Sport és testnevelés, 1953 (5. évfolyam, 2-12. szám)

1953-02-01 / 2. szám

2 . A szovjet tanulók testnevelése Írta: J. Kartasov A kommunista párt és a szovjet kor­mány állandóan gondoskodik a serdülő nemzedék testneveléséről. A Szovjetunió­ban erre a célra évről évre egyre több pénzt fordítanak. Új iskolákat építenek, gyönyörű tornacsarnokokkal és sportpá­lyáinál. Stadionokat emelnek, a gyermek­parkokban játszótereket létesítenek, új if­júsági sportiskolákat nyitnak meg. Elég, hta megemlítjük, hogy a Szovjetunióban 1952-ben 1946-hoz képest a kulturális és testnevelési intézmények hálózata meg­kétszereződött. Az iskolákon kívül a gyer­mekek külön gyermekstadionokban, a pionírotthonok mellett létesített sportszak­­osztályokbam, ifjúsági sportiskolákban stb. sportolnak. A szovjet ifjak és leányok télen-nyáron egyaránt részt vesznek az iskola, kerület, város, köztársaság bajnokságáért folyó különböző versenyekben. Az alapvető testnevelési képzést a gyer­mekek az iskolában kapják meg. A test­­nevelési órákra ugyanolyan figyelmet fordítanak, mint a többi tantárgyakra. A tapasztalt pedagógusok a gyermekekbe már fiatal korukban beleoltják a testneve­lés és sport iránti szeretetet. Érdekesen folynak az iskolákban a testnevelési órák. Mikor a csengetés után a tanár belép a tornacsarnokba, vagy megjelenik a sport­pályán, az osztály már felsorakozott. Az ügyeletes jelentést tesz. A tanulók együt­tesen válaszolnak a tanár üdvözlésére és megkezdődik az óra. A testnevelőtanár először megismerteti a tanulókkal a futás, ugrások, dobások, torna, sízés technikájának alapelemeit és a sportjátékokat Arra törekszik, hogy mindenki kedvét lelje benne. Az órákon nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a tanulókat felkészítsék a GTO testnevelési rendszer próbáira. Az egyes fokozatok követelményeinek, valamint az életkornak figyelembevételével készen áll az ellenőrző-gyakorlatok táblázata. Az ellenőrző-gyakorlatok végrehajtását a ta­nár értékeli. Például az ötödikes fiúk számára futás­ban az ellenőrző­ gyakorlatok táblázata két távolságot jelöl meg: 50 és 300 métert. A fiúknak ezt a távot 10—13 másodperc, illetve 1 perc 10 másodperc—1 perc 15 másodperc alatt kell megfutniok. A hato­dikosoknak 60 és 500 méteres futás szere­pel. Itt a követelmény 10—12 másod­perc, illetve 2 perc 20 másodperc stb. A testnevelési tanterv az életkor figye­lembevételével van összeállítva, így a 7—­ 14 éves korú gyerekek a legegyszerűbb tornagyakorlatokat, mozgásos játékokat tanulják, futnak, ugranak, labdáznak, meg­tanulják a sífutást. A serdülő, 14 éves korú fiatalok testgyakorlatai a BGTO kö­vetelményeinek alapján épülnek fel. An­nak, aki eléri a 16. évet, megengedik, hogy a GTO első fokozatának követelményei­ből próbázzék, 17 éves kortól kezdve pedig már a GTO második fokozatának próbáit is leteheti. Azoknak a szovjet tanulóknak, akik tel­jesítették a BGIO vagy a GTO követel­ményeit, ünnepélyesen nyújtják át a jel­vényeket, amelyeket a fiatalok büszkén viselnek. A tanulók mellén a GTO jel­vény mellett gyakran láthatjuk a minősí­tett sportolók jelvényét. Ez azt mutatja, hogy a tanuló tovább fejleszti sporttullá­­sái és teljesítette az egységes összszövet­­ségi sportminősítés követelményeit. • a minősített sportoló tanulókat termé­szetesen nem elégítik ki csupán az iskolai testnevelési órák. Ezenkívül hetente két­szer az 5—10 osztályú tanulókat egyesítő iskolai sportkör valamelyik szakosztályába járnak edzésre,­­ olykor pedig az ön­kéntes sportegyesületekbe. Nagyezsda Hankina rövidtávfutó, országos bajnok, Zinaida Jevtyikova országos bajnok az akrobatikában, Valentyin Muratov és Jevgenyij Korolkov olimpiai tornászbajno­kok szintén az iskolai sportszakosztályok­ban tűntek ki először. A jó iskolai sportkör nagy, igazi életet él. A gyerekek versenyeket, mérkőzéseket és sportünnepségeket rendeznek, felké­szülnek a GTO-próbázásokra­, berendezik, szépítik sportlétesítményeiket. A sportkör vezetőségét és annak elnö­két a tanulók maguk közül választják. A tanács meghatározza a munkatervet, s munkáját az iskola igazgatóságának, a Komszomol- és úttörőszervezeteknek se­gítségével, végzi. A sportkör felnőtt vezetője mindig a testnevelőtanár. Egyrészt azért, mert ő áll kapcsolatban a sport­aktívával. Az aktívák, amint az helyes is, a felsőbb osz­tályú tanulók közül kerülnek ki. Ezek se­gítenek a testnevelőtanárnak a sport­szakosztályok munkájának megszervezé­sében, a versenyek, kirándulások, sport­­ünnepélyek rendezésében. Másrészt azért, mert kapcsolatban áll az iskola igazgató­jával, a párt- és Komszomol-szervezettel, a pedagógiai tanáccsal, azzal az üzem­mel, amely védnökséget gyakorol az is­kola felett, e szerveknek pedig érdeke az iskolában a­ testnevelés fejlesztése. A moszkvai 425. sz. fiú-középiskolában már jó néhány éve Mihail Markin test­nevelőtanár a sportkör felnőtt vezetője. Mihail Markinnak nagy tekintélye van a fiúk között és szoros kapcsolatban áll az iskola sportaktíváival — L. Drolov, K. Sapkin, V. Petrov stb. tizedikesekkel. A szakosztályvezetők Markin segítségével készítik el munkatervüket. A sportköri ta­nács aztán összeállítja az általános évi tervet és a háromhavi munkaterveket. Az atlétikai, torna, sí, gyorskorcsolyázó, sakk, sportjáték-szakosztályokon kívül az osztályoknak saját kosárlabda- és­­röp­­labdacsapataik vannak, amelyek részt vesznek az iskola bajnokságában. A 425. sz. iskola számos egykori spor­tolója a sport mestere lett és jelenleg a főiskolákon tanul. Közéjük tartozik Kaza­kov és Bjelov kosárlabdázó, Baranov síző és mások. Az iskola legjobb tanulói között rend­szerint sok a sportoló, így az 1951/52-es tanévben az iskola 21. éremmel kitüntetett tizedikes tanulója közül kilencen tagjai voltak a sportkörnek. A tanulók testnevelése azonban nem merül ki még az iskolában az osztályon kívül végzett munkában sem. A Szovjet­unióban az iskolán kívüli intézmények szé­leskörű hálózata — a­ pionírotthonok, pionírpaloták és kultúrparkok, sportpályák és stadionok ezre — működik, ahol a ta­nulók szintén sportolhatnak. A legjobb iskolai sportolók, akik a ta­nulásban és sportban egyaránt jó ered­ményt érnek el, ha akarnak, külön ifjú­sági sportiskolákban tanulhatnak. Az ifjú­sági sportiskolák képezik a sport mesterei­nek utánpótlását. A tanulók sportmunkája egész éven át folyik. A nyári szünidő egyáltalán nem jelenti a sportmunka megszakítását. Nya­ranta a gyerekeknek nagyszerű lehetősé­gük nyílik sportképességük tökéletesíté­sére. Azok számára, akik a városkörnyéki és városi pionírtáborokban üdülnek, sta­dionok, sportpályák, mindenféle felszere­lés áll rendelkezésre. A pionírok nyáron kirándulnak, versenyeznek. A pionírtábor­ban az élet a reggeli tornával kezdődik. A fiatal atlétákat, kosárlabdázókat, röp­­labdázókat, a BGTC és GTO követelmé­nyeiből próbázó pionírokat egész nap a sportpályákon láthatjuk. A tanulók nagy nyári sporttalálkozóin, a szpartakiádokon mindig sokan vesznek részt. Ezeken a versenyeken mindig fel­bukkan néhány tehetséges fiatal sportoló. A tanulók részére a téli szünidőben a városokban és falvakban sí- és korcso­lyázóversenyeket, a csarnokokban pedig különböző mérkőzéseket rendeznek. A szovjet gyermekek nem feledkeznek meg a sportról, egészségük megerősítésé­ről, sem az iskolai évben, sem a szünidő­ben. Hiszen a sport segítségükre van a jó tanulásban. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozataiban ismét megnyilvánul a sztálini gondoskodás a serdülőkről. Az ötödik ötéves terv bizto­sítja a testnevelés és sport további fej­lesztését Fokozódni fog az iskolák és sportlétesítmények építése. A köztársasá­gok fővárosaiban, a köztársasági, területi, határterületi városokban és a nagy ipari központokban megvalósult az áttérés a hétosztásos oktatásról az általános kö­zépfokú iktatásra. A párt és a kormány atyailag gondoskodik a kommunizmus épí­tőinek művelődéséről és neveléséről, s ez szorgalmas, eredményes tanulásra lelke­síti a szovjet tanulókat.

Next