A párthatározat végrehajtását segítették elő a testnevelési káde­rek tömeges kiképzésével. A spor­tolók millióinak felkészítés­ét a GTO-próbák letételére, a minőségi sport színvonalának további eme­lését a szakemberek, minősítettt és társadalmi oktató káderek tízezrei teszik lehetővé. A szakemberek és minősített káderek képzésére a tanintézetek egész sorát hozták lét­re. A testnevelés és a sport maga­s színvonala nagymértékben a jól képzett vezetők és oktató káderek munkájának eredménye. Tanulmányútunk során minde­nütt olyan sportvezetőkkel, testne­velő­­tanárokkal, edzőkkel, játékve­zetőkkel iroda­l­koz­tunk,­­akik szak­májukban tökéletesen jártasak, nagyszerűen képzettek. Az alapos felkészültségrőll nemcsak a nagy sportkörök edzői, vagy a testneve­lési egyetem tanárai tettek tanú­bizonyságot, hanem a kisebb sport­körökben, kolhozokban is ezt ta­pasztaltuk. A Szovjetunió testnevelésében és sportjában igen fontos helyet fog­lal el és allap­vető feladat a szak­­káderképzés.­­Széleskörű szervezett­séggel többirányú és fokú képzés folyik­­a­­káderképző intézmények­ben, ahol évenként kb. 10.000 ve­zetőt és oktatót képeznek ki. A testnevelés és sport rohamos fejlő­dése a vezető és oktató káderek nagy számának kiképzését­­teszi szükségessé. A káderek képzésére alsó-, kö­zép- és felsőfokú káderképző in­tézményeket állítottak fel, így 13 testnevelési egyetemet, illetve fő­iskolát, a moszkvai, leningrádi és kievi testnevelési egyetemen leve­lezőosztályt, a moszkvai testneve­lési egyetem ГЗ fiók levelező in­tézetét az egyes köztársaságokban, három testnevelési tudományos kutató intézetet, 39 testnevelési technikumot, azonkívül sportveze­­tőképző iskolát, edzőképző főisko­lát, a pedagógiai főiskolákon test­­nevelési tanszékeket. Társadalmi káderképző tanfo­lyamokat rendeznek edzők, játék­vezetők, versenybírák, testnevelési szervezők részére és így biztosít­ják a sportmunka zavartalan ellá­tását, a kitűzött feladatok meg­valósítását. A KÁDERKÉPZÉS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A szakkáderképzés irányító szer­ve az Összszövetségi Testnevelési és Sportbizottság részéről a Test­­nevelési Tanintézetek Hivatala és a Szakkáderképző Alosztály. A Népoktatásügyi Minisztérium részéről a testnevelési hivatal irá­nyítja és szervezi a szakkáderkép­­zést. A pedagógiai iskolákon és a pedagógiai főiskolákon folyó ká­derképzést az Összszövetségi Test­nevelési és S Sportbizott­sággal szo­ros együttműködésben végzik. Ebben a cikkben ismertetni kí­vánom a skáiderképző intézmények munkáját. A TESTNEVELÉSI EGYETEMEK A testnevelési egyetemek az Összszövetségi TSB-knek vannak alárendelve. Minden testnevelési egyetem szervezete és programmja azonos. Az egyetemeken kétirányú kép­zés folyik. Egyrészt testnevelő ta­nárokat képeznek ki és továbbké­­peznek a főiskolák testnevelési tanszékeire és a technikumokra, másrészt a legmagasabb fokú ed­zőképzéssel f­og­lalk­oznak. A felvételi követelmények igen magasak. A hallgatók a 10. osztály elvégzése után kerülhetnek az egye­temre. A fel­vételi vizsga elméleti és gyakorlati követelményekből áll. A gyakorlati követelmények a GTO II. fokozatánál magasabbak. Az 1951—52-es tanévben a füvest hallgatóknak 50%-a a mesterfoko­­zatú versenyzők és I. osztályú sportolók közül került ki. A négy­évi tanulmányi idő folyamán a hallgatóknak­ II. osztályú sportolói minősítést kell szerezniük. A hall­gatók a napi tanulmányi elfoglalt­ságom túl 2 óráig arra fordítanak, hogy sportágukban a tudásukat ki­szélesítsék. A III. és IV. évfolyam­ban történő szakképzés keretében edzőknek is kiképzik a hallgatókat az általuk szabadon választott sportágból. A testnevelési egyetem­ről kikerült tanárok a legmaga­sabb edzői­­besorolást kapják. Az egyetem munkájában igen fontos szerepet tölt be a Tudomá­nyos Tanács. A tanács a tanszékek tudományos kutató terveit vizsgál­­ja meg és módszertani kérdések­kel foglalkozik, megtárgyalja .

Next