Sport és testnevelés, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
A Szovjetunió káderképző intézményei A Szovjetunióban a testnevelés és sport óriási jelentőségre tett szert, hatalmas fejlődést ért el és az egész dolgozó nép ügyévé vált. A Bolsevik párt és a szovjet kormány ma idén lehetőt megad a testnevelés és sport fejlesztésére. Az a magyar sportküldöttség, amely a közelmúltban tanulmányutat tett a Szovjetunióban, mindenütt tapasztalta, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, a fiatalok milliói sportolnak, tökéletesítiktudásukat, felkészülnek a munkára és a haza védelmére. A Szovjetunió testnevelésének és sportjának fejlődését különösen fokozta a Bolsevik PártKözponti Bizottságának 1948. december 27-i nagyjelentőségű határozata. A határozat legfőbb feladatul a következőket tűzte ki: 1. A tömegsport mozgalom kiépítését, az ifjúság legszélesebb tömegeinek bevonását a testnevelésbe és sportba; 2. az élsportolói eredmények «színvonali emelését és ennek alapján a legfontosabb sportágakban a világbajnoki címek elnyerését, világcsokcsok elhódítását. Ezt a határozatot — amely a Bolsevik Párt és személyesen Sztálin elvtársnak a szovjet nép testi fejlődése felött való gondoskodását bizonyítja — széles körben megtárgyalták. A párthatározat végrehajtásáért a párt, a szovjetek, a Kom azomol, a szakszervezetek, a sportegyesületek, a tanintézetek értekezleteket hívtak öszsze, hogy megvizsgálják, mik a lehetőségek magasabb teljesítmények vállalására. A párthatározat végrehajtását segítették elő a testnevelési káderek tömeges kiképzésével. A sportolók millióinak felkészítését a GTO-próbák letételére, a minőségi sport színvonalának további emelését a szakemberek, minősítettt és társadalmi oktató káderek tízezrei teszik lehetővé. A szakemberek és minősített káderek képzésére a tanintézetek egész sorát hozták létre. A testnevelés és a sport magas színvonala nagymértékben a jól képzett vezetők és oktató káderek munkájának eredménye. Tanulmányútunk során mindenütt olyan sportvezetőkkel, testnevelőtanárokkal, edzőkkel, játékvezetőkkel irodalkoztunk,akik szakmájukban tökéletesen jártasak, nagyszerűen képzettek. Az alapos felkészültségrőll nemcsak a nagy sportkörök edzői, vagy a testnevelési egyetem tanárai tettek tanúbizonyságot, hanem a kisebb sportkörökben, kolhozokban is ezt tapasztaltuk. A Szovjetunió testnevelésében és sportjában igen fontos helyet foglal el és allapvető feladat a szakkáderképzés.Széleskörű szervezettséggel többirányú és fokú képzés folyikakáderképző intézményekben, ahol évenként kb. 10.000 vezetőt és oktatót képeznek ki. A testnevelés és sport rohamos fejlődése a vezető és oktató káderek nagy számának kiképzésétteszi szükségessé. A káderek képzésére alsó-, közép- és felsőfokú káderképző intézményeket állítottak fel, így 13 testnevelési egyetemet, illetve főiskolát, a moszkvai, leningrádi és kievi testnevelési egyetemen levelezőosztályt, a moszkvai testnevelési egyetem ГЗ fiók levelező intézetét az egyes köztársaságokban, három testnevelési tudományos kutató intézetet, 39 testnevelési technikumot, azonkívül sportvezetőképző iskolát, edzőképző főiskolát, a pedagógiai főiskolákon testnevelési tanszékeket. Társadalmi káderképző tanfolyamokat rendeznek edzők, játékvezetők, versenybírák, testnevelési szervezők részére és így biztosítják a sportmunka zavartalan ellátását, a kitűzött feladatok megvalósítását. A KÁDERKÉPZÉS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A szakkáderképzés irányító szerve az Összszövetségi Testnevelési és Sportbizottság részéről a Testnevelési Tanintézetek Hivatala és a Szakkáderképző Alosztály. A Népoktatásügyi Minisztérium részéről a testnevelési hivatal irányítja és szervezi a szakkáderképzést. A pedagógiai iskolákon és a pedagógiai főiskolákon folyó káderképzést az Összszövetségi Testnevelési és S Sportbizottsággal szoros együttműködésben végzik. Ebben a cikkben ismertetni kívánom a skáiderképző intézmények munkáját. A TESTNEVELÉSI EGYETEMEK A testnevelési egyetemek az Összszövetségi TSB-knek vannak alárendelve. Minden testnevelési egyetem szervezete és programmja azonos. Az egyetemeken kétirányú képzés folyik. Egyrészt testnevelő tanárokat képeznek ki és továbbképeznek a főiskolák testnevelési tanszékeire és a technikumokra, másrészt a legmagasabb fokú edzőképzéssel foglalkoznak. A felvételi követelmények igen magasak. A hallgatók a 10. osztály elvégzése után kerülhetnek az egyetemre. A felvételi vizsga elméleti és gyakorlati követelményekből áll. A gyakorlati követelmények a GTO II. fokozatánál magasabbak. Az 1951—52-es tanévben a füvest hallgatóknak 50%-a a mesterfokozatú versenyzők és I. osztályú sportolók közül került ki. A négyévi tanulmányi idő folyamán a hallgatóknak II. osztályú sportolói minősítést kell szerezniük. A hallgatók a napi tanulmányi elfoglaltságom túl 2 óráig arra fordítanak, hogy sportágukban a tudásukat kiszélesítsék. A III. és IV. évfolyamban történő szakképzés keretében edzőknek is kiképzik a hallgatókat az általuk szabadon választott sportágból. A testnevelési egyetemről kikerült tanárok a legmagasabb edzőibesorolást kapják. Az egyetem munkájában igen fontos szerepet tölt be a Tudományos Tanács. A tanács a tanszékek tudományos kutató terveit vizsgálja meg és módszertani kérdésekkel foglalkozik, megtárgyalja .