Sport és testnevelés, 1954 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Miért növekednek meg év­ről évre az igények a ma­gyar sporttal szemben? Spor­tolóink elért eredményei, a ma­gyar sport mind fényesebb di­csősége, a nemzetközi sikerek növekvő száma a magyarázat. Minden dicsőségből új győzel­mek sarjadnak. A minden re­ményt túlszárnyaló olimpiai sikerek után a magyar sport fokozni tudott az 1953-as eszten­dőben. Sportunk hírneve szerte az egész világon olyan magas­ságot ért el, amit joggal nevez­hetünk az eddigi csúcspontnak. És ma már a sporthírnév nem­csak egyszerű­­sportügy, még azokban az országokban sem, ahol pedig sok szó hangzik e­l a „tiszta sport“-ról. Egyre keve­sebbet beszélnek és írnak arról, hogy a sporteredmények telje­sen függetlenek egy ország tár­sadalmi viszonyaitól, általános­­ politikai fejlődésétől, s egyre többen kénytelenek észrevenni az összefüggéseket. „Az évszázad mérkőzései so­rán több angol polgári lap is aggódva "vetette fel­­a kérdést, hogy várjon az angol csapat vereségéből nem következtet­nek-e majd a brit birodalom hanyatlására. Sokan csodál­koztak a mérkőzés minden vár­ható méreteket tú­szárnyaló angliai visszhangján. Aki kel­lőképpen meg akarja érteni en­nek rúgóit, annak tudnia kell, hogy milyen nagy dolog a sport Angliában, s ezen belül milyen nagy dolog a labdarú­gás. Azok a milliók, akik a mérkőzést látták (tízmillió­­nyian látták távolbalátón), valószínűleg nem elégednek meg egyszerű sportbeli magya­rázatokkal, nem elégednek meg azzal, hogy november 25-én az angol csapatnak gyengébben, a magyar csapatnak jobban ment a góllövés. A különféle lapok­ban megjelent levelek arra mu­tatnak, hogy az egyszerű sport­­kedvelők sokkal mélyebben ke­resik a hanyatlás okait. Külö­nösképpen alkalmas volt elmél­kedésre a magyar—angol mér­kőzés, mivel ezen két külön­böző társadalmi rendszer válo­gatott sportolói ütköztek meg. A nagy angliai siker után újabb nagy nemzetközi magyar sportsiker következett be, ezút­tal Chilében, a földgolyó má­sik oldalán. Benedek első, Szondy második, és a csapat erkölcsi győzelme után írta a népi demokráciákat éppenség­gel nem túlságosan szerető svéd „Idrottsbladet“ főszerkesztője: ,,Magyaroszág kolosszális sport­nemzet!“ Mi nem szeretjük a nagy szavakat, nem szeretjük a felsőfokokat, többek között azért sem, mert akik az állandó fejlődésben látják a világ lé­nyegét, azok számára minden siker, minden eredmény csak egy állomása a fejlődésnek. De rendkívül figyelemreméltónak tartjuk a nemzetközi közvéle­ménynek ezt a lelkes megnyil­vánulását, a magyar eredmé­nyek feltétel nélküli elismeré­sét. Világosan megmutatkozik ebből a visszhangból, hogy mit jelent a békeharcban a sport, mit jelent a sport nagy össze­kapcsoló ereje, s milyen pro­pagandaereje van a béketábor győzelmeinek. Azokban az országokban, ahol nem háborúra, hanem bé­kére készülnek, ott virágzik a kultúra, virágzik a sport is. Erről beszélnek a nagy sport­­győzelmek az egyszerű emberek százmillióinak. Büszkeség a magyar sport számára, hogy a békeharcnak ezen a területen is megállta a helyét. ★ Az ú. n. „mérhető sportágak“ elmúlt évi teljesítményeiből kiderül, hogy legjobbjaink 6 világcsúcsot, 7 Európa-csúcsot, 156 felnőtt és 83 országos ifjú­sági csúcsot állítottak fel. 9 vi­lágbajnokságot és sok szép he­lyezést értek el. A bukaresti VIT keretében rendezett nem­zetközi versenyeken 26 győzel­met értek el a fiatal sportolók. Ebben az esztendőben a vil­ág legjobbjai közé jutottunk olyan sportágban is, amelyben eddig csak közepes eredményeket ér­tünk el: a kosárlabdában. Ví­vásban nemcsak megerősítet­tük eddigi helyünket, hanem kiszélesítettük a sikerek terü­letét. Sákovics révén megkezd­tük az előrenyomulást a szúró­­fegyver­ekben is. ★ Sok-sok örvendetes adat mu­tatja meg a magyar sport 1953. évi előrenyomulását. Egyre jobban megfigyelhető, hogy a nemzetközi győzelmek milyen nagy erővel lendítik előre tö­megsport-mozgalmunkat. Min­den nagy magyar nemzetközi sportgyőzelem után megnöve­kedik az érdeklődés a sport iránt. Az országos és helyi sportvezetők legfontosabb fel­adata éppen az, hogy a nem­zetközi győzelmek mozgósító hatását valóban kihasználják a sportra való mozgósításra, szervezeti segítséget adjanak ahhoz, hogy a londoni, a chilei és más győzelmek után újabb ezrek és ezrek kapcsolódjanak be a testnevelési és sportmoz­galomba. Éppen a londoni mér­­ ő

Next