Sport és testnevelés, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-01 / 9. szám

két pont különbséggel hamarabb szerez 6 pontot. (5:5 állás után legalább 5:7-re kell nyerni.) Minden egyes labdamenet meg­nyeréséért egy pont jár. A mérkőzést az a fél nyeri, ame­lyik 2, ill. 3 játszmát nyert meg. Nők általában 2, férfiak 3 nyert játszmára menő mérkőzést játsza­nak. Ha egyik játékos (pár) megtagad­ja a játékot, mérkőzésvesztésnek kell tekinteni és a mérkőzést 2:0, ill. 3:0 arányban a másik fél javára kell írni. Ha mérkőzést a mérkőzésvezető megfelelő ok miatt (pl. sötétség, kedvezőtlen időjárás stb.) félbesza­kítja, a játék folytatásakor a félbe­szakítást megelőző játékállás és fel­állási helyzet érvényben marad. ♦ Befejezésül még csak annyit, hogy a röptenisz játék itt, Szegeden már elismert sportág lett, mert Kun Lajos, a szegedi TSB elnöke és Nagy László sportoktatási főelőadó lelkes támogatása folytán május 31-én bizottság alakult, amely a he­lyi TSB támogatásával megrendezi az 1955. évi röptenisz csapat és egyéni bajnokságot. De ígéretet kaptunk arra nézve is, hogy a tél folyam­án tornatermi edzést is biz­tosítanak számunkra. Reméljük, hogy példánkat az országban min­denütt követni fogják és nem sok idő múlva Budapesten küzdünk az első röptenisz bajnokság döntőin. Dr. Thékes László Munkássportolók megindítják az igen elhagyatott állapotban lévő pályákon az atlétikai életet. 500-an neveztek be a munkás at­létikai bajnokságokra. Labdarúgócsapatunk 7:2 arány­ban legyőzi a román labdarúgó válogatott csapatot. Megkezdődik a magyar—román sportkapcsola­tok elmélyítése. 1946 Egyre népszerűbbé válik a röp­labdajáték, különösen az üzemi és falusi fiatalok között. Megin­dulnak a bajnokságok és elkészí­tik az első szabálykönyvet. A Vasas elsőnek alakít meg baráti kört, amely azután nagy lelkesedéssel támogatja a Vasas sportolóit. 1947 Evezőseink Luzernben igen ne­héz mezőnyben kiválóan szerepel­tek, a két párevezős számban Európa-bajnokságot nyertünk. 17 győzelemmel megnyertük a nemzetek versenyét a párizsi Fő­iskolai Világbajnokságon. Sportolóink nagy sikerrel sze­repeltek az atlétikai Balkán Já­tékokon. A Tatán megrendezett munkás kajak EB-n sportolóink nagysze­rű győzelmeket aratva már jelzik előretörésüket ebben a sportág­ban. A magyar tornászválogatott ki­tűnően szerepelt a Jugoszláviá­ban megrendezett nemzetközi ver­senyen. SZEPTEMBER Az úszó Európa-bajnokságon Montecarlóban megnyertük a nemzetek versenyét, Mitró György pedig Európa-bajnoksá­got nyert az 1500 méteres gyors­úszásban. Megindult az első asztalitenisz Nemzeti Bajnokság. 1948 Több, mint 4500 csapat neve­zett a röplabda népi bajnoksá­gokra. Atlétanőink nagy sikert arattak a magyar—román női atlétikai viadalon. 1949 Még tovább fejlődik a magyar kalapácsvetés. Németh Imre új világcsúcsot dob. A Bp. Vasas labdarúgói Moszk­vában szerepeltek,­­ elsőként a Szovjetunió fennállása óta a magyar labdarúgók közül. A női nagypályás kézilabda vi­lágbajnokságot a magyar női csa­pat hatalmas sikert aratva meg­nyerte. 1950 A SZOT elnöksége nagyfontos­ságú határozatot hozott a szak­­szervezeti és üzemi sportkörök munkájával kapcsolatban. Meg­állapította, hogy a még nem ki­elégítő sportmunka egyik oka a régi sportvezetők akadályozó munkája. Ennek kapcsán megkez­dődött az újszellemű, sportveze­tésre alkalmas fiatalok bevonása a sportkörök irányításába. Megnyitották Kiskunfélegyhá­­zán az első sportgimnáziumot. 1951 Nagyjelentőségű intézkedést hozott az OTSB. Szélesebb ala­pokra helyezi a középiskolások sportolási lehetőségeit. Minden középiskolában sportkört alakíta­nak. Az iskolai, sportköröket a nagy­üzemi és hivatali sportkörök patronálják. Hadseregünk sportolói szép si­kerrel szerepeltek a Nemzetközi Hadseregtornán, amelyet Buda­pesten öt sportágban rendeztek meg. 1952 Labdarúgóink 4:2 arányban le­győzték Svájc együttesét Bern­ben. Atlétiánk kitűnően szerepeltek a romániai nemzetközi atlétikai viadalon. TÍZ ÉV ALATT 1945 28 1953 Egyre fejlődő atlétikánk továb­bi javulása és fejlődése szempont­jából igen nagyjelentőségű viada­lok zajlottak le, a magyar—svéd és a magyar—szovjet mérkőzés. Öttusázóink megmutatták, hogy olimpiai szép szereplésük nem volt véletlen. A Budapesten meg­rendezett nemzetközi öttusaver­senyt fölényesen megnyerték. Kilenc Európa-bajnokságot nyertünk a Torinóban megrende­zett úszó és vízilabda Európa­­bajnokságon. 1954

Next