Sport és testnevelés, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

n a száraz edzéseken, ahol könnyű­ves nehézatlétikával, labdajátékok­kal igyekeztek megalapozni erőn­létüket, szakedzéseiken pedig a Budafoki úton a helyes korcsolyá­zási stílus és ütőtechnika fejlesz­tésével foglalkoztak. A 23 tagú válogatott keret szeptembertől kezdve hasonló módon készült az új feladatokra. A szorgalmas elő­készületek nem folytak hiába, ez meglátszott a bajnokság rajtján és az egész I. fordulóban mutatott játékon. Általában tapasztalható volt, hogy a játék sokkal gyorsabb, zártabb, valamivel keményebb és gólratörőbb lett. Igen jelentősen javult a játékosok — főleg a fia­talok ■—­ bottechnikája. Nagyon ■sokat javított a játék képén a já­tékosok elméleti tudásának növe­kedése is. Ma már csak ritkán lát­ható a támadások megszakítása a szabályok kellő ismeretének hiá­nyát eláruló lesek miatt. Az álló­­képesség is szemmel láthatóan ja­vult. Jóformán minden mérkőzé­­­sen az utolsó harmadban dőlt el vagy fordult meg a játék sorsa és akkor volt legnagyobb az iram. De nagy hiba lenne ezekkel az­­eredményekkel megelégedni, eze­­­ket nem fejleszteni tovább és nem •mutatni rá azonnal a bajnoki mérkőzéseken tapasztalt hibákra. Melyek ezek a hibák? Szembe­tűnő, hogy kevesebb játék közben az elgondolás és a játék általában­­csapkodóbb lett. Ez a hiba a Ki­nizsi, az Építők és a Szikra csa­­■patánál mutatkozik legerősebben. A Kinizsi és Építők csapata el­vesztette két-két rutinos játéko­sát, akik csapatukat a múltban, hátulról irányítani tudták. Ez a két csapat még nem tudta meg­felelően pótolni ezeket a játéko­sokat, akik most edzőként mű­ködnek. Köztudomású, hogy a fent emlí­­tett három csapat fiatalított a leg­­■erősebben. Pontosan ezek a csa­patok gyorsultak fel legjobban fiataljaik révén, de mivel a fel­­gyorsulás nagyobb mérvű v­olt, mint a fiatalok technikai tudásá­nak növekedése, a tervszerűen felerősített passzolások hozzájárul­nak ahhoz, hogy a gyors játék kö­vetkeztében a korong leadása és átvétele (lekezelése) nehezebb, így pontatlanabb lett. Gondolom, ez a helytálló magyarázat az említett hiányosságra. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról sem, amit elöljáróban említettem a jég minőségét illetően. Rossz, felszán­tott jégen a korong kezelése még kifogástalan technikájú játékos­nak is nehéz feladat. Sokszor elő­fordul bajnoki mérkőzésen, hogy a jég minősége miatt a csapat azt az utasítást kapja, hogy »üsd a korongot és menj rá, csak adódik valami. .­­.« Helytelen, de szük­ségszerű utasítás, mert más játék­­modor lelassítaná a játékot, már­pedig semmi szín alatt nem akar­juk megengedni a játék gyorsa­ságának csökkentését. A legközelebbi cél amit sportköri csapatainknál és a válogatott keretnél el kell érnünk, az összjáték feljavítása. Ez már nehezebb feladat, mert a taktika gyakorlati tanításához okvetlenül szükséges a szabályos méretű pá­lya, ilyenen pedig a sportközi csa­patok az idény folyamán már nem kapnak edzési alkalmat. Az edzők számára tehát ez a feladat majd­nem megoldhatatlan. A csapatjá­ték feljavítása csak a válogatott keretnél lehetséges, mert annak heti háromszor kétórás edzést biz­tosítottak. A bajnokság II. fordulójában mindenesetre tapasztalható lesz, hogy milyen javulást értünk el ezen a téren. A bajnoki tabella mai állása igazat ad azoknak, akik a tapasz­talatok után lemondtak az idős játékosok szerepeltetéséről és a fiatalok bedobása mellett döntöt­tek. A legtöbb idős, rutinos játé­kos a Bp. Postásban található, s ez a csapat — még ha tekintetbe vesszük is veszteségeit — megkö­zelítőleg sem játszott eddig olyan szerepet a bajnokságban, mint a múltban szokott. Pedig nem ők játszanak rosszabbul, hanem a megfiatalított csapatok játszanak jobban. Ugyanez vonatkozik a Vö­rös Meteor csapatára is, bár az ő gyengébb szereplésükben feltétle­nül része volt a két válogatott já­tékos, Szegi és Molnár kényszer­­pihenőjének is. Véleményem sze­rint azonban a­ gyengébb teljesít­ményben egyéb okok is közreját­szottak. A Miks, Háray, Gubó ösz­­szeállítású Postás-sorban Háray játékfelfogása és adottságai hom­lokegyenest ellenkeznek két szél­sőjének játékfelfogásával és adott­ságaival. A Meteornál az volt az érzésem, hogy ellenfeleiket kicsit lekezelték és amikor mérkőzés közben rájöttek arra, hogy ez helytelen, már késő volt. A jelenlegi éllovas, a Bp. Ki­nizsi egy vesztett ponttal került élre. Érdekes, hogy ezt a pontot a másik fiatalított együttes, a Bp. Építők ellen vesztette el. A Ki­nizsiben már csak Bárány, Raj­­kay, Ádám tartozik a nem egé­szen fiatal korosztályhoz, a többi egészen fiatal, két játékos még ma is az ifjúsági korhatáron be­lül van. Ha még sok hiba talál­ható is­ a fiatalok játékában, mé­gis a fiatalítás a helyes irány a kitűzött cél felé. Ugyanez vonat­kozik a Bp. Építők csapatára. Tanulságos jelenet a Bp. Kinizsi—V. Meteor bajnoki jégkorongmérkőzésén. Lőrincz (Kinizsi) helyesen, teljes lendülettel szerzi meg a korongot. Viszont Martinuzzi (V. Meteor) helytelenül, egy kézzel tartja az ütőjét. Ezzel a bottartással nem lehet megvédeni a korongot. Az is jellegzetes hiba, ami a háttérben látható: valamennyi játékos felemelve tartja az ütőt, így nem érnék el a korongot, ha mellettük csúszna el. (Sima Andor felv.) 3

Next